Szabadságvágyról, hazaszeretetről szóltak az 1956-os megemlékezéseken

Trócsányi: ma is ugyanazok az értékek fontosak, mint 1956-ban

A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is  - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen vasárnap.

A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb leomlott volna - mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges a szabad Európa.

A miniszter arról beszélt, hogy azok az egyetemista fiatalok, akik itt egykor nagygyűlést tartottak, nem tudták, hogy forradalmat robbantanak ki. Õk a követeléseiket fogalmazták meg a rendszerrel szemben, és "úgy döntöttek, hogy nem félnek többé". A történészek nagyjából egyetértenek abban, hogy az október 22-i hallgatói gyűlés mégis a forradalom nyitánya volt - közölte.

Felidézte: a műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket, és "ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba ejti az utókort". A követelések messze túlmutatnak az egyetemisták saját világán, "az ország iránti aggodalom hajtja őket" - mondta.

Trócsányi László kiemelte: 1956. október 23. erőszakmentes forradalom volt, fegyverhez a hatalom nyúlt először. "A félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a hit", és a műegyetemista fiatalok hittek az emberi szó és néhány nemes eszmény erejében, a szabadság győzelmében.

Az igazságügyi miniszter idézte az alaptörvényt, amely szerint "egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki." Úgy vélte, ez az alaptörvény talán legfontosabb mondata, "1956 nélkül ugyanis nincs szabad, független és demokratikus Magyarország".

Emlékeztetett: a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és szabadságharc volt. Felidézte, hogy Orbán Viktor mostani miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt követelte a szovjet csapatok kivonását", tudván azt, amit a műegyetemi ifjúság is tudott, vagy legalább érzett: "az az ország, ahol idegen katonák megszállóként vannak jelen, nem lehet sem szabad, sem független".

Trócsányi László szerint ami 1956. október 22-én történt, az 1990 májusában teljesedett be politikai értelemben, amikor a magyar nép hosszú idő óta először szabadon választott Országgyűlést. Közjogi értelemben pedig a 2011-ben elfogadott alaptörvény zárta le a rendszerváltást - tette hozzá.

A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek, "ha emlékezünk és tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a magyar jövőt". Az egykori műegyetemisták 16 pontjában megjelenő eszmei minimumban ma is egyetért a magyarok túlnyomó többsége, ide tartoznak az egyéni és politikai szabadságjogok, a nemzeti függetlenség, a jogállam, a parlamentáris demokrácia, a társadalmi igazságosság.

Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés, vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához, "ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk". "Európa jövőjéből részt kérünk, és alakítói is kívánunk lenni", mert "szabad, független országként részesei vagyunk és akarunk maradni az európai folyamatnak és a vitáknak" - szögezte le.

A tárcavezető úgy látja, korábban nem tapasztalt külső kihívásoknak kell megfelelnünk, és ebben a helyzetben szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.

A körülmények változnak, az igazi értékek állandóak, és ugyanezek a tulajdonságok szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára ma, a harmadik évezred elején is - zárta szavait Trócsányi László.

Simicskó: '56 az igaz ügyek melletti kiállás jelképe

Az igaz ügyek melletti kiállást jelképezik 1956. októberének magyarországi eseményei a magyarság és az egész emberiség számára - mondta a honvédelmi miniszter vasárnap délután a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen. Simicskó István hangsúlyozta: "elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért". Ezért is fontos megbecsülni a szabadság értékeit - emelte ki.

A honvédelmi miniszter kifejtette: az embereket, közösségeket, nemzeteket minősíti, hogy képesek-e nagy célokat megfogalmazni, nagy nemzeti ügyek mellé odaállni, ezekért összefogni, összetartani, és képesek-e méltó módon ünnepelni, hőseik előtt leróni tiszteletüket.

Simicskó István szólt arról, hogy napjainkban a brüsszeli döntéshozók "képmutatással leplezik el a bajokat" az európai polgárok elől. Európa kialakulása és létezése a keresztény értékeinek köszönhető, azokat mégis szisztematikusan számolják fel - mondta.

A miniszter kiemelte: napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat. Ehhez erőt ad az '56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket - fűzte hozzá.

"Ma a magyarság szabad", Magyarország demokratikus ország. Olyan ország, amely megvédi értékeit, kultúráját, nyelvét, állampolgárait és határait - szögezte le Simicskó István.

Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a nemzet emberek millióinak közös emlékezete a múltról és a közös terve a jövőről. Az 1950-es években ez a közös emlékezet háborúról, megszállásról, és központilag erőszakolt jövőképről szólt, amely ellen lázadni kellett - idézte fel a rektor. A külföld, a Nyugat hol értette ezt, hol nem, de idővel szélesedett ez a megértés - mondta.

Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségüknek 1989-es alakulásakor kiemelt célja volt az 1956-os forradalom kultuszának megőrzése. Ezért szervezik meg minden évben a műegyetemmel közösen az emlékünnepséget, fáklyás felvonulást tartanak a Bem térre, ahol megkoszorúzzák a szabadságharc lengyel származású tábornokának, Bem József szobrát.

Az egykori '56-os diákok nevében mondott beszédében Halzl József visszaemlékezett 1956-ra, amikor a műegyetem gépészmérnöki karának hallgatója volt. A szónok kérte, hogy a jelenlévők közül tegyék fel a kezüket azok, akik maguk is részt vettek az 1956. október 22-i műegyetemi gyűlésen, őket megtapsolták az ünnepség résztvevői.

Szintén tapssal fogadták, amikor Halzl József arról beszélt: remélik, egyúttal kérik és követelik, hogy az illetékesek vonják vissza a magyarságot sértő ukrán oktatási törvényi rendelkezést.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tartott emlékünnepségen részt vett a 61 évvel ezelőtti diákgyűlés néhány résztvevője, ott voltak lengyel vendégek, továbbá diákcsoportok, köztük felvidéki fiatalok. Megjelent Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök felesége is. Többen magyar zászlókkal, illetve nemzeti színű karszalagokkal érkeztek.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett műegyetemi emlékünnepséget követően megkoszorúzták az egyetem emléktábláját, majd az ünneplők a hagyományos fáklyás menetben vonultak a Bem térre.

A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavakat skandáltak, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások követték.

Megemlékezés a Bem-szobornál, fáklyás felvonulás

Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik nagy tanulsága, hogy egy millimétert sem szabad feladni nemzeti függetlenségünkből - jelentette ki Rétvári Bence az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen vasárnap, a budapesti Bem téren. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: ennek most különös aktualitást ad, hogy ma is küzdenünk kell identitásunk és kultúránk megőrzéséért, ami 2015-ben veszélybe került a migrációs krízis kialakulásával.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadokban számos alkalommal - 1456-ban, 1686-ban 1848/49-ben - és 1956-ban is a világ figyelmének középpontjába került. Akkor is egyedül maradunk a szabadságért vívott harcban, mert az európai nagyhatalmak saját nemzeti érdekeikre figyeltek.

A világ ránk figyelt 1989-ben is, de Magyarország 2018-ban, a választások nyomán újra a történelem fősodrában lehet, mert befolyásolni fogja egész Európa történelmét - vélekedett.

A politikus köszönetet mondott azoknak a határon túli magyaroknak, akik 1956-ban megpróbálták segíteni a forradalmat. Õk dupla áldozatot vállaltak, hiszen kivívták a saját kommunista diktatúrájuk haragját is - emlékeztetett.

Elismeréssel szólt a pesti srácokról is, akik úgy mertek harcba szállni a szabadságért, hogy előtte több mint egy évtizedig megfélemlítésben élt az ország. A magyar szabadság az 56-os forradalomból és szabadságharcból sarjad, ezt már az alaptörvény is megfogalmazza- tette hozzá Rétvári Bence.

Németh Zsolt, a rendezvényt szervező Rákóczi Szövetség elnökségi tagja, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: mint az elmúlt évtizedekben sokszor, most is a lengyelekkel karöltve küzdünk nemzeti szuverenitásunk megőrzéséért. Az Európai Uniónak az a baja a két országgal, hogy kiállnak a függetlenségükért - fűzte hozzá. Hangoztatta: ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elkötelezettek az EU eszméi és értékei mellett, ám nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy egy európai szuperállam döntsön a sorsunkról.

Németh Zsolt szólt arról is, hogy a határon túli magyar közösségeknek joguk van az autonómiához és Magyarország támogatja az erre vonatkozó törekvéseket.

