Próbáljuk kihozni a maximumot az aktuális helyzetből
Cziprusz Zoltán a Magyar Közösség Pártja tagjainak fiatalabb generációjához tartozik. Korához képest igen komoly eredményeket ért el, 2017-ben ugyanis besztercebányai megyei képviselő lett, illetve ismét bekerült a rimaszombati városi képviselő-testületbe. Bokros teendői mellett rengeteg rendezvény szervezéséből kiveszi a részét, és igyekszik a gömöri ifjúságot összefogni.
Eseménydús őszön vagyunk túl. Hogyan értékeled az MKP eredményét az önkormányzati választásokon?
Kevesebb jelöltből lett több polgármesterünk, és a képviselőink száma is jelentősen nőtt. Járási szinten a Rimaszombati járás a legjobbak között szerepelt. Eddig volt 14 MKP-s polgármesterünk és 4 koalícióban, most 17 önálló, plusz 12 koalícióban. Sok új bástyát szereztünk, sok fontos helyet sikerült megtartanunk.
Rimaszombatban viszont gyengült az MKP és a magyarság képviselete.
Itt egy kicsit árnyaltabb a kép. Rimaszombatban az MKP több szavazatot kapott, mint 2014-ben. A ránk adott szavazatok száma emelkedett, viszont tény, hogy Rimaszombatban a magyarság számaránya mintegy 30 százalék körüli.
Míg négy éve több szlovák jelölt volt, addