Révkomáromi polgármesterjelöltek vitáztak a zsúfolásig megtelt Révben

A Jókai Mór Diákkör (JóMóD) felkérését a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd, azaz az Összefogás Komáromért közös jelöltjeként harcba szálló Czíria Attila, valamint három független jelölt, Gulyás Magdaléna, Less Károly és Stubendek László fogadta el, míg Anton Marek jelenlegi polgármester és a Zöldek Pártja által indított Peter Benèiè távolmaradt.

A rendezvény számára szűknek bizonyuló, ezért sok érdeklődőnek helyet nem biztosító teremben 18 órakor Finta Márk, a Bumm portál volt főszerkesztője vezetésével kezdődött a vita, ami on-line közvetítésen keresztül a jomod.sk-n otthonról is követhető volt.

A polgármesterjelöltek rövid bemutatkozása után a műsorvezető Révkomárom jelenlegi állapotáról, legégetőbb problémáiról, a helyi lakosságszám csökkenésének okairól és orvoslásáról, a jó polgármester legfontosabb tulajdonságairól és az állami szervekhez fűződő viszonya kialakításáról, a polgármesterjelölti ígéretek teljesítésének számonkéréséről és a fiatalok érvényesülési lehetőségeiről faggatta a polgármesteri posztra pályázókat, végül a közönségnek is megadta a kérdezés lehetőségét. Egyedül Gulyás Magdaléna kívánt javarészt szlovák nyelven szólni a jelenlevőkhöz, a többi jelölt magyarul válaszolt a kérdésekre.

Less Károly megválasztása esetén úgy az általa legfőbb helyi problémának tartott magas munkanélküliséget, mint a további égető gondokat nagy tudású szakembercsoportok bevonásával igyekezne orvosolni. Hangsúlyozta: a városnak a gazdasági válságon túl az erkölcsi válságból és az embereken mindezek miatt eluralkodó közönyből is ki kell lábalnia.

Gulyás Magdaléna úgy véli, hogy a város jelenlegi gazdasági helyzetéért az utóbbi 16 évben egymást váltó önkormányzati üléseken csak tétlenkedő, azaz befektetőket a városba nem hozó, ipari parkot nem létesítő képviselők a felelősek.

Czíria Attila az ipar és a termelő szektor teljes hiányát tartja a legnagyobb helyi problémának. Példaként említette az építőipart, amely a jelentős állami vállalatok leépítésével eltűnt a városból. Hiányolta a beruházásokat és a szükséges infrastruktúra kiépítését. Leszögezte: a helyi lakosok többsége pesszimistává vált, a térség országos viszonylatban élenjár a keringési és a daganatos megbetegedések terén. A kulturális élettel kapcsolatban egy információs rendszer létrehozását javasolta. Hozzáfűzte: mindezek a gondok csak összefogással, az erők egyesítésével orvosolhatók.

Stubendek László szerint is a munkanélküliség a térség rákfenéje. Kiemelte azonban, hogy sok sikeres ember él a városban – élsportolók, neves művészek öregbítik Révkomárom régi jó hírnevét. Szerinte ez is példázza, hogy a városban van potenciál, azaz ha a helyi lakosok lehetőségeket kapnak, azokkal tudnak élni.

Ezt követően Finta a fiatalok elvándorlásának okairól, illetve a Révkomáromban való megtartásuknak a lehetséges módjairól kérdezte a jelölteket.

Czíria szerint a magas munkanélküliség főként a fiatalokat érinti, hiszen ők még nem teremtették meg egzisztenciájukat. Jövőkép és munkalehetőségek hiányában azonban folytatódik a külföldi letelepedésük. Ezt az áldatlan helyzetet a város körüli ipari zóna kialakításával orvosolná, ám a szükséges területek vagyonjogi és műszaki előkészítése, az infrastruktúra kiépítése, a befektetők bevonzása többéves feladat, amit csak egy mögötte álló erős képviselőtestülettel képes megvalósítani a polgármester. Hozzátette: az új önkormányzatnak jóvá kell hagynia egy megfelelő városfejlesztési tervet. Ahogy elmondta, a szabad piac elszívó hatását, a nyugatra vándorlást is jelentős problémának tartja, amit szerinte előbb-utóbb korlátozni kell. Leszögezte: a vázolt problémák megoldásához olyan komplex terveket kell kialakítani, mint az MKP Baross Gábor Terve. Végül megjegyezte: az emberek hozzáállásán is változtatni kellene, mert az örökös gyalázkodás, irigykedés is tönkreteheti a várost. 

Less a fiatal művész- és sportolótehetségekre való alapozást tartja fontosnak. Úgy véli, hogy az évek során, amíg az ipari park kialakul, a lakosság éhen hal. Ezért ő nem nagy ipari parkokban gondolkodik, hanem a kis lépések politikáját képviseli. Nem titkolta, hogy számára az alkalmazottaikat éhbérért agyondolgoztató multik nem szimpatikusak.

Gulyás Magdaléna némi kitérővel az önkormányzati lakások kérdésére terelte át a szót. Állítása szerint a fiatal, pár száz eurós bérből éldegélő munkavállalók számra az olcsó önkormányzati lakások jelenthetik a megoldást, de ilyeneket az utóbbi években nem építettek a városban. A vita többi résztvevője felhívta a figyelmét arra, hogy történtek ilyen beruházások a múltban, de ő azokat továbbra sem tartotta megfelelőeknek.

Stubendek úgy gondolja, hogy a multik és a kisvállalkozók egyaránt kellenének a városba. A helyi foglalkoztatottság érdekében azt javasolta, hogy a város lépjen be az osztrák és/vagy a német kereskedelmi kamarába, ezzel is prezentálva a város ipari-kereskedelmi potenciálját. Szerinte nem baj, ha a fiatalok másutt dolgoznak, ám a városhoz kötődnek, Révkomáromban laknak. Hangsúlyozta, hogy a már elköltözött lakosság azonban évi 3-4 millió euró veszteséget okoz Révkomáromnak. Hozzáfűzte: a várost munkahelyek létesítésével és lakások építésével is vonzóvá kell tenni, hogy hazatérjenek, illetve idehaza maradjanak az emberek. Szerinte a városházán létesíteni kell egy pályázatíró osztályt, amely segítségével a város ki tudná aknázni az uniós támogatásokban rejlő lehetőségeket. Azt hiszi, hogy például Nagymegyerhez hasonlóan Révkomáromban is érdemes lenne fejleszteni a városba pénzt hozó idegenforgalmat, hiszen Révkomárom rendelkezik az ehhez szükséges adottságokkal.

Stubendek szerint egy egyenes jellemű, a problémákkal mindenkor szembesülni merő, számon kérhető polgármesterre van szüksége Révkomáromnak. Hozzátette: rendszeresen kellene rendezni lakossági fórumokat, ahol a városvezetőket elszámoltatnák a polgárok. Less a városháza információs tábláján tüntetné fel a polgármester és az önkormányzat által elért eredményeket. Ugyanakkor a köztiszteletnek örvendő polgárokból megalakíttatná a Vének Tanácsát, amely bármikor visszahívhatná a feladatait nem teljesítő polgármestert és városi képviselőket. Szerinte a pártoktól független, klikkeket kiszolgálni nem akaró, saját nézetekkel rendelkező polgármestereké a jövő. Gulyás úgy véli, hogy a választópolgárok többsége személyesen nem is ismeri a városi képviselőket, s ezen a helyzeten legalább negyedévente megrendezendő lakossági fórumokkal, a testületi ülések még nyitottabbá tételével és a városi televízióban való gyakori szereplésével változtatna. Megígérte, hogy megválasztása után igyekszik majd teljesíteni a választási ígéreteit, de ha azok 50 százalékát a mandátuma 3. évére mégsem tudja teljesíteni, akkor a polgármesteri bére felét visszaadja a városnak. Czíria szerint a jó polgármester menedzser típusú, aki a joghoz is ért, továbbá kreatív, kommunikatív, számon kérhető, valamint jól együtt tud működni a városi hivatallal és a képviselőtestülettel. „Aki a hivatalban nem jól végzi a munkáját, azt el kell küldeni”- jelentette ki. Szerinte a hivatal egyik kijelölt munkatársának a város honlapján át napi kapcsolatban kellene állnia a polgárokkal. Kijelentette: a pártmodell híve, mert csak kemény lobbizással valósíthatók meg a kitűzött célok. A beruházások hiányáról szóló felszólalások kapcsán védelmébe vette Bastrnák Tibor volt polgármestert, aki állítólag 28 millió eurónyi invesztíciót hozott Révkomáromba, ami Gulyás szerint kevésnek számít egy választási időszakban.

Száz percnyi kérdés-felelet után helyet kaptak a polgárok kérdései is. Egy idősebb úr – aki saját bevallása szerint több mint százszoros véradónak számít – azt kérdezte: miért nem szerepel az Összefogás Komáromért szórólapjain, hogy a képviselőjelöltek melyik párthoz tartoznak, annak hiánya szerinte ugyanis félrevezető. Mivel ő ugyanis a „hidas“ Bastrnák Tibort is az MKP egyik szétrobbantójának tartja, a Most-Hídhoz tartozókra inkább nem szavazna. Czíria válaszában a törvényre hivatkozott, miszerint egy koalíció esetén mindkét pártot ki kell írni, tehát ezzel nem vezetik félre a választópolgárokat.

Egy helyi vállalkozó Stubendeket arról faggatta, hogy bár elismeri az ő társadalmi szerepvállalását (pl.: városi Csemadok-elnökként és templomi orgonistaként való ténykedését), de azt nem tudja, hogy tulajdonképpen miből is él. Stubendek erre azt válaszolta: „csak az édes szőlőt csipkedik a darazsak“, s nem az említett ténykedésből, hanem a fogorvos nejével közösen létrehozott vállalkozásából és a megyei képviselői béréből él.

Egy korábban hajógyárból elbocsátott férfi azon kérdésére, hogy hány szegény ember és nyugdíjból tengődő nyugdíjas lakik Révkomáromban, egyik jelölt sem tudott válaszolni. A közönség egy másik tagja a Czíria programjában szereplő munkahelyígéretekre kérdezett rá, amire az érintett megválasztása után ezer új munkahelyet ígért.

Egy már külföldön dolgozó révkomáromi hölgy a jövendő polgármesternek azt ajánlotta, hogy a közeli, egyre jobban virágzó Győrről vegyen példát, ahol a „jó multinak“ számító Audi autógyár is hozzájárult a fejlődéshez.

Az est utolsó kérdését egy 15 éves lány tette fel Czíriának, amely így hangzott: „Ha őt választják meg polgármesternek, akkor Bastrnák Tibor alpolgármesteri posztot kap-e?“. A kérdésre nem hangzott el válasz, ehelyett Finta inkább rövid zárszót engedélyezett a jelölteknek. Végül Kocskovics Péter, a JóMóD nevében megköszönte a jelöltek részvételét és a Révnek a terem biztosítását. Megígérte, hogy a jövőben több hasonló politikusi vitát is rendeznek majd.