A politikus felidézte, hogy 61 éve éppen a Bem téren változott át a felvonulás forradalomba, és ezen a téren született meg 56 jelképe, a lyukas zászló is. A forradalom központi gondolata a függetlenség és a szabadság volt és a szabadságharc nyomán helyreállt a néphatalom - mondta.

Megemlékezett arról is, hogy a szabadságharc leverése után több évtizeddel, 1989-ben folytatódott az, ami 1956. november 4-én megszakadt, és egy bátor magyar politikusnak, Antall Józsefnek köszönhető a Varsói Szerződés és a KGST feloszlatásának kezdeményezése.

A megemlékezést fáklyás felvonulás előzte meg több ezer ember részvételével. A menet, két korhű Csepel teherautó felvezetésével a Műegyetem, az 1956 október 22-i diák nagygyűlés helyszíne elől indult el, majd érkezett meg a Bem József térre. A menetben résztvevők lyukas, nemzeti színű zászlókat lobogtattak, sokan nemzeti színű karszalagot viseltek.

A Bem téren tartott megemlékezésen a szobor előtt elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök koszorúját is.

Kövér: a szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja

A szabadságvágy a magyarság erkölcsi többségét mindig egybekovácsolja és összetartja - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke vasárnap Martonvásáron, az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Kövér László szerint 1956 bebizonyította, hogy az igazi szabadság iránti sóvárgást sohasem lehet külső erőszakkal elfojtani.

A házelnök három történelmi kort emelt ki, 1456-ot, 1956-ot és 2017-et, amelyeket évszázadok és évtizedek választanak el egymástól, miközben a történelmi azonosság összeköti őket. Rámutatott arra, hogy mindhárom korban "a magyarok nemcsak a maguk, hanem Európa szabadságát is védték, és mindhárom korban cserben hagyott bennünket Nyugat-Európa, s csak a közép-európai népek álltak ki mellettünk".

Kövér László emlékeztetett arra, hogy 1456-ban az oszmán hadak Európa kapujában álltak, de Nándorfehérvárnál a magyarság megvédte a keresztény Európát és további 70 évig rendet biztosított a kontinensnek.

A házelnök hangsúlyozta, hogy 1956-ben a magyarok egy olyan rendszerrel szemben védték Európát és önmagukat, amely "tagadta Istent, a hazát csak katonai támaszpontnak, a családot és embereket csupán statisztikai termelési egységnek tekintette". "Ez a rendszer a szovjet kommunizmus volt, amely a nemzeti önazonosság tagadásán, az állami önrendelkezés felszámolásán, a társadalmi és gazdasági megalázáson, emberek egymással szembe fordításán alapult" - fogalmazott. Hozzátette: az eszme nyugaton született, de keleten valósult meg és szedte áldozatait.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: 1956-ban a magyarság erkölcsi többsége, vagyis maga a nemzet nyilvánította ki, hogy nem akar ilyen rendszerben élni.

"Akkor sem hittek azokban, akik megtagadták Istent, mint ahogy napjainkban sem hisznek azoknak, akik Isten helyébe önmagukat helyezik. Akkor sem hittek azokban, akik szerint a haza katonai támaszpont, a nemzet csak egy felejtésre ítélt emlék, a család pedig statisztikai termelési egység, ma sem hisznek azoknak, akik szerint ez így van" - fogalmazott Kövér László. Szerinte 1956-ban és napjainkban a magyarság erkölcsi többsége számára Isten a történelem ura, az istenhit erkölcsi alap, a haza sorsközösség, a család pedig az első számú szeretetközösség.

A házelnök beszélt arról is, hogy 1956-ban a magyarok erkölcsi többsége végleg bebizonyította a világnak, hogy a világmegváltónak hitt kommunizmus valójában istentelen, embertelen és gyilkos hatalom. Hozzátette: a demokrácia, a nemzeti egyetértés és a társadalmi igazságosság volt az 56-os forradalom és szabadságharc célja, és ez a történelmi hagyatéka is.

Szabó Tibor (Fidesz-KDNP-Martoni Más Kép) beszédében azt hangoztatta, hogy a szabadság a magyarok számára mindent jelent. Ezért sokan áldozták életüket, létüket, teljes valójukat, ahogy tették azt 1956-ban is, ahol ismét bebizonyosodott, hogy "a túlerő legyőzheti a szabadságot, de előbb-utóbb úgyis a szabadság győz".