Semjén: meg kell tartani a diaszpórát magyarságában

A miniszterelnök-helyettes a Magyarság Házában megnyitotta a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor-program felkészítő hetét.

Semjén Zsolt beszédében kiemelte, hogy a magyar világnemzet, nem azért, mert erre törekedett volna, hanem mert így alakult a történelmünk: az első világháború körüli gazdasági kivándorlás miatt, azért, mert a második világháború előtt és után több hullámban sokan kénytelenek voltak elmenekülni, továbbá nagy érvágás volt az 1956 leverése utáni menekültáradat, majd a Kádár-rendszer alatti disszidálások. Emiatt az egész világon jelen van a magyarság. A küldetés a történelmi tragédiákból, a kihívásokból lehetőséget, a negatívumból pozitívumot tudott kovácsolni - hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes szerint a diaszpóra a kezdetektől mindig háttérbe szorult, ennek több oka volt. A Kádár-rendszer idején a nyugati magyarságot minden eszközzel üldözték, megpróbálták megakadályozni, hogy élő kapcsolata legyen Magyarországgal, ki akarták taszítani a nemzetből a diaszpóra magyarságát, mert politikai ellenségnek tekintették - magyarázta.

Emlékeztetett: amikor a rendszerváltás megtörtént, természetes volt a szoros kapcsolat kialakítása "az elszakított részek" magyarságával, de a diaszpóra a háttérben maradt. Mivel gesztusokat akartak tenni nekik, megalakították a Diaszpóra tanácsot, ahol a diaszpóra magyarjai megfogalmazták, hogy szeretnének még élőbb kapcsolatot az anyaországgal - idézte fel.

Semjén Zsolt kifejtette: történelmi okokból a diaszpóra szervezetei emigránsszervezetek voltak, hiszen politikai okokból elmenekültek hozták létre őket, de 1990 után már mindenki hazajöhetett, így most fontos az emigránsszervezetek átalakítása a diaszpóra megmaradása miatt.

Véleménye szerint az a küldetésük a most útnak induló fiataloknak is, hogy ezeket a szervezeteket úgy formálják át, hogy minden magyar otthonává válhassanak, azoknak is, akik például kimentek külföldre dolgozni néhány évre. Mint mondta, meg kell szólítani azokat is, akikben "már csak pislákol" a magyar identitás, mert már sokadik generációs leszármazottak. Befogadó szervezetekre van szükség, ahol nem a politika vagy a történelmi tapasztalat a lényeg, hanem a mindennapi magyar élet megjelenítése - hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra: a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága szorosan összefügg, mert a diaszpóra tagjainak - vagy őseinek - az egyharmada határon túli területről érkezett. A cél "az egész világot behálózni a magyar üggyel", ezért össze kell hozni a magyar szervezeteket, a magyarság különböző részeit, így jöhet létre olyan kapcsolatrendszer, amely behálózhatja az egész világot - mutatott rá.

Semjén Zsolt arra is felhívta a programok résztvevőinek figyelmét: az egyetlen lehetséges viszonyulás a munkájuk során, hogy "minden magyart szeretünk". Nem szabad hagyniuk, hogy bevonják őket az emberek és a szervezetek egymás közötti "belső intrikáiba", konfliktusaiba, távolságot kell tartaniuk és nem lehet megpróbálniuk igazságot tenni közöttük - vélekedett.

Azt is kiemelte, hogy a cél az emigráció sokadik generációját is bevonni a magyar életbe, és ha sikerült, biztatni őket, hogy legyenek a magyar nemzetnek közjogi értelemben is tagjai. A miniszterelnök-helyettes végül "a nemzet egyesítésének missziójaként" értékelte a program résztvevőinek tevékenységét.

A nemzetpolitikai államtitkárság korábban azt közölte, hogy jelentős az érdeklődés a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-, és a szórványmagyarságot segítő Petőfi Sándor-program iránt. A jelentkezések lezárulta után idén a programokra 692-en jelentkeztek, közülük 92-en kizárólag a Petőfi Sándor-programot, 202-en pedig mindkettőt megjelölték. A jelentkezők nagy része a Kőrösi Csoma Sándor-programot preferálta.

Az államtitkárság jelezte, hogy a kinti magyar szervezetek kéréseinek eleget téve választják ki az ösztöndíjasokat, akik sokrétű feladatokat látnak el: magyar nyelvet oktathatnak, táncházat, nyári táborokat szervezhetnek, honlapot, újságot, kiadványt szerkeszthetnek, életút-interjúkat készíthetnek, ünnepségek, megemlékezések szervezésében vehetnek részt.

Potápi: a nemzetpolitikai államtitkárság segíti a diaszpórában élő magyar közösségek megmaradását

A nemzetpolitikai államtitkárság mindent megtesz azért, hogy segítse a diaszpórában élő magyar közösségek megmaradását - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Győrött, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán, ahol hétfőtől szombatig rendezik meg a nyugati diaszpórában magyar nyelvet tanítók 15. továbbképzését

Potápi Árpád János példaként hozta fel a Petőfi Sándor-programot és a Kőrösi Csoma Sándor-programot. Ez utóbbi keretében a diaszpóra és az anyaország magyarsága közötti kapcsolatot erősítik a program résztvevői, ismeretek átadásával és oktatással - mondta.

Kiemelte, hogy erősebb az asszimiláció Nyugat-Európában és Amerikában, mint a Kárpát-medencében, mert a kivándorolt családok a gazdasági értelemben vett számításaik miatt integrálódnak. Fontos az asszimiláció folyamatának csökkentése, és ebben hangsúlyos szerepük van a magyar közösségekben oktatóknak, akik magyarul tanítanak gyermekeknek és fiataloknak magyar történelmet és hagyományokat - tette hozzá a politikus.

Az államtitkár elismerően beszélt azokról a pedagógusokról, akik külföldön a hétvégi vagy vasárnapi iskolákban tanítják a magyar nyelvet és hagyományokat. Úgy fogalmazott, a legtöbben önkéntes alapon, időt, pénzt nem sajnálva dolgoznak, "mert azt szeretnék, hogy a magyar közösségek megmaradjanak".

Ezért is támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma a továbbképzést - közölte.

Földes Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora elmondta, hogy a továbbképzést tizedik alkalommal tartják az Apáczai Csere János karon, ez kiváló alkalom az újabb oktatási módszertani ismeretek átadásán túl a különböző területekről érkező szakemberek közötti tapasztalatcserére is.

Beszélt arról is, hogy idén nyáron először tartottak nyári napközis tábort az egyetem hallgatói Barcelonában, ahol az ott élő magyar gyerekek pihenve és játszva tanulták a magyar nyelvet és néprajzot.

A program már szerepel az egyetem intézményfejlesztési tervében, így a jövőben is megtartják - fűzte hozzá.

A továbbképzésre, amelyet a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége szervezett, Ausztriából, Angliából, Argentínából, Brazíliából, az Egyesült Államokból, Észtországból, Kanadából, Lengyelországból, Németországból, Spanyolországból és Svédországból 25-en érkeztek.