Sok a közös vonás a közép-európai szélsőségeseknél
Az összehasonlító elemzés a magyarországi Political Capital intézet felmérése során gyűjtött adatok alapján készült. A tanulmány szlovák részét Grigorij Mesežnikov politológus és Radovan Bránik biztonsági szakértő dolgozta ki.
A Political Capital által indított projekt Oroszország befolyásának erőszakos következményeit vizsgálja. Megállapítja, hogy a jobboldali szélsőséges szervezetek, amelyek a múltban főként a nemzetiségi, vallási és szexuális kisebbségekkel foglalkoztak, az ukrajnai válság 2013-as kezdete óta fokozatosan geopolitikai kérdésekre kezdtek összpontosítani. Az Európai Unió és NATO iránti ellenszenvükön kívül az Oroszország és Vlagyimír Putyin elnök iránti vonzódásuk is összeköti őket.
Mesežnikov és Bránik a tanulmányban arra figyelmeztetnek, hogy „a Kreml szlovákiai befolyásának legriasztóbb tulajdonsága az erőszakos radikalizálódáshoz történő kötődése, beleértve szélsőjobboldali pártokat és a félkatonai szervezeteket is“.
A szerzők példaként említették a Mi Szlovákiánkért Néppártot (¼SNS), amely oroszbarát, NATO-ellenes politikájáról ismert, s tagjai között rasszista motivációjú bűncselekmények elkövetésével gyanúsítható személyek is találhatók.
Hasonló a helyzet a szomszédoknál is
Hasonló megállapításokra jutottak cseh, lengyel, osztrák és magyar újságírók, biztonsági szakértők és elemzők is.
A tanulmány szerzői sok olyan szervezetre bukkantak, amelyek ideológiai és személyes kapcsolatokkal kötődnek orosz vállalkozókhoz, politikusokhoz és diplomatákhoz. Példaként említették a Národní domobranát, amely tavaly Csehországban létrehozta a Doni Népköztársaság illegális „konzulátusát”, a magyar Jobbik pártot az Orosz Föderációnak végzett kémkedéssel gyanúsítják, Lengyelországban pedig korábban olyan mozgalmak bukkantak fel, amelyek nyugat-ukrajnai szobrok megsemmisítésére szólítottak fel.
A GLOBSEC megemlíti, hogy a térségben a xenofób nacionalizmuson kívül terjeszkedő és revizionista tendenciák is jelen vannak. A Pew Global Attitudes ügynökség 2009-ben feltett kérdésére, miszerint „A szomszédos országok egyes részei hozzánk tartoznak?“, a bolgárok 66, a magyarok 61 és az oroszok 58 százaléka válaszolt igennel. Az expanzív tendenciák kevésbé voltak érzékelhetők a Cseh Köztársaság (40 százalék) és Szlovákia (29 százalék) lakosai körében.
