Szakértő: jogilag lehetetlen kizárni egy tagállamot az EU-ból

Tóth Norbert közölte: az unióba csak belépni lehet, illetve önkéntesen kilépni belőle. Jean Asselborn ezzel vagy nincs tisztában, vagy egyszerűen csak "a vágyait vetítette ki". Bár politikusok "sokszor mondanak nagyot", mindenképpen barátságtalan felvetés ez egy alapító tagállam külügyminiszterétől - tette hozzá.

A luxemburgi szocialista politikus a Die Welt című német lapban kedden megjelent interjúban azt mondta, szerinte ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az unióból, ez az egyetlen lehetőség a közösség összetartásának és értékeinek megőrzésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Asselborn szavaira reagálva a többi között kijelentette: "eddig is tudtuk, hogy Jean Asselborn komolytalan figura", látszik, hogy csak néhány kilométerre lakik Brüsszeltől, "kioktató, nagyképű, frusztrált".

A Süddeutsche Zeitung című német lap szerdai számában Jean Asselborn azt közölte: a Magyarország uniós tagságának megvonásáról szóló kijelentését ébresztőnek szánta a pénteki pozsonyi rendkívüli uniós csúcstalálkozó előtt.

Jean Asselborn: "propagandisztikus hisztéria tört ki Magyarországon

"Propagandisztikus hisztéria tört ki Magyarországon" - értékelte a kvótareferendum ügyében kezdett kormányzati plakátkampányt Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter egy szerdai német rádióinterjúban. A szocialista politikus a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban kiemelte, hogy továbbra is kiáll a Magyarország uniós tagságának megszüntetéséről szóló "goromba" kijelentése mellett.

Jean Asselborn arra a kérdésre, miként értékeli, hogy Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter komolytalan figuraként, illetve kioktató, nagyképű és frusztrált emberként jellemezte, azt mondta, hogy az ügy lényegét tekintve mindez nemigen járul hozzá az előrehaladáshoz, de a reakció érthető, mert kijelentése Magyarország uniós tagságának megvonásáról "goromba felkiáltás" volt.   

Hangsúlyozta: nem egy népet vagy országot akart bírálni, hanem arra akart rámutatni, hogy "létezhet az Európai Unióban egy kormányzati politika, amely ténylegesen a mindenekelőtt az Európai Unió által vallott értékeken kívül helyez egy országot, és így már nincs értelme annak, hogy tagja legyen az uniónknak".   

A kvótareferendumot felvezető kampányt értékelve kijelentette: Magyarországon "propagandisztikus hisztéria tört ki", Orbán Viktor miniszterelnök a "keresztény Nyugat lerombolására" törekvő "brüsszeli birodalmi bürokráciáról" beszél, pártjának egy képviselője pedig disznófejeket kíván elhelyezni a határkerítéseken a menekültek elriasztására. "Pontosan ez az, ami szerintem nemcsak az uniós szerződésbe ütközik, hanem az értékek azon kultúrájába, amelyre 1945 után felépült Európa, és ezt vagy lenyeli az ember, vagy talán felkiált ellene" - mondta Jean Asselborn.   

Arra a kérdésre, vajon Jean-Claude Juncker korábbi luxemburgi miniszterelnök - az Európai Bizottság elnöke - vagy a luxemburgi kormány óriásvállalatoknak milliárdos kedvezményeket juttató adópolitikája nem árt-e éppen annyira az EU-nak, mint Orbán Viktor menekültpolitikája, kiemelte, hogy Luxemburg alapvető változásokon ment keresztül, és jó úton jár, az adóügyek átláthatóságának erősítése területén együttműködik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD), és így "már nem a banktitok az a fogalom, amelyből Luxemburg megél".   

Német, osztrák és cseh kommentárok Asselborn kijelentése kapcsán

Az európai sajtóban több szerdai lap is kommentárban foglalkozott a magyar kormány politikájával azzal kapcsolatban, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter egy lapinterjúban Magyarország uniós tagságának megvonását szorgalmazta.

A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild kommentátora, Hans-Jörg Vehlewald kiemelte, hogy a luxemburgi miniszter "verbális ámokfutása" megmutatta, mennyire mély repedéseket hagyott maga után a menekültválság. Hozzátette: lehet arról vitatkozni, hogy "populista-e Magyarország (és Lengyelország) menekültpolitikája", és "lehet élesen bírálni az ottani politika némely tekintélyelvű vonását", de a kizárásra irányuló követelés csak "mélyíti az árkokat ott, ahol tárgyalásra és meggyőzésre van szükség".   

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap szerzője, Stephan Löwenstein Egy nem diplomatikus ütésváltás című beszámolójában kiemelte: "Orbán Viktor ebben az életben már nem lesz nagy rajongója Luxemburgnak", amely hosszabb ideje "ütközőbak" a számára, és úgy tűnik, ez fordítva is így van. Asselborn és Szijjártó Péter "éles hangú eszmecseréje" teljes mértékben megfelel a két ország közötti viszony eddigi hangnemének - tette hozzá.   

A FAZ kommentárt is közölt az ügyről Kirohanás címmel, amelyben a szerző, Klaus-Dieter Frankenberger kiemelte: a menekültválság és a Brexit ügye megmutatta, mennyire hatalmasak a "centrifugális erők" az EU-ban, és hogy nagy jóakaratra és sok meggyőző erőre van szükség a közösség jövőjéről szóló elképzelések összefésüléséhez. Ebben a nehéz helyzetben fenyeget Jean Asselborn Magyarország kizárásával, ami "balgaság, már csak azért is, mert nem lehetséges". Hozzátette, hogy a luxemburgi külügyminiszternek "uralkodnia kellene magán", s partnereivel értelmes válaszokat kellene keresnie a többi között arra a kérdésre, hogy mi köti össze az uniós tagországokat, mennyire alapvető mindaz, ami elválasztja őket, és hogy mi következik mindebből. Amire nincs szükség, az az "Asselborn-féle kirohanás, és a hasonló minőségű válaszok és provokációk".   

Magyarország unióból való kizárásának ötlete senki másnak nem használ, mint Orbán Viktornak - olvasható az osztrák Die Pressében. A konzervatív lap kommentátora, Jürgen Streihammer úgy vélte, a magyar kormányfő azért akarja "egyre lelkesebben összemosni a magyar fejekben a migránsokat a terroristákkal", mivel kétséges, hogy a közelgő kvótareferendumon való részvétel 50 százalék felett lesz-e. A szerző szerint a szavazás Orbán "esetlen" kísérlete arra, hogy a menekülttémát napirenden tartsa és elterelje a figyelmet a vitatott egészségügyi vagy oktatáspolitikai helyzetről, valamint azokról a beszámolókról, amelyek a kormányfő környezetében létrejövő részrehajló üzletekről szólnak."A korrupció Orbán rendszerének Achilles-sarka" - írja. Megállapítása szerint "a tehetséges ösztönpolitikus tudja, hogy népszerűségének egy része migrációellenes nézeteiből és nacionalizmusából fakad. Orbán ingázik a markáns, részben rasszista kijelentések és Magyarország áldozatszerepének kiszolgálása között".   

Kezdetben a referendum ötlete Orbán Viktor "legzseniálisabb vagy legálnokabb tervének nézett ki" - nézőponttól függően - olvasható a Die Presse egy másik véleménycikkben. A lap budapesti tudósítója Boris Kálnoky ezt azzal magyarázza, hogy "a népszavazás több legyet üt egy csapásra". A magyarok 80 százaléka a menekültválságot súlyos veszélynek tartja, ezért a szavazás győzelme, és ezzel egy belpolitikai diadal biztosnak tűnik. Kálnoky szerint Orbán ezáltal a Brexitet követően "újabb érzékeny csapást mérhet az az unióra, s ezzel Magyarország politikai játékterét növelhetné az európai színpadon".   

A magyarok messziről sincsenek még abban a helyzetben, hogy az unióból való kizárás veszélye fenyegetné őket - állapította meg a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap Asselborn kijelentését kommentálva.   

"Ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy Orbán Viktor mindent túlél, vagyis nemcsak önző és kegyetlen hozzáállását a hiányban szenvedő emberekhez, hanem a szólásszabadság és a bíróságok függetlenségének korlátozását is. Sőt, a visegrádi csoporton keresztül, amelynek Csehország is tagja, Orbán - elsősorban a szlovákokkal együttműködve - platformot alakított ki az EU minden olyan javaslatának megtorpedózására, amelynek célja tiszteletben tartani a humanitárius értékeket. Úgy viselkedik, mint egy gyűlöletes autokrata. Asselborn tehát valószínűleg csak azt mondta ki hangosan, amit a politikusok maguk között rendszeresen mondanak Orbánról, de már hosszú ideje nem merik azt nyíltan is elmondani" - írja Teodor Marjanovic, a lap külpolitikai kommentátora.