Szakemberek véleménye a pozsonyi csúcstalálkozóról
„A jelenlegi Európát tekintve ez nem is kevés, bár igaznak tűnhet, miszerint a jelenlegi helyzet több határozottságot is elbírt volna. Viszont ha tudatosítjuk, hogy Európát ma a gazdaságpolitikai kérdésektől kezdve a migrációs válságra való reakciókon keresztül egy mélységes Európa-ellenes populizmussal mételyezett állapot jellemzi, akkor a fontos kérdésekben a közös előrelépés szándékára irányuló, bármiféle konstruktív üzenet megszületését eredményező erőfeszítést értékelni kell” – szögezte le Gabrižová.
Mint mondta, nem marad más hátra, mint reménykedni, hogy a Pozsonyban kitűzött útiterv a „pozsonyi folyamat” végül egy meggyőzőbb megoldásban ötvöződik. Megjegyzésével a jövő év márciusára utalt, amikor – néhány vezető szerint – a római szerződés 60. évfordulója új kezdeteket nyit az Európai Unió számára.
Vladimír Bilèík, a Szlovák Külpolitikai Társulás (SFPA) képviselője szerint a csúcstalálkozó első lépés az Európa túléléséhez vezető úton. „A csúcstalálkozó előtt számos vita alakult ki, miszerint a találkozó semmi konkrétumot nem hoz, nem más, mint egy informális párbeszéd. Nagyon jó hírnek tartom, hogy az országok vezetői végül legalább az elkövetkező hónapokat érintően megállapodtak egy politikai programban, ilyen szempontból, az unió 27 tagállama túlélési esélyét tekintve, a csúcstalálkozót az első sikeres lépésének tartom”– nyilatkozta Bilèík.
Mint mondta, kudarcról két ország vezető politikusa beszélt, mégpedig Orbán Viktor a bevándorlási politikával kapcsolatban, illetőleg Matteo Renzi olasz kormányfő, aki visszautasította a sajtótalálkozón való részvételt a német kancellárral és a francia köztársasági elnökkel, illetőleg a csúcstalálkozó eredményeit is bírálta.
„Ahhoz képest, amilyen kivételesen rossz hangulat és torzsalkodás uralta el az utóbbi időben az uniót, az, hogy két ország vezetője megkérdőjelezte a találkozót, a további huszonhét szempontjából nem is olyan tragikus dolog, hisz odahaza mindkettőnek van éppen elég dolga. Tehát, ha a dolgokat ilyen összefüggésben látjuk, a találkozót akár sikeresnek is tekinthetjük” – állítja az elemző.
Egyúttal viszont figyelmeztet, hogy Orbán és Renzi bírálatát tekintve nehéz politikai kérdésekben, mint amilyen a migráció vagy az euróövezet reformja, a jövőben bajosan születhet konszenzus a tagállamok között, ha sem egyikük, sem az európai intézmények nem hajlandók meghallgatni a másikat, illetőleg lemondani a sokszor valóban nagyon súlyos követelésekről. „Véleményem szerint ez a csúcstalálkozó egyik legfontosabb küldetése” – mondta Bilèík.
Dušan Chrenek, az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének vezetője szerint a pozsonyi csúcstalálkozó rendkívül fontos volt az EU számára. „Bebizonyította, az európai vezetők az embereket aggasztó fontos kérdésekben képesek összefogni és megoldásokat keresni. A 27 európai ország vezetőinek pozsonyi nyilatkozata egy rövid távú, az elkövetkező néhány hónapra irányuló programtervvel kiegészülve főként a biztonság, a gazdaság növekedése, valamint különösen a fiatalok támogatása kérdéseire irányul“ – szögezte le Chrenek.
Mint ahogy azt az EB szlovákiai képviseletének vezetője kifejtette, a csúcstalálkozó alkalmával az EU külső határainak védelmére, a terrorizmus elleni harcra, illetve a gazdasági helyzet javítására, különös tekintettel a beruházások növelésére, a közös piac lehetőségeinek jobb kihasználására és a digitális piac kiépítésére irányuló kérdések domináltak, de a terv részét képezik a fiatalok helyzetének javítására irányuló lépések is.
