2016. március 6., 11:57

Sokkoló eredmények, meglepetések, vesztesek

POZSONY. A választási eredmények alapján nyolc párt jutott be a szlovákiai törvényhozásba. A legnagyobb meglepetés a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánkért Néppárt sikere. A Smer a 2002-es választások óta most érte el a legrosszabb eredményét. A Most-Híd 11 képviselőjéből 7 magyar nemzetiségű, ami a rendszerváltás óta a leggyengébb eredmény.
201603061200310.01a_ajto_fico.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

Leszámítva az 1998–2002-es választási időszakot, amikor a politikai színteret a Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) megalakulása határozta meg, a szlovák parlamentbe most kerül be a legtöbb párt. Ilyen összetételben nagyon nehéz lesz összeállítani bármilyen jelentőségteljes és hosszú távon működőképes választási koalíciót.

A Smer-SD által elért eredmény a 2002-es parlamenti választások óta most a legrosszabb, illetve a 2. legrosszabb a párt történetében. Pedig Robert Fico pártja az utóbbi évben erőteljesen kampányolt. Kampányát az első szociális csomag bevezetésével kezdte, majd a migránsválság is fontos eleme volt a kampányának. Jobb eredményt azonban sem ezeknek, sem pedig az állítólagos jó gazdasági eredményeknek köszönhetően nem tudott elérni. Vélhetően sokat elvett a párttól az egészségügy helyzete és a pedagógusok sztrájkja, Robert Fico azonban, ahogy erre már akkor is figyelmezettek az elemzők is, nem kellőképpen reagálta le azokat, illetve, főként az egészségügyi ágazatban kirobbanó botrányok miatt már inkább csak reagált mindezekre, miközben kevesebb időt szentelt saját kampányának. A jelenlegi 30 százalék alatti eredmény az előző választásokon elérttel szemben közel egyharmados visszaesést jelent.

Legnagyobb meglepetésnek a Marian Kotleba-féle szélsőséges Mi Szlovákiánkért Néppárt (¼udová strana – Naše Slovensko) sikere számít. A Besztercebánya (Banská Bystrica) megyei elnök parlamentbe jutása  nem csupán a gyűlöletkeltő, roma-  és migránsellenes kinyilatkozásainak köszönhető, hanem  annak is, hogy a politikai hatalom képtelen voltak megfelelő megoldásokat találni a legnagyobb gazdasági gondokkal küszködő térségek számára, illetve megszólítani azokat az elsőválasztókat, akik közül Kotleba toborozta híveit. Az azonban egyértelműnek tűnik, hogy Kotleba ha akarná is, senki számára sem lesz elfogadható koalíciós partner.  


A legnagyobb meglepetések egyike az is, hogy a Hálónak (Sie) csak fele annyi voksot sikerült szereznie, mint amennyit az előzetes hónapokban készült felmérések jeleztek a pártnak. Radoslav Procházka pártjának sikertelensége még sok elemzésnek lesz a témája, az azonban biztosnak tűnik, hogy a jobboldali választók egy része inkább a korábban gyengébbnek tűnő Szabadság és Szolidaritásra (SaS) szavazott. Megfigyelők szerint Procházka pártjának kudarcát leginkább az okozta, hogy jelentéktelen kampányt folytatott a Smer-SD ellen, illetve ez ügyben nem fogalmazott egyértelműen.

Az SaS rendre képes meglepetéseket okozni. A liberális párt sokkal jobb eredményt szerzett, mint az a felmérések alapján várható lett volna, ez egyébként már előfordult az SaS fennállása óta. Eredménye azonban annál is inkább meglepő, mert most a jobboldal vezérpártja lett, miközben a választások előtt a parlamentbe jutása is kétséges volt. Sikeréhez valószínűleg hozzájárult, hogy Sulík kampánya során egyértelmű üzeneteket küldött, a migránsellenes retorikára épített, amivel sok választópolgárt sikerült megnyernie magának. Az azonban elemzők szerint továbbra is kérdéses, hogy Richard Sulík képes lenne-e a jobboldal vezérévé válni, s irányítani egy több pártból megalakuló kormányt.

