Rozsnyói pedagógustalálkozó: Pék László kapta a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat
A szombati megnyitó ünnepségen előbb Pavol Burdiga, Rozsnyó polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, majd Jókai Tibornak, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) országos elnökének beszéde hangzott el. Elöljáróban üdvözölte azokat a szlovákiai magyar pedagógusokat, „akik a konferencia két napján a szlovákiai magyar közoktatás megújulásán gondolkodnak, akik a tanulás és tanítás folytonos kettős, felelősségteljes feladatában élik életüket“. Egyúttal köszönetét fejezte ki a kiváló együttműködésért valamennyi érintett félnek.
„Ma az iskola és benne a pedagógus a társadalmi kihívásokra keresi a megfelelő válaszokat, hogy az élhetőbb világot megteremteni hivatott generáció személyiségében kiteljesedve emberségből példát tanuljon, országot építő szakértelmet, használható tudást szerezzen. Teszi mindezt úgy, hogy az ősök hagyományát és szellemi örökségét megőrzi, a természet törvényeit tiszteletben tartja, egymással hatékony kommunikációt folytat. Ha nem a növendék fejlesztése és fejlődése áll a mindennapok fókuszában, ha az iskola nem nevel önállóságra, nem tanít meg gondolkodni, nem tud mit kezdeni a mélyszegénységből, az alulmotivált szociokulturális közegből érkező gyermekekkel, ha nem keresi folyamatosan a megoldási lehetőségeket, ha csak rutinból teljesít, annak az eredménye is rutin: ha azt csinálod, amit tegnap, az eredmény is az lesz, mint tegnap“ – fejtette ki Jókai.
Azt is elmondta, hogy ott, „ahol a nevelőtestületek érzékelik a problémákat, felelősséget éreznek a nemzedék iránt, ott megnyitják az iskola kapuját, a szülőkkel, fenntartóval, a tanulókkal, hálózatban a másik iskolával hatékony szakmai párbeszédet kezdeményeznek, őszintén feltárva a problémákat önmagukba néznek, s megfogalmazzák a célt, milyen iskolát akarnak. Statisztikákat gyártó iskolát, vagy olyat, ahol a gyermek, szülő azt érzi, itt naponta több lesz, tudást, szeretet, odafigyelést kap, értő felnőttek gondozzák és teszik teljessé életének mindennapjait“.
Majd szembesített a sajnálatos ténnyel, hogy a szlovákiai oktatásügy „Európában az egyik legelhanyagoltabb, legszegényebb társadalmi alrendszer”. „Nélkülözi a jövőképet, vízió hiányában nincsenek összehangolt fejlesztések. Míg Európában a ´70-es évektől kezdődően az oktatási reformok, iskolafejlesztési irányvonalak nyomán néhány országban teljesen átalakult az oktatásügy, hazánkban a XXI. század évei sem tudták kikényszeríteni a reformokat, mely alapjában változtatta volna meg a pedagógiai szemléletet“ – fogalmazott.
Aztán összefoglalta, hogy az előző országos pedagógustalálkozóikon hogyan próbáltak kitörni ezen áldatlan helyzetből, illetve miként képzelik el a folytatást. „Rozsnyón az előző három évben önelemzést végeztünk, kerestük, hol szalasztottuk el a kitörési lehetőségeket. De az elemzést fel kell váltsa a cselekvő gondolkodás, ami elvezet a fejlődéshez. Ezért ebben az évben a rozsnyói közoktatási konferencia tartalmának fejlesztői az alulról induló építkezésben, a merész és komoly szakértelmet kívánó iskolafejlesztésben, a tanulni akaró nevelőtestületekben látják a magyar iskolák megújulásának zálogát. Az egymástól való tanulás, a problémák közös elemzése, a cselekvési programok egyeztetése, az önmagunkkal való bátor szembenézés alapján történő céltervezés juttathatja el a szlovákiai magyar iskolákat egy emeltebb szintre, a kiváló iskola szintjére, melynek prioritását a minden tanuló képességeihez mért optimális fejlesztés, a tanulás és tanítás tanulása, az iskolák közötti horizontális tapasztalatcserére épített kommunikáció adják“ – sorolta a tennivalókat. „A nevelők felelőssége soha nem volt mértékben megnövekedett: a jövő olyan lesz, amilyen embereket az iskola nevel“ – hangsúlyozta.
Végül tartalmas együttgondolkodást kívánt a kétnapos rendezvény résztvevőinek. „Kívánom, az egymás társaságában eltöltött idő töltsön fel bennünket a megújulás gondolatával, az elszántság, a tettrekészség akarásával!“ – hangzottak Jókai Tibor zárószavai.
Ezt követően Minden iskola kiváló iskola – lehet címmel közoktatási konferencia zajlott, amelyet Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke vezetett. A tanácskozás során több továbbgondolásra késztető plenáris előadás hangzott el. Az iskolafejlesztés európai irányai és jó példái – nemzetközi kitekintés címmel Setényi János, a budapesti Expanzió Kft. oktatáskutatója, Az iskolafejlesztés hazai helyzete: problémák, akadályok, kitörési pontok címmel Marián Valent, a besztercebányai (Banská Bystrica) Módszertani-pedagógiai Központ igazgatóhelyettese, Horizontális tanulás és tanulószervezeti fejlesztés a magyar köznevelési rendszerben - Európai Uniós fejlesztések tapasztalatai címmel Horváth László, a budapesti ELTE PPK FMIK tudományos segédmunkatársa, Egy iskolafejlesztés története és általánosítható tapasztalatai címmel pedig Kovácsné Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola intézményvezetője osztotta meg magvas gondolatait az újdonságok iránt nyitott hallgatósággal.
Délután szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel folytatódott a program. Lássuk ez alkalommal milyen témák is kerültek terítékre! A Milyen a jó iskola? című beszélgetést Albert Sándor közoktatási szakértő, a Selye János Egyetem (SJE) alapító rektora és Madarász Róbert, a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója, A fejlesztésbarát oktatáspolitika címűt A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártja (MKP) szakpolitikusa és Prékop Mária, a Most-Híd vegyespárt közoktatási szakértője, a Mitől magyar a magyar iskola? címűt Győző Andrea, a búcsi Katona Mihály Alapiskola igazgatója és Pelle István, a bátorkeszi Kováts József Alapiskola pedagógusa, az Iskolafejlesztő iskolavezető címűt Sebők Csilla, a bátkai alapiskola igazgatója és Morvay Katalin, a pozsonyi Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium igazgatója vezette.
Az óvodafejlesztés sajátosságai című beszélgetést Szabó Edit, a Selye János Egyetem (SJE) egyetemi oktatója és Hajnoviè Gabriella várgedei óvónő, a Külső mérések, monitoringok, vizsgálatok szerepe az iskolafejlesztésben címűt Bolemant Lilla, a pozsonyi Szabványosított Mérések Intézetének szakelőadója, Balogh Edit, az érsekújvári Állami Tanfelügyelet tanfelügyelője és Matus Mónika, a szenci Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója, Az iskolai önértékelés szerepe az iskolafejlesztésben címűt Kovácsné Nagy Emese, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola intézményvezetője és Kosár Mónika közoktatási szakértő, A pedagógusképző és továbbképző intézmények szerepe az iskolafejlesztésben címűt pedig Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának egyetemi oktatója, Horváth Kinga, az SJE Tanárképző Karának dékánja és Szőköl István, a komáromi Módszertani-pedagógiai Központ igazgatója irányította.
A rendezvény fénypontjának számító ünnepi est kultúrműsorral kezdődött, majd a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj és az SZMPSZ további díjainak átadására került sor. Az ünnepi aktus fogadással végződött. A díjazottak névsora ITT érhető el.
A vasárnapi műsor reggel plenáris előadásokkal kezdődik, amely kapcsán az ülésvezető szerepét Fekete Irén, az SZMPSZ komáromi irodavezetője vállalta. Ugyancsak sor kerül a szombat délutáni műhelymunkák és kerekasztalok tartalmának összefoglalására, valamint ajánlások és üzenetek megfogalmazására.
Szlovákia közoktatása 2040-ben egy felmérés alapján (Atlas predstáv o budúcnosti vzdelávania na Slovensku) címmel egy szlovák előadó, Peter Drá¾ projektvezető tart majd előadást. Ezt követően a tervezett program szerint Minden iskola lehet kiváló iskola? címmel pódiumbeszélgetés zajlik, amelyet Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke és Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója vezet. Czibor Angelika, a hetényi Tarczy Lajos Alapiskola igazgatója, Geri Valéria, Kisújfalu polgármestere, Molnár Barnabás, az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskola igazgatója, Peternai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója és Tóth Silvia, a gútai Brünn téri Óvoda igazgatója kívánja megosztani gondolatait a hallgatósággal. Azután a pódiumbeszélgetés lényegét Setényi János, a budapesti Expanzió Kft. oktatáskutatója foglalja össze. Kiegészítő programként az érdeklődők megtekinthetik a rozsnyói régió tanulóinak alkotásaiból megnyílt gyermekrajz-kiállítást.
Végül Tamás Erzsébet, az SZMPSZ Rozsnyói Területi Választmányának elnöke szól majd az országos pedagógustalálkozó résztvevőihez, akik hagyományos záróakkordként megkoszorúzzák Czabán Samu szobrát.
