Schengen reformja drága, megszüntetése még drágább lenne
A migrációs válság, a terrortámadások és az ezekre adott helytelen európai válaszok néhány országot átmenetileg a belső határellenőrzés felújítására kényszerítettek. A balkáni migrációs útvonal lezárásával kapcsolatos európai-török megállapodás megkötését követően a helyzet némileg javult. Jelenleg, az Európai Tanács ajánlásával összhangban Ausztriában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában végeznek belső határellenőrzéseket.
Kudzko szerint Schengen jövője attól függ, a vezetők hogyan képesek megoldani a helyzetet, azt azonban nem hiszi, hogy az országok a megállapodást felmondanák. „Ha van olyan dolog, mely valamennyi tagország érdekeinek megfelelően működik, akkor éppen Schengen az. Nélküle újra korlátozva lenne a szabad mozgás, a határokon ismét várakozni kellene, a kézbesítői szolgáltatás kiszámíthatatlan lenne, a határszolgálat sértené az egységes piacot, a kereskedelmet, de a vállalkozók és beruházók bizalmát is. Egy 500 millió lelket számláló piac a beruházások szempontjából jóval attraktívabb, mint egy ötmilliós. Az országok egyszerűen elveszítenék a pénzüket, gazdasági fejlődésük lelassulna, ami az árak emelkedéséhez és az életszínvonal drágulásához vezetne” – magyarázta az elemző.
Az Európai Bizottság kidolgozta a schengeni egyezmény eltörlésével kapcsolatos veszteségek becslését. Véleménye szerint csak az árut szállító teherautók várakozási ideje 7,5 milliárd euró nagyságrendű közvetlen költségemelkedést eredményezne. Schengen eltörlése az Európai Unió egyik legnagyobb vonzerejének számító szabad mozgásra is hatással lenne.
A két nemzeti határ közelében lévő Pozsony is jelentős veszteséget szenvedne. Jelenleg az Európai Unió megközelítőleg 1,7 millió olyan lakosa van, aki az egyik országban él, a másikban pedig dolgozik, beleértve a Rajkán élő és Pozsonyban dolgozó szlovák állampolgárokat is. Az adminisztratív intézkedések, a magas költségek és várakozási idő lehetetlenné tenné a munkába való beutazást.
„A határellenőrzést szolgáló infrastruktúra bevezetése több billió euróba kerülne, nem is szólva azok fenntartásáról. Az országoknak Schengent meg kellene őrizniük, persze a javításán dolgozniuk kellene. A legfontosabb a menekültügyi rendszer reformja lenne, mely biztosítaná a migrációs nyomás tisztességes megosztását, beleértve a pénzügyi eszközöket is” – hangsúlyozta Kudzko rámutatva, hogy szükség lenne a titkosszolgálatok, az információcsere és a biztonság nagyobb mértékű koordinációjára, ami a biztonsági fenyegetettség és a terrorizmus megelőzése terén is segítséget nyújtana.
„A terrorizmus olyan veszély, ami ellen közösen kell fellépni. A terrortámadások megelőzése szempontjából Európa egyetlen ország sem rendelkezik elegendő forrással és szakmai tudással. Amit mi Schengennek nevezünk, az valójában az adminisztratív folyamatok adatcsere- és adatközlési technológiákkal kombinált összetett mechanizmusa, jó működése pedig a jó tervezésnek és karbantartásnak köszönhető” – tette hozzá az elemző.