Igor Matoviè “egyszerű emberei“ (O¼aNO) a felmérésékben jelzettnél szintén jobb eredményt értek el. Robert Fico Matoviè-ellenes támadása, amikor a választások előtt három héttel Igor Matovièot adócsalással gyanúsította, paradox módon inkább az O¼aNO-nak, nem pedig Fico pártjának segített. Ami biztos, az O¼aNO nélkül jelenleg semmiféle jobboldali kormány nem alakulhat. Csak nehezíti a helyzetet, hogy előzetesen Bugár Béla kizárta Matoviècsal az együttműködés lehetőségét.

Ugyancsak váratlan sikertörténet lett a Család vagyunk-Boris Kollár (Sme rodina - Boris Kollár) szombati szereplése, hiszen Kollár csak alig három hónappal ezelőtt került a politikai színtérre. Ráadásul pártját nem is hagyományos módon, tehát a szükséges 10 ezer támogatói aláírás összegyűjtésével szerezte meg, hanem egy márkanév megvásárlásával és módosításával. Az első elemzések és adatok szerint éppen ő vonzott magához nagyon sok elsőválasztót. Õket azonban nem valós pártprogrammal vonzotta magához, hanem azon kijelentésével, hogy „Nem politikus, hanem Boris vagyok“. Vélhetően javára vált a menekültellenes kiállása is. Az elemzők azonban leginkább arra figyelmeztetnek, hogy mivel eddig nem volt a politikában, meglehetősen kiszámíthatatlan tényező lehet.

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) az utolsó a ´90-es években alakult, ún. rendszerváltó pártok közül, a parlamentbe azonban már nem sikerült bejutnia. A közvetlenül 5 százalék alatti küszöb megmutatta, hogy a KDH már nem tudta kellőképpen megszólítani eredeti szimpatizánsait, nem beszélve az új választókról. Egyelőre még az elemzők sem látják a KDH jövőjét, az azonban vélhetően biztos, hogy a pártnak tisztújításon kell átesnie.

A vesztesek között van a felvidéki magyarság is, ugyanis ezúttal sem sikerült a parlamentbe jutnia a Magyar Közösség Pártjának. Az előzetes felmérések általában az 5 százalékos küszöb környékére mérték a pártot, a több mint 105 ezer szavazat azonban az országos szinten a vártnál magasabb, közel 60 százalékos részvételi aránynál nem volt elegendő. Az eredményekre reagálva az MKP elnöke Berényi József úgy fogalmazott, hogy nincs győztese ezeknek a választásoknak, a felvidéki magyarság viszont vesztett, s mint mondta, a politikai megosztottság nagyon komolyan befolyásolta a választás eredményét.

Hasonlóan borúlátón értékelte a választásokat, s ezen belül pártja szereplését is Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Mint mondta: kétszámjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. A Most-Híd 11 képviselővel van jelen a törvényhozásban, közülük 7-en magyar nemzetiségűek, vagyis ennyire rossz eredmény, ilyen kevés magyar nemzetiségű képviselő a szlovák parlamentben még a rendszerváltás óta nem volt.

A választások végeredménye: /99,96 százalékos feldolgozottságnál/

Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) – 28,28%  - 49 képviselő

Szabadság és Szolidaritás (SaS) – 12,10%  - 21 képviselő

Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO-NOVA) – 11,02%  -  19 képviselő

Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – 8,64%  -  15 képviselő

Kotleba–Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba–¼SNS) – 8,04%  -  14 képviselő

Család vagyunk–Boris Kollár – 6,62%  -  11 képviselő

Most-Híd – 6,50%  -  11 képviselő

Háló (#Sie) – 5,60%   - 10 képviselő

Kimaradt a parlamentből a KDH és az MKP.

Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – 4,94%

Magyar Közösség Pártja (MKP) – 4,04%

201603061200310.01a_ajto_fico.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás