Semjén: cél, hogy külföldön is otthon lehessenek a magyarok
BUDAPEST. A Magyar Diaszpóra Tanács szerdai ülése kapcsán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádióban egyebek mellett arról beszélt, azok is megtarthatók a magyar nemzetben, akik már nem ismerik a magyar nyelvet. A politikus azt szintén kiemelte, hogy át kell alakítani az egykor menekültek által alakított nyugati emigráns szervezeteket.
Angol nyelvű szekciókat fognak létrehozni a nyugati magyar diaszpóra szervezeteiben, hogy az emigrációnak az a többedik nemzedéke, amely a beszélt magyar nyelvben már nem tartható meg, a magyar nemzetben azért megmaradjon – mondta a 180 percben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: egyébként a lengyelek is ezt teszik, a külföldön élők jelentős része nem beszéli már felmenői nyelvét, de kőkemény nemzettudatuk van, és ha lengyel ügyben mozdulni kell, akkor az egész világon egyszerre mozdulnak.
A politikus a nyugati magyarsággal való kapcsolattartás fóruma, a Magyar Diaszpóra Tanács november 19-i, szerdai ülése kapcsán arról is beszélt, a kintieknek az a legfontosabb, hogy magyar tanárok jussanak el az olyan csoportokhoz is, amelyek nagy távolságban élnek a legközelebbi nagyobb magyar közösségtől, és terjesszék az anyaország nyelvét. Hozzátette: a harmadik, negyedik generációnak a magyart már idegen nyelvként kell tanítani.
Semjén Zsolt a diaszpóra tanács ülésének témái közül kiemelte a Kőrösi Csoma Sándor-programot. Erről, még szerdán, azt nyilatkozta a tanácskozás szünetében, hogy plusz egymilliárd forintot biztosítanak a folytatásához a jövő évi költségvetésben, így száz fiatal utazhat a diaszpóra közösségeihez. Az ő feladatuk, hogy magyar történelmet, nyelvet tanítsanak, átadják a magyar kultúrát. A politikus a Kossuth Rádióban hangoztatta, a kiküldött fiatalok másik feladata, hogy a történelem során külföldre menekültek által létrehozott szervezetek emigráns jellege átalakuljon. A cél, hogy azoknak a magyaroknak is egyfajta otthont nyújtsanak, akik csak pár évig kint dolgoznak vagy tanulnak. Hozzátette: ebben az átalakításban nemzedéki szempontok is vannak, tehát „nem egy egyszerű mutatvány”.
Semjén Zsolt szerint a generációs különbségek mellett más eltérések is lehetnek a nyugati magyar csoportok között. Azoknak például, akik Magyarországról vagy Erdélyből települtek ki, más lehet a mentalitása, mint a kint, Ausztráliában vagy az Egyesült Államokban született magyaroknak. Épp ezért fontos, hogy adott esetben a gasztronómián vagy néptáncon, magyarországi programokon keresztül azokat is meg lehessen érinteni a magyar szellemmel, akik nem éltek magyar környezetben. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében külföldre küldött fiatalok ebben is sokat segíthetnek.
A miniszterelnök-helyettes a Kőrösi Csoma Sándor-program mellett megemlítette, hogy a diaszpóra magyarsága által létrehozott értékek dokumentálását célzó Julianus-programot is szeretnék folytatni. A Mikes-programot szintén kiemelte. Még szerdán azt nyilatkozta róla, a diaszpórában felhalmozott hagyatékok, könyvtárak megmentését előirányzó programhoz félmilliárdot tesznek hozzá. Közölte: 13 raktárat hoztak létre, azokban lehet leadni ezeket a hagyatékokat, könyveket, amelyeket az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai átnéznek, s a különleges értékűek bekerülnek a könyvtárba. A többit Kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el.
Fontos a Nemzeti Regiszter szerepe is, amelyen bemutatkozhatnak a magyar szervezetek, például a sydney-i cserkészek közvetlen kapcsolatba léphetnek a gyergyószentmiklósiakkal. A regiszterben megjelenik a teljes államigazgatás is, ezért ha egy külhoni magyar személyes kapcsolatba akar kerülni a magyar állammal, kérdéseket tehet fel – például oktatási ügyben –, amelyekre aztán az adott minisztériumon keresztül megkapja a választ – mondta.
A diaszpóratanács ülése kapcsán a 180 percben azt szintén kiemelte a miniszterelnök-helyettes, hogy a honosítás iránt óriási az érdeklődés a tengerentúlon is. Semjén Zsolt egy nappal korábban, az ülés szünetében arról is beszélt, külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint megilleti őket, mint közösségeket az autonómia.
A politikus a nyugati magyarsággal való kapcsolattartás fóruma, a Magyar Diaszpóra Tanács november 19-i, szerdai ülése kapcsán arról is beszélt, a kintieknek az a legfontosabb, hogy magyar tanárok jussanak el az olyan csoportokhoz is, amelyek nagy távolságban élnek a legközelebbi nagyobb magyar közösségtől, és terjesszék az anyaország nyelvét. Hozzátette: a harmadik, negyedik generációnak a magyart már idegen nyelvként kell tanítani.
Semjén Zsolt a diaszpóra tanács ülésének témái közül kiemelte a Kőrösi Csoma Sándor-programot. Erről, még szerdán, azt nyilatkozta a tanácskozás szünetében, hogy plusz egymilliárd forintot biztosítanak a folytatásához a jövő évi költségvetésben, így száz fiatal utazhat a diaszpóra közösségeihez. Az ő feladatuk, hogy magyar történelmet, nyelvet tanítsanak, átadják a magyar kultúrát. A politikus a Kossuth Rádióban hangoztatta, a kiküldött fiatalok másik feladata, hogy a történelem során külföldre menekültek által létrehozott szervezetek emigráns jellege átalakuljon. A cél, hogy azoknak a magyaroknak is egyfajta otthont nyújtsanak, akik csak pár évig kint dolgoznak vagy tanulnak. Hozzátette: ebben az átalakításban nemzedéki szempontok is vannak, tehát „nem egy egyszerű mutatvány”.
Semjén Zsolt szerint a generációs különbségek mellett más eltérések is lehetnek a nyugati magyar csoportok között. Azoknak például, akik Magyarországról vagy Erdélyből települtek ki, más lehet a mentalitása, mint a kint, Ausztráliában vagy az Egyesült Államokban született magyaroknak. Épp ezért fontos, hogy adott esetben a gasztronómián vagy néptáncon, magyarországi programokon keresztül azokat is meg lehessen érinteni a magyar szellemmel, akik nem éltek magyar környezetben. A Kőrösi Csoma Sándor-program keretében külföldre küldött fiatalok ebben is sokat segíthetnek.
A miniszterelnök-helyettes a Kőrösi Csoma Sándor-program mellett megemlítette, hogy a diaszpóra magyarsága által létrehozott értékek dokumentálását célzó Julianus-programot is szeretnék folytatni. A Mikes-programot szintén kiemelte. Még szerdán azt nyilatkozta róla, a diaszpórában felhalmozott hagyatékok, könyvtárak megmentését előirányzó programhoz félmilliárdot tesznek hozzá. Közölte: 13 raktárat hoztak létre, azokban lehet leadni ezeket a hagyatékokat, könyveket, amelyeket az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársai átnéznek, s a különleges értékűek bekerülnek a könyvtárba. A többit Kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el.
Fontos a Nemzeti Regiszter szerepe is, amelyen bemutatkozhatnak a magyar szervezetek, például a sydney-i cserkészek közvetlen kapcsolatba léphetnek a gyergyószentmiklósiakkal. A regiszterben megjelenik a teljes államigazgatás is, ezért ha egy külhoni magyar személyes kapcsolatba akar kerülni a magyar állammal, kérdéseket tehet fel – például oktatási ügyben –, amelyekre aztán az adott minisztériumon keresztül megkapja a választ – mondta.
A diaszpóratanács ülése kapcsán a 180 percben azt szintén kiemelte a miniszterelnök-helyettes, hogy a honosítás iránt óriási az érdeklődés a tengerentúlon is. Semjén Zsolt egy nappal korábban, az ülés szünetében arról is beszélt, külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint megilleti őket, mint közösségeket az autonómia.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
