Szabadidőpark nyílt Kalondán

A 19. század elején, az Ipoly felső folyásán négy vízimalom üzemelt: Bolykon, Galsán, Rappon és Kalondán. Az utóbbiról ezt jegyezték fel: „Az Ipolyon jó malma vagyon.” Ma a kalondai vízimalom emlékét már csak a régi fotók és az egykori tulajdonosok őrzik. Erdélyi Béla családja 1930-ban vette meg a kalondai malmot.

"A malomban szüleimnek segítkeztem, és két leánytestvéremmel sokat is játszottunk ott. Aztán ahogy nőttünk, apukám mindig megparancsolta, hogy ezt a súbert húzd, meg azt a súbert húzd ki... Most búzát öntünk a garatra, most darálunk. Aztán közben, ahogy ment a malomkerék mondta, hogy most engedjem egy kicsit feljebb a vizet, engedjem lejjebb..." - emlékezett a múltra a malom tulajdonosa, Erdélyi Béla.

Kalondán nagy hagyománya volt a kenderfeldolgozásnak, amely rendkívül időigényes mesterség volt. Minden család ültetett kendert, és otthon szőtték a vásznat és a stafírungot. A kalondai Mocsolyákban minden családnak volt egy áztatója, ahol 2-3 hétig ázott a kender. Ezután megszárították és összetörték azt. Elsőként a nagytörőn vagy bitón törték. Ezzel két asszony dolgozott egyszerre. A finomítás a tilón folytatódott. Majd a héhellyel, vagyis a fésűvel osztályozta. Fésülés után jöhetett a fonás, mely ezen a vidéken a talpas guzsallyon történt. A kenderfeldolgozás tárgyi emlékeit a helyi Palóc Múzeumban őrzik. 

"Ezeket a munkafolyamatokat nyáron végezték, a fonást pedig télen. Az volt az asszonyoknak a téli esti munkája. Ült anyukám a széken, és fel volt neki kötve a kender. Ott volt az orsó, és nekik ez a munka nagyon ügyesen ment. Húzták a kendert, nyálazták, forgatták és nagyon ügyesen szépen a kész fonalat rácsavarták. Így pörgették és rácsavaródott az orsóra.
A megfont fonalat motollázták, hogy a szövőszékre rá lehessen húzni. A kenderfeldolgozás nehéz folyamata a szál felvetésével kezdődött, ami 2-3 asszony munkája volt, és csak az ügyesebbje tudta csinálni. Ezen a vidéken 8 vagy 12 pászma széles vásznat szőttek" - mondta a kalondai Nagy Éva.   

 

Két,- három-, és négynyüstös vásznat is szőttek. Általában geometrikus nagy mintát szőttek, piros és kék színnel. Lepedőt, ágyneműt, törölközőt, inget, zsákot, konyharuhát, de inget is varrtak a vászonból.

A háború alatt a malom működése szünetelt. Erdélyi Béla édesapja a hadifogságból visszatérve szerette volna újra beindítani, engedélyt viszont nem kapott rá, így a vízimalom működése végleg befejeződött. A kalondaiak, őseik hagyományai, mestersége előtt tisztelegve, helyreállították az egykori kenderáztatót és megépítették a vízimalom kicsinyített mását. A beruházás a vidéki turizmus fejlesztését szolgálja.

Papp Andrea, projektmenedzser elmondta: a malom és kenderáztató tónak a felépítésén kívül létrehoztak egy kisebb amfiteátrumot is, aminek az a célja, hogy a színpadon be tudják mutatni a kenderfeldolgozásnak a menetét.  

"Egy falumúzeummal már rendelkezünk és ez a park is ezt a kínálatot bővítené, tehát az idelátogató kerékpáros turisták, vagy akár csoportok is, most már eltölthetnek egy egész napot a községben" - nyilatkozta portálunknak Erdélyi Erzsébet, a község polgármestere.  

Kalonda testvértelepülésén, Hollókőn, a Tájvédelmi Körzet Vár alatti részén megvalósult a Vári kút környezetének rendbehozatala, a korábbi parasztfürdő maradványainak állagmegóvó felújítása, valamint a mosótavak kiépítése. A kalondai Mocsolyák park szerves része lesz a Novohrad–Nógrád Geoparknak valamint a Palóc Út Egyesület térségfejlesztési koncepciójának.