Roma keretstratégia készül Európában - Szlovákiában vizsgálódtak a szakértők

A Kassa Luník IX. lakótelepen jelenleg több mint 7 ezer roma él. Egy-egy családnak 8-10 gyereke van. A felnőttek 94 százaléka soha sem volt még munkaviszonyban. Az 1980-ban átadott panellakásokból kettőt már lebontottak, mert életveszélyessé váltak. A többi tömbházban emberhez méltatlan körülmények között élnek a romák – a környező nem roma lakosság szerint – saját hibájukból.

"Nincs lehetőségünk normálisan élni. Itt nem lehet lakni. Azt sem bánnám, ha az egészet a földdel tennék egyenlővé" – hangoztatja a telepen az egyik családanya. Férje szerint kilátástalan a helyzetük. ”Már az áramot is kikapcsolták. Nincs mivel főzni. Vizünk sincs. Nem járhatnak iskolába a gyerekek, mert piszkosak" – hangoztatja a 32 éves, 8 gyerekes munkanélküli apa. 50 ezer euróval tartoznak a lakók az áramszolgáltatónak, lakbérhátralékuk eléri a 6 millió eurót.

Az uniós országok szociális miniszterei május 19-én elfogadták azt az állásfoglalást, amely a romák társadalmi befogadását célzó tagállami stratégiák uniós kereteiről szól. A miniszteri tanácskozás résztvevői elsősorban a foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi ellátás oldaláról közelítették meg a problémakört. Egy nappal később az oktatási és ifjúsági ügyekben illetékes tárcavezetők arra keresték a választ, hogy miként lehet javítani a hátrányos helyzetű cigány gyerekek oktatását. 

A romák befogadásáról szóló uniós keretstratégiát a júniusi EU-csúcson hagyják jóvá hivatalosan  Az abban foglaltak figyelembevételével a tagállamok az év végéig nyújtják be Brüsszelnek saját romabefogadási stratégiájukat, amelynek végrehajtását az EU ellenőrizni fogja.

Balog Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, aki a soros magyar EU-elnökség nevében elnökölt a miniszteri tanácskozáson, elmondta: azt javasolják, hogy a nemzeti stratégiák véleményezésére létrehozott európai bizottsági munkacsoport később is maradjon fenn, mert a végrehajtást folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

Az Európai Unió tagországaiban az EU becslései szerint mintegy 8 millió, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) adatai szerint mintegy 6 millió roma él. Eloszlásuk felettébb egyenlőtlen: az ET Romániában 1,8 millióra, Bulgáriában 750 ezerre, Spanyolországban 750 ezerre, Magyarországon 700 ezerre, Szlovákiában 500 ezerre, a Cseh Köztársaságban 200 ezerre teszi a számukat. A romák azonban az EU keleti kibővítése és a schengeni övezetbeli akadálytalan utazás következtében egyre nagyobb számban jelennek meg a nyugat-európai tagországokban is.

A magyar EU-elnökség egyik kiemelt célkitűzése, hogy felismertesse a tagállamokkal: a mostoha életkörülmények közt hánykódó romák helyzetének javítása közös európai feladat, és az uniónak átfogó keretstratégiát kell alkotnia, hogy aztán annak alapján minden egyes tagállam a saját helyzetéhez szabott feladatokat fogalmazzon meg a romák integrációja érdekében.

E szükségszerűség felismerését egyes politikusok - így például Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma származású, magyar néppárti képviselője - szerint segítheti az a tény, hogy a gazdasági válságból kilábalni akaró Európában a világ számos más térségéhez képest túlságosan alacsony a foglalkoztatottak aránya. Márpedig a tudományos szakértők egyetértenek abban, hogy akár több százalékos GDP-bővülést is eredményezhetne az unióban, ha a romák foglalkoztatási szintje elérné az átlagos foglalkoztatottsági szintet. Ha a roma fiatalok szakképzett, dolgozó és adófizető polgárokká válnának, akkor az nagyban javítaná Európa globális versenyképességét.

 KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ  Európa legnagyobb roma cigánytelepe, a Luník IX.