Súlyosan érinti az andoki gleccsereket a klímaváltozás
LIMA. Az Andok trópusi gleccserei aggasztó ütemben olvadnak, szakemberek ezért attól tartanak, még azelőtt eltűnhetnek, hogy bármit tehetnének védelmükért.
Az Ecuadorban, Bolíviában, Kolumbiában és Peruban szétszórva elhelyezkedő jégfolyamokról folytatnak tárgyalásokat az ENSZ limai klímatanácskozásán is, ahol 195 ország képviselői igyekeznek globális megegyezésre jutni a bolygót felmelegítő szénkibocsátások visszaszorításáról.
A szakemberek szerint a gleccserek olvadása az Andok-régió édesvíz tartalékait fenyegeti, emellett megemelheti a tengerszintet is.
Bolivar Caceres, a jelenséget Ecuadorban az elsők között megfigyelő kutató az utóbbi 16 évben rendszeresen megmászta az Antisana vulkánt, hogy dokumentálhassa a gleccserjég állapotát, és feltérképezze, mi történik vele. Minden alkalommal egyre magasabbra kellett felmásznia. Aggasztónak tartja, milyen mértékben összezsugorodott a jégfelszín néhány év alatt.
Az Antisana 5700 méter magas kolosszus. Csúcsától 600 méterre hósávok terpeszkednek, amelyekből eltérő színű vízfolyamok indulnak ki. A 80-as évek végén Ecuadorban 92 négyzetkilométernyi gleccser volt. 2010-re ez a terület 42 négyzetkilométerre zsugorodott, idén Caceres szerint 38 négyzetkilométerre olvad.
Bolívia, Kolumbia és Peru hasonló veszteségeket szenved el. A kutatók szerint az olvadást részben természetes okok eredményezik, de egyre több bizonyíték mutat arra is, hogy az ember előidézte globális melegedés súlyosbítja a helyzetet. Caceres szerint egyelőre még mindig nem tudják, hogy az emberi tevékenységek mennyire gyorsítják ezt a folyamatot.
A 20. század elejétől a globális hőmérséklet 0,8 Celsius-fokkal nőtt, ami világszerte hatással van a gleccserekre. Olivier Dangles, ecuadori kutató szerint a pólusokon a legrosszabb a helyzet, de a trópusok hegyvidékein is hasonló hatással jár a felmelegedés.
Bolíviában a Chacaltaya hegyen valamikor egész éves hótakaró négy éve eltűnt, holott 5400 méteres magasságával a világ legmagasabb fekvő sípályájának adott otthont. Peruban a gleccserek 1970 óta több mint 40 százalékkal zsugorodtak, közel 1000 új lagúnát fialva. A jelenség miatt az őslakos peruiak kénytelenek voltak változtatni ősrégi Qoyllur Rit'i fesztiváljukon, amelynek résztvevői számtalan generáció során gleccsereket másztak, hogy jégtömböket hozzanak haza. A szituáció Kolumbiában is egyre rosszabb, ahol egy tavalyi vizsgálat szerint az 1850-es évekbeli hótakarónak csupán 16 százaléka maradt meg.
Az olvadó gleccserek egy 2011-es vizsgálat szerint mintegy 24 centiméterrel emelhetik meg a tengerszintet, és átalakíthatják a folyók vízhozamát, illetve összetételét is. A jeges környezetben élő fajok szintén veszélyeztetettek, többek között az ökoszisztémában kulcsszerepet játszó békák és legyek.
A szakemberek szerint a gleccserek olvadása az Andok-régió édesvíz tartalékait fenyegeti, emellett megemelheti a tengerszintet is.
Bolivar Caceres, a jelenséget Ecuadorban az elsők között megfigyelő kutató az utóbbi 16 évben rendszeresen megmászta az Antisana vulkánt, hogy dokumentálhassa a gleccserjég állapotát, és feltérképezze, mi történik vele. Minden alkalommal egyre magasabbra kellett felmásznia. Aggasztónak tartja, milyen mértékben összezsugorodott a jégfelszín néhány év alatt.
Az Antisana 5700 méter magas kolosszus. Csúcsától 600 méterre hósávok terpeszkednek, amelyekből eltérő színű vízfolyamok indulnak ki. A 80-as évek végén Ecuadorban 92 négyzetkilométernyi gleccser volt. 2010-re ez a terület 42 négyzetkilométerre zsugorodott, idén Caceres szerint 38 négyzetkilométerre olvad.
Bolívia, Kolumbia és Peru hasonló veszteségeket szenved el. A kutatók szerint az olvadást részben természetes okok eredményezik, de egyre több bizonyíték mutat arra is, hogy az ember előidézte globális melegedés súlyosbítja a helyzetet. Caceres szerint egyelőre még mindig nem tudják, hogy az emberi tevékenységek mennyire gyorsítják ezt a folyamatot.
A 20. század elejétől a globális hőmérséklet 0,8 Celsius-fokkal nőtt, ami világszerte hatással van a gleccserekre. Olivier Dangles, ecuadori kutató szerint a pólusokon a legrosszabb a helyzet, de a trópusok hegyvidékein is hasonló hatással jár a felmelegedés.
Bolíviában a Chacaltaya hegyen valamikor egész éves hótakaró négy éve eltűnt, holott 5400 méteres magasságával a világ legmagasabb fekvő sípályájának adott otthont. Peruban a gleccserek 1970 óta több mint 40 százalékkal zsugorodtak, közel 1000 új lagúnát fialva. A jelenség miatt az őslakos peruiak kénytelenek voltak változtatni ősrégi Qoyllur Rit'i fesztiváljukon, amelynek résztvevői számtalan generáció során gleccsereket másztak, hogy jégtömböket hozzanak haza. A szituáció Kolumbiában is egyre rosszabb, ahol egy tavalyi vizsgálat szerint az 1850-es évekbeli hótakarónak csupán 16 százaléka maradt meg.
Az olvadó gleccserek egy 2011-es vizsgálat szerint mintegy 24 centiméterrel emelhetik meg a tengerszintet, és átalakíthatják a folyók vízhozamát, illetve összetételét is. A jeges környezetben élő fajok szintén veszélyeztetettek, többek között az ökoszisztémában kulcsszerepet játszó békák és legyek.
Forrás
hirado.hu
