Rimaszombatban megnyílt az ötödik felvidéki kereskedőház
A Rimaszombati járásban 30 százalék körüli a munkanélküliség. Az országban évek óta itt van a legtöbb állástalan, vannak, akik még soha, sehol nem dolgoztak. A régióban valóban nehéz munkát találni. A tejgyár és a konzervgyár átalakult, jóval kevesebb embert alkalmaz, mint régen. Bezárt a dohánygyár és a malom, a sörgyár és a cukorgyár szintén a múlté. Ez utóbbinak a kéménye tavaly ilyenkor még a látkép része volt. Májusban bontották le, üzletközpont épült a helyén.
A szakemberek szerint viszont vannak lehetőségek a régióban. A Magyar Nemzeti Kereskedőház feladatai között olyan programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és a szlovák cégek közötti kapcsolatfelvételre, naprakész információkkal segítik a vállalkozókat legyen szó cégalapításról, vámszabályozásról vagy adózásról – hangzott el az irodanyitással egybekötött fórumon.
„Hálózatról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az MNKH-ból bekerülnek az információk, felajánlások – legyen az termék, szolgáltatás, innováció, bármi –a kereskedőházhoz, és ott a 8 ország irodái között tájékozódni tudnak, hogy arra a termékre, szolgáltatásra hol van szükség” – fejtette ki Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete
A kis- és középvállalkozóknak tematikus üzleti találkozókat is szerveznek majd. A program azért is fontos, mivel ez az utolsó időszak, amikor Európai Uniós vállalkozásfejlesztési forrásokat lehet lehívni.
Hanyus Erik, a MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat rimaszombati irodájának vezetője rámutatott, hogy egy „pici, elfeledett régióról” van szó. „Az, ami elsőre hátránynak látszik, meglátásom szerint könnyen előnyre is fordulhat. Gondolok itt az olcsó munkaerőre, a viszonylag könnyen elérhető ingatlanokra, ipari parkokra, az olcsó befektetési lehetőségekre” – fűzte hozzá.
A hálózatépítéssel Magyarország a gazdasági feltételek javításán keresztül a külhoni magyarság megmaradását is támogatja. A kitörési pontok megtalálása Szlovákiában segíthet az északi és a magyarlakta déli régiói közötti különbségek csökkentésében.
„Egy periférián lévő régióról beszélünk, amelynek a természetes partnere a határ túlsó oldalán van. Ettől függetlenül területrendezési terveinket egy közös európai házban még mindig a határig szoktuk nézni, ami szerintem hibás lépés” – mondta Csúsz Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Besztercebánya megyei képviselője.
Magyarországnak egyébként Németország és Ausztria után Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti áruforgalom tavaly meghaladta a 8,4 milliárd eurót. A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak a tervek szerint Szlovákiában összesen 7 képviselete nyílik.
