Szakértő: Nagyobb hozzáértést igényelne a VšZP megújítása
![201702271650430.vszp01.jpg 201702271650430.vszp01.jpg](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/migrated/pictures/archiv_agy/2017/201702271650430.vszp01.jpg?itok=wwRXlJ4U)
Az óriási pénzügyi nehézségek ellenére az Általános Egészségbiztosító (VšZP) vezetése által beindított revitalizációs folyamat üteme nem mondható gyorsnak. „Nem a legrögösebb utat választották, ráadásul számos puha párnákkal bélelt pihenőhelyet is beiktattak, ahol az államnak kellene infúziót biztosítania számukra, vagy inkább némi doppinggal szolgálni” – fogalmazott Zachar.
A 2016-os esztendő könyvelési eredményei alapján a biztosító hozzávetőlegesen 200 millió eurós hiánnyal számol. A revitalizációs tervet az elmúlt év decemberében hagyta jóvá az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS).
Az Általános Egészségbiztosító csökkentené a kiadások növekedésének ütemét
Az idei évre a VšZP a gyógykezelési költségek növekedési ütemének csökkentését tűzte ki célul. A megközelítőleg minimum 115 millió euró értékű takarékossági intézkedések megvalósítását követően a kiadások éves szinten megközelítőleg egy százalékkal növekednének, ami nagyjából évközi három százalékponttal lenne kevesebb, mint ahogy azt a takarékossági intézkedések bevezetése nélkül a VšZP feltételezte.
„Az ember mondaná, szuper, hisz a gyorsabban növekvő jövedelem mellett bezárulnak az olló szárai. Igen, de mindez lehetne még gyorsabb. Tudatosítani kell ugyanis, hogy pillanatnyilag a VšZP hiányt termel, s a revitalizációs terv menedzserei szerint ez 2018-ig folytatódni fog“ – magyarázta az elemző.
Egy kiegyensúlyozott, vagyis mérsékelt többlettel rendelkező gazdálkodásra csak 2019-ben kerülhet sor, de csak azzal a feltétellel, ha az elkövetkező három évben betartják a takarékossági intézkedéseket. „Ráadásul a revitalizációs terv alkotói a VšZP részére fizetőképessége megőrzése céljából 150 millió euró kívülről – tehát tőlünk, mindenkitől – jövő támogatást kérnek“ – mutatott rá Zachar.
Hozzátette: ugyanakkor megállapították, hogy az egészségügyi minisztérium 2017 januárjában a biztosító fizetőképességének megőrzése érdekében a biztosítottak biztosítási összegének előlege címen már kifizetett egy 55 millió euró értékű összeget.
Az állami támogatás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt
Zachar szerint a VšZP-nek önállóan, állami segítség nélkül kellene megoldania pénzügyi gondjait. Az állami támogatás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt és deformálja a piaci közeget, ugyanis a magán egészségbiztosítók esetleges problémák esetén nem fordulhatnak az államhoz segítségért. „Amennyiben a takarékossági intézkedések nem lesznek maximálisan hatásosak, az állam részéről egyáltalán nem kellene mérlegelni az állami egészségbiztosító támogatását“ – vélekedett Zachar.
A túlságosan gyors és magas állami támogatás a jövőre nézve negatív szignál lehet, hogy az állami biztosítóban megéri rosszul gazdálkodni és költekezni. A VšZP-nek a takarékossági intézkedéseken kívül vannak más lehetőségei is, hogy fizetőképességét és tőkéjét megoldja: felvehet hitelt, kötvényeket bocsáthat ki vagy értékesítheti a kereseteket – fejtette ki a szakember.
Zachar szerint az egyik lehetséges mód a VšZP portfoliója egyik részének átlátható értékesítése. „A legjobb lenne olyan magánszemélynek vagy intézménynek – akár többnek is – eladni, akik új, a gyakorlatban hasznosítható tapasztalatokkal lépnek be a biztosítási piacunkra és növelnék a jelenlegi biztosítók közti konkurenciát. A VšZP elveszítené domináns pozícióját, a jelenlegi oligarchák szövetsége megszűnne, ami az egészségbiztosítói környezetnek csupán hasznára válhatna“ – szögezte le az elemző.