Rámehetnek a szabadságjogaink a terrorizmus elleni harcra
Az egyes európai államokban fennáll a háborús helyzet lehetősége, de túlzás azt állítani, hogy bármelyik is háborúban áll – szögezte le az Európában elharapódzó terrorizmussal kapcsolatban az M1 adásában Kiss Álmos Péter hírszerzési és lélektani hadviselési specialista, aki húsz évet szolgált az Egyesült Államok fegyveres erőinél.
Hadviselés – tüntetésekkel
A szakértő szerint a terrorizmus mindig a gyengébb hadviselő eszköze. Jellemzője, hogy nem csak katonai, hanem tömegmozgósító eljárásokat is alkalmaznak: tüntetéseket szerveznek, amelyekből aztán könnyen kialakulhatnak nagy zavargások, mint amilyen például 2005-ben a franciaországi, párizsi intifáda volt.
Ezekből a zavargásokból aztán kialakulhat egy olyan helyzet, ahol már szinte egyenrangúként áll egymással szemben a nem állami hadviselő fél az állammal – mondta a szakértő.
A példaként hozott párizsi esetben egy rendőri akció következményei miatti nagy felháborodást tudtak meglovagolni, a cél pedig az volt, hogy az iszlámnak nagyobb befolyása legyen Franciaországban.
Hálózatok hálózata
Az ilyen jellegű szervezetek célját sem egyszerű felfedni, miután nem szervezettek és nem hagyományos – például piramis-formában – működnek.
A hálózatok hálózata az, amivel szemben állunk, és a hálózat minden csomópontjának külön céljai vannak – hívta fel a figyelmet Kiss Álmos Péter. Minden fegyveres konfliktusnak van azonban valamilyen politikai célja – tette hozzá.
Ha a biztonságérzet elveszik
Az Egyesült Államokban egyre többször okoz pánikot, hogy felfegyverzett, gyanús kinézetű embereket vélnek látni repülőtereken, bevásárlóközpontokban, lövések hangját vélik hallani utcákon, tereken. A legutóbb Los Angeles egyik iskolájához riasztották a rendőrség különleges egységét – feleslegesen.
Nagy baj, ha az emberek biztonságérzete elveszik – szögezte le a szakértő, aki azonban nem tenne feltétlenül egyenlőségjelet az úgynevezett negyedik generációs hadviselés és az Egyesült Államokban történtek közé. Felhívta a figyelmet arra: az amerikai egy óriási társadalom, rengeteg népcsoporttal és nem kis problémát jelent manapság ebből eredően a faji problémák újbóli feléledése: az újabb fegyveres esetek jelentős része fehérek és feketék közti konfliktus jele.
Az államnak saját törvényein kell lazítania
Kiss Álmos Péter szerint nagyon fontos a megfelelő hírszerzés és a felderítés veszélyhelyzetben, de problémát jelent, hogy az államnak gyakran – az országban lakó idegenek mellett – saját állampolgárai után is kémkednie kell. Ezt viszont a törvények szigorúan korlátozzák, ezért újra kell gondolni az erre vonatkozó jogszabályokat – fogalmazott.
A szakértő fontosnak találja a garanciák biztosítását arra, hogy a vészhelyzet megszűnése után a szabadságjogok korlátozását feloldják.
Emlékeztetett: kényelmes a kevésbé szigorú jogszabályok mentén dolgoznia az államnak, ezért nem áll példa nélkül, hogy elmarad a „visszaszigorítás”. Példaként hozta az Egyesült Államokat, ahol az államnak a polgárok elleni kémkedése nem szűnt meg azzal, hogy Snowden kiteregetett – csak éppen óvatosabban járnak el. És ez minden más kormányra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet Kiss Álmos Péter.
