Radièová: nem szerencsés megoldás a migrációs kvóták megszabása
POZSONY. Nem tartja szerencsés megoldásnak Iveta Radièová szociológus, volt miniszterelnök az Európai Unió kvótajavaslatát, amely alapján Szlovákiának hozzávetőleg 800 bevándorlót kellene fogadnia. Radièová arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa az Afrikával folytatandó párbeszéd nélkül nem oldhatja meg az illegális bevándorlás problémakörét.
Bár az Európai Unió kvótái, amelyek alapján Szlovákiának hozzávetőleg 800 bevándorlót kellene fogadnia, nem szerencsés megoldás, de ez nem jelenti azt, hogy Szlovákia önkéntes alapon ne segítene a bevándorlóknak. Minden ország a saját szükségletei és befogadóképessége alapján hoz szabályokat a migránsok legalizálására – véli Iveta Radièová.
Egyúttal hangsúlyozta: a rossz migrációs politika beláthatatlan negatív következményekkel járhat. „Ha nem sikerül megfelelően integrálni a bevándorlókat, akkor az drámai módon változtathat a lakosság hozzáállásán, feszültséget szíthat, s amit a legveszélyesebbnek tartok, radikalizálhatja a politikai színteret” – mondta el Radièová. Azt is megemlített, hogy a bevándorlók ittlétének legalizálása és a menekültügyi politika saját szabályokkal rendelkezik, amit Szlovákia sem sérthet meg, mivel ezáltal tarthatatlan precedenst teremtene. Véleménye szerint a kvóták kérdésköre „még jóváhagyásuk előtt felkavarja a hullámokat”.
Iveta Radièová arra is figyelmeztet, hogy az EU Afrikával folytatandó párbeszéd nélkül nem oldja meg az illegális bevándorlás problémakörét. „Az az igazság, hogy nem találunk megoldást anélkül, hogy elgondolkodnánk a bevándorlás okairól és megállapítanánk, hogy hová kerülnek az embercsempészetből származó pénzek” – fűzte hozzá. Ennek okait egyrészt a különféle konfliktusokban, üldözésekben és katasztrófákban látja, másrészt az afféle kijelentésekben, miszerint olyan emberekről van szó, akik nem érdemelnek segítő kezet.
„Ha egy embert hagyok meghalni a saját küszöbömön, akkor embertelen vagyok” – állítja a szociológus. „Egyúttal azonban hozzáfűzném: ez nem jelenti azt, hogy nem tartjuk majd be a legalizálással kapcsolatos eljárásokat” – szögezte le. Arra is felhívja a figyelmet, hogy azon emberek között is, akik kockáztatják az életüket, vannak olyanok, akik kihasználják ezt a helyzetet. Éppen ezért a menekültügyi politikának világosan megfogalmazott eljárásai vannak – húzta alá. Rámutatott, hogy Szlovákia például homonnai (Humenné) tranzitközpontjában is segít a bevándorlóknak. A 2009-ben létrehozott központ eddig 787 bevándorlónak segített, akik legfeljebb fél évig maradhattak a létesítményben.
Radièová úgy véli, az EU-nak folytatnia kellene az embercsempészek leleplezését. 2014-ben rekordszámú bevándorló vesztette életét a Földközi-tengeren. „Számuk hozzávetőleg 5 ezer volt, azaz kétszer több, mint 2013-ban” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy véleménye szerint ez elegendő ok arra, hogy miért kell folytatódniuk a mentőakcióknak.
Európában manapság több mint 70 millió bevándorló él, akik az uniós népesség 7 százalékát teszik ki. Iveta Radièová szerint a migráció témaköre jelenleg két okból vált sürgetővé. „Az utóbbi években nő az emberek, illetve a politikusok által előidézett válsághelyzetek és konfliktusok száma. Olyan országokról van szó, mint Szíria, Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán. Ehhez párosul az olyan katasztrófák számának növekedése, mint az ebolajárvány és a klímaváltozás, amelyek megsokszorozták a szükséges migrációra, illetve a biztonságos és legalizált migrációra gyakorolt hatást" – fejtette ki.
Egyúttal hangsúlyozta: a rossz migrációs politika beláthatatlan negatív következményekkel járhat. „Ha nem sikerül megfelelően integrálni a bevándorlókat, akkor az drámai módon változtathat a lakosság hozzáállásán, feszültséget szíthat, s amit a legveszélyesebbnek tartok, radikalizálhatja a politikai színteret” – mondta el Radièová. Azt is megemlített, hogy a bevándorlók ittlétének legalizálása és a menekültügyi politika saját szabályokkal rendelkezik, amit Szlovákia sem sérthet meg, mivel ezáltal tarthatatlan precedenst teremtene. Véleménye szerint a kvóták kérdésköre „még jóváhagyásuk előtt felkavarja a hullámokat”.
Iveta Radièová arra is figyelmeztet, hogy az EU Afrikával folytatandó párbeszéd nélkül nem oldja meg az illegális bevándorlás problémakörét. „Az az igazság, hogy nem találunk megoldást anélkül, hogy elgondolkodnánk a bevándorlás okairól és megállapítanánk, hogy hová kerülnek az embercsempészetből származó pénzek” – fűzte hozzá. Ennek okait egyrészt a különféle konfliktusokban, üldözésekben és katasztrófákban látja, másrészt az afféle kijelentésekben, miszerint olyan emberekről van szó, akik nem érdemelnek segítő kezet.
„Ha egy embert hagyok meghalni a saját küszöbömön, akkor embertelen vagyok” – állítja a szociológus. „Egyúttal azonban hozzáfűzném: ez nem jelenti azt, hogy nem tartjuk majd be a legalizálással kapcsolatos eljárásokat” – szögezte le. Arra is felhívja a figyelmet, hogy azon emberek között is, akik kockáztatják az életüket, vannak olyanok, akik kihasználják ezt a helyzetet. Éppen ezért a menekültügyi politikának világosan megfogalmazott eljárásai vannak – húzta alá. Rámutatott, hogy Szlovákia például homonnai (Humenné) tranzitközpontjában is segít a bevándorlóknak. A 2009-ben létrehozott központ eddig 787 bevándorlónak segített, akik legfeljebb fél évig maradhattak a létesítményben.
Radièová úgy véli, az EU-nak folytatnia kellene az embercsempészek leleplezését. 2014-ben rekordszámú bevándorló vesztette életét a Földközi-tengeren. „Számuk hozzávetőleg 5 ezer volt, azaz kétszer több, mint 2013-ban” – hangsúlyozta hozzátéve, hogy véleménye szerint ez elegendő ok arra, hogy miért kell folytatódniuk a mentőakcióknak.
Európában manapság több mint 70 millió bevándorló él, akik az uniós népesség 7 százalékát teszik ki. Iveta Radièová szerint a migráció témaköre jelenleg két okból vált sürgetővé. „Az utóbbi években nő az emberek, illetve a politikusok által előidézett válsághelyzetek és konfliktusok száma. Olyan országokról van szó, mint Szíria, Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán. Ehhez párosul az olyan katasztrófák számának növekedése, mint az ebolajárvány és a klímaváltozás, amelyek megsokszorozták a szükséges migrációra, illetve a biztonságos és legalizált migrációra gyakorolt hatást" – fejtette ki.
Forrás
Webnoviny.sk
