Romlott a demokrácia minősége Szlovákiában

A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) Barométer nevet viselő elemzése a demokrácia elveinek tiszteletben tartását vizsgálja a közélet négy területén. A jelentés a demokratikus intézmények és a jogállamiság, valamint a törvényalkotási folyamat helyzetét, illetve az emberi és a kisebbségi jogok betartását és a sajtó függetlenségét értékeli. A szervezet értékelési skáláján az 1-es osztályzat a demokrácia elvei betartásának ideális állapotát mutatja, az 5-ös értékelés pedig a leggyengébb besorolást jelenti.

Az elemzés szerint 2014 harmadik negyedében a közepesnél rosszabb volt a demokrácia minősége Szlovákiában, az IVO által felállított skálán a 3,2-es értéken alakult. Ez az összesített mutató szeptember végén 0,1 ponttal volt rosszabb, mint az előző negyedév végén, és 0,3 ponttal volt gyengébb a 2013-as év átlagánál. „A harmadik negyedévben voltak problémás jelenségek és nyugtalanító tendenciák is” - magyarázta az aktuális értékelést Grigorij Mesežnikov politológus, az IVO elnöke.

Az elmúlt negyedévben a demokrácia minőségét jelző fő mutató romlását kizárólag a demokratikus intézmények és a jogállamiság helyzetének alakulása befolyásolta, a többi szegmens értékelése a vizsgált időszakban változatlan maradt. Míg a Közéleti Kérdések Intézete 2014 második negyedévében 3,25-os értékkel illette a demokratikus intézmények és a jogállamiság helyzetét, ezt a részmutatót a harmadik negyedévben 3,5-es osztályzatra rontotta.

„Azáltal, hogy a parlament szeptemberi üléséről kiiktatták az ellenzéki javaslatokat, meghiúsult a képviselői mandátum gyakorlása” – mutatott rá a szakember. „Ez nagyon nyugtalanító, precedens nélküli és rossz hatással van a szlovák parlamenti rendszerre. A parlamentarizmus ilyen jellegű megsértésére még Vladimír Meèiar kormányzása idején sem került sor“ – jegyezte meg Mesežnikov. „Senki nem kérdőjelezi meg a többség jogát, hogy megtárgyalja és elutasítsa az ellenzéki javaslatokat, de itt azokat egyszerűen kiiktatták a napirendből” – figyelmeztetett.

Mesežnikov szerint a Legfelsőbb Bíróság új elnökének, Daniela Švecovának a megválasztása és kinevezése, valamint a Bírósági Tanács új elnökének, Jana Bajánkovának a megválasztása „reményteljes dolog“, de ez csak az első lépés. „Meglátjuk, milyen lépések következnek majd“ – tette hozzá.

Az Alkotmánybírósággal kapcsolatban Mesežnikov elmondta, hogy a testület „már évek óta valamilyen nem formálisan kialakított politikai-intézményes szövetségnek a része lett“. A bírák döntései során néhány esetben „politikai szempontok“ érvényesülnek – hangsúlyozta a politológus, aki arra is emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság a kettős állampolgárság ügyében is képtelen volt dönteni. Mesežnikov szerint azt mutatja, hogy a bíróság a döntés során elsődlegesen politikai, nem pedig emberi jogi megfontolásokat vett figyelembe.

A sajtó függetlenségét tekintve az IVO rámutatott arra, hogy a Penta pénzügyi csoport is belépne a médiába. Ez egyrészt pozitívum, mert a gazdaságilag gyenge szlovák sajtónak erős partnerekre van szüksége. „A másik oldalon a lapok masszív felvásárlása, koncentrációjuk mértéke és a piac egy-két pénzügyi csoport közötti felosztása potenciálisan fenyegeti az újságírói hivatás szabad gyakorlását és a sajtó pluralitását” – fogalmazott Miroslav Kollár, az IVO ügyvezető igazgatója.