Szakértők: a migránsok oldhatnák meg a szlovákiai munkaerőhiányt

Chrenek rámutatott arra, hogy a gazdasági fellendülés, a magas strukturált munkanélküliség, a szlovákiai munkaerő nagymértékű külföldi munkavállalása és a diákok külföldi továbbtanulása miatt és a demográfiai fejlődés következtében egyre növekvő problémát jelent majd Szlovákiában a szabad munkahelyek betöltése a munkaadók számára, ez pedig gátolni fogja a további fejlődést.

„A külföldi tapasztalatok bizonyítják, hogy a külföldi képzett és művelt munkaerő alkalmazása Szlovákiában jó hatással lehet a gazdaságra és a vendéglátó ország közpénzeinek tartós fenntarthatóságára” – mondta Chrenek.

Branislav Ondruš, a munkaügyi minisztérium államtitkára arra figyelmeztetett, hogy 2020-ban az új munkalehetőségek száma magasabb lesz, mint a munkaerőpiacra érkező abszolvensek száma, ezáltal még inkább elmélyül a munkaerőhiány problémája Szlovákiában.

Ondruš szerint ezért középtávú szempontból ajtót kell nyitni a külföldi munkaerőnek is. Hangsúlyozta, a kormány prioritása az, hogy először hazai forrásokból töltse fel a munkaerőpiacot, ezen a területen meg kell oldani a tartós munkanélküliség problémáját és össze kell kapcsolni a képzést a munkaerőpiac igényeivel. „A migránshelyzet nem jelentheti a munkakörülmények romlását Szlovákiában, a jutalmazást is beleértve” – mondta Ondruš.

Jozef Mihál, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője, volt munkaügyi miniszter Ondrušsal ellentétes nézetet vall, szerinte jelenleg telített a munkaerőpiac és a munkaadók nehezen találnak képesített munkaerőt. „Ugyanakkor nem kell félni a vitától, hogy megnyissuk-e a munkaerőpiacot a harmadik világból érkező képesített munkások számára” – mondta Mihál. Hozzátette, mivel egyre jobban öregszik Szlovákia lakossága, szükséges lesz beengedni az országba a gazdasági menekülteket.

Zuzana Vatrá¾ová, a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet hivatalvezetője a szemináriumon arra figyelmeztetett, hogy Szlovákia 2011 óta rendelkezik meghatározott migránspolitikával, amely javaslatokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogyan lehetne rugalmassá tenni a gazdasági migrációt. A gyakorlatban azonban ezeket a javaslatokat nem kivitelezik, így a külföldiek számára gondot okoz, hogy a szlovák munkaerőpiacra kerülhessenek.

Vatrá¾ová szerint a hosszadalmas adminisztráció miatt a munkáltatónak átlagosan 145 napot kell várnia a harmadik világból érkező munkaerőre. Ezért nem jutnak be Szlovákiába azok a külföldiek sem, akik munkahelyeket hozhatnának létre Szlovákia polgárai számára.

Peter Goliaš, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének (INEKO) igazgatója szerint a migráció egyik hatékony módja az, hogy külföldi diákok érkeznek a szlovákiai főiskolákra. „Tanulmányaik alatt megtanulják a nyelvet, megismerik az adott ország kultúráját, kapcsolatokra tesznek szert, és van idejük munkát keresni” – tájékoztatott Goliaš.

Hozzátette, Szlovákia ennek ellenére inkább külföldre „szállítja” a diákjait, ugyanis az Európai Unió tagállamai közül Szlovákiában a legmagasabb a külföldön tanuló diákok száma. Jelenleg a Szlovákiában tanuló egyetemistáknak csak 6 %-uk külföldi, ez a nemzetközi összehasonlítás során átlag alatti értéket jelent.