Šebej szerint Dankónak nem volt mit keresnie az orosz parlamentben

František Šebej szerint Danko moszkvai látogatásával szemben Andrej Kiska köztársasági elnök európai parlamenti felszólalása azt erősítette meg, amit Szlovákia három legfőbb közjogi méltósága közös nyilatkozatában vállalt.

A parlament külügyi bizottságának elnöke rámutatott, az Európai Unió egyetlen országáról sem tud, amelynek ilyen magas szintű küldöttsége tett volna látogatást a Krím félszigetet bekebelező orosz parlamentben. „A felszólalás is teljesen mellőzi külpolitikánk irányvonalait” – nyilatkozta Šebej, majd hozzátette: az ott elhangzott szavakat „durva hibáknak és értelmetlennek” tartja, ráadásul a történelmet is kiforgatja.

„Miféle szláv kölcsönösség? Az a kölcsönösség, ami Ukrajnában lehetővé teszi az oroszoknak, hogy ukránokat öljenek, és vice versa?” – tette fel a kérdést a vita során Šebej és megjegyezte, Vjacseszlav Vologyin, Danko vendéglátója a Krím annektálását követően felkerül az Európai Unió tiltólistájára.

„Egyáltalán nem értem, hogyan hagyhatják Szlovákia közjogi méltóságai, hogy egy olyan ember lássa vendégül őket, akit a Krím annektálása miatt szankciókkal sújtottak” – jelentette ki a Most-Híd képviselője, majd hozzátette: az orosz dumát nem tekinti demokratikusan megválasztott parlamentnek. Šebej ennek ellenére nem tekinti szándékosnak a házelnök lépéseit, úgy gondolja, Danko csupán rosszul mérte fel, hogy külpolitikai szempontból mit jelent Oroszország meglátogatása.

Droba: jogos volt Lajèák bírálata

Juraj Droba, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője, a parlament külügyi bizottságának tagja szerint Miroslav Lajèák külügyminiszter bírálata jogos volt. „Diplomataként megtette, ami a diplomácia megenged, bírálata főként az államtitkárt és a házelnököt érintette” – nyilatkozta Droba, aki szerint Danko felszólalása „a szlovák külpolitika durva hibája volt”.

„Elsősorban el sem kellett volna oda mennie, nemhogy még beszédet tartani” – hangsúlyozta Droba, aki szerint Andrej Danko vakmerő külpolitikai lépéseiről vált híressé. Rámutatott az örmény parlamentben tett látogatására is, ahol a szlovák külpolitikával ellentétesen az örmény népirtást genocídiumnak nevezete, kiérdemelve ezzel a török nagykövetség rosszallását. „Van bátorsága, de lépései nem mondhatók mindig szerencsésnek és sikeresnek” – jegyezte meg Droba, majd František Šebejhez hasonlóan hozzátette: a szláv kölcsönösség eszméjét mítosznak tekinti.

Nincs hova tovább lépni

Droba az államfő brüsszeli beszédét korrektnek és kiegyensúlyozottnak tartotta. „Lehetséges, hogy a pártom számára európai szemszögből nézve túlságosan optimista és európai föderáció párti volt, ami az SaS-nek problémát jelent” – nyilatkozta a Pozsony megyei önkormányzat újonnan megválasztott elnöke. A mag-Európát, amiről Kiska is szót ejtett beszédében, Droba egy üzleti megnevezésnek tartja, amit Robert Fico honosított meg a szlovákiai politikai élet terén, de a fogalmat egyelőre még senki sem definiálta.

„Ha engem mint magánszemélyt kérdeznek, akkor egyértelműen azt támogatom, hogy Szlovákia az unió legszűkebb integrációs körének tagja legyen” – nyilatkozta Droba hozzátéve, lényegében már ott is vagyunk, mivelhogy a schengeni térségnek és az eurozónának egyaránt tagjai vagyunk. „Az Európai Unión belül egyelőre nincs hová tovább lépni, közvetlenül annál az asztalnál vagyunk, ahol leosztják a dolgokat” – magyarázta a képviselő.

František Šebej szerint az Európai Unió magjának formálódása nem koholmány. „Hogyan lehetne másképp meghatározni, az Európai Unió nem kell, hogy homogén legyen, kialakulhat az országoknak egy olyan csoportja, mely szorosabban kapcsolódik egymáshoz” – vélekedett Šebej, aki szerint dicséretes, hogy Szlovákia az integrációra törekszik, aminek első bizonyítéka a PESCO kezdeményezéshez való csatlakozás.

Fontos, hogy Szlovákia a mag-Európa része legyen

„Már az is fontos, hogy Szlovákia ott van Európa magjának a formálódásánál. Az Európai Unió szempontjából elkerülhetetlen dolog, ugyanis vannak széthúzó erők, szerintem csupán két népszavazás hiányzik ahhoz, hogy az unó szétessen” – vélekedett Šebej rámutatva, miszerint már az elmúlt éven ragaszkodott ahhoz, hogy Szlovákia európai és atlanti irányultsága legyen része a kormányprogramnak.

Droba szerint ahhoz, hogy az Európai Unió működőképes legyen, nincs szükség mélyebb integrációra, a jelenlegi status quo viszonylag jól működik. „Ami az Európai Unió polgárait a leginkább zavarja, az az unió belső gazdálkodása és a kommunikáció. Az embereknek az az érzésük, kialakult egyfajta európai nemesség, amelyik profitál abból, hogy Brüsszelben ül. Jó jelzés lenne, ha megmutatnák, tudnak spórolni, tudják csökkenteni saját fizetéseiket és az európai parlamenti képviselők szemérmetlenül magas nyugdíjairól is le tudnak mondani” – vélekedett Droba. Hozzátette: a további föderalizáció néhány országot elrettenthet, ugyanis az emberek többsége úgy tekint az Európai Unióra, mint a falánkság istenére, mely elpocsékolja a pénzüket.