Rejtélyes választói magatartás

Iveta Radièová kormányától október 11-én vonta meg a bizalmat a parlament. A legfrissebb felmérés adatait a kormány bukása után vették fel, október 20. és 26. között. Öllös László politológus csodálkozásának adott hangot, amiért a választók - a felmérés adatai alapján -  erre az új fejleményre nem reagáltak.

A felmérés szerint továbbra is a Smer-SD rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal. A Robert Fico vezette pártra a megkérdezettek 37,5 százaléka adná a szavazatát, így 72 képviselői székhez jutnának a parlamentben. Ez azt jelentené, hogy a 2010 választásokhoz képest, a Smer tízzel több honatyát tudna a törvényhozásba juttatni.

Ezzel ellentétben hattal csökkenne az SDKÚ képviselőnek száma. Mikuláš Dzurinda pártja a szavazatok mintegy 11,6 százalékát szerezné meg, így 22 képviselője kerülne a parlamentbe.
A felmérés szerint a sorrendben a liberális Szabadság és Szolidaritás következne, 10,9 százalékkal, 21 képviselővel. A KDH 9,5, a Most-Híd pedig 8,2 százalékkal szintén bekerülne a törvényhozásba.

A parlamenti küszöböt azonban nem lépné át az Igor Matoviè-féle Egyszerű Emberek (3,9%), az SNS (3,8%) és a HZDS (3,6%) sem. Szintén a parlamenten kívül maradna a Magyar Koalíció Pártja. Az MKP-ra a megkérdezettek 3,2 százaléka voksolna. Tizedik helyen végeznének a Zöldek 3 százalékkal. A kommunisták a voksok 1,9, a Nemzet és Igazság Pártja pedig 1 százalékát kapná.
Arra a kérdésre, hogy részt venne-e a március 10-i választásokon, a megkérdezettek 43,9 százaléka válaszolt egyértelműen igennel.

„Aligha valószínű, hogy a kormány felbomlása az ellenzék szimpatizánsait nem motiválná nagyobb részvételre. A tapasztalatok és a logika ennek ellenkezőjét valószínűsíti“ – fejtette ki portálunknak Öllös László. A politológus ugyanakkor rámutatott:  tény az is, hogy Robert Fico pártjának népszerűsége egy meghatározott határvonal mentén mozog, s azon túl nem növelhető, mivel a lakosság bizonyos aránya nem szavazna rá. A választásokon való részvételi arány viszont ettől függetlenül növekedő tendenciát mutathat bizonyos események hatására. Ilyen motivációs tényező lehetne a kormánybuktatás, ám az MVK legfrissebb adatai szerint ez nem következett be. Ez meglepő – mutatott rá a politológus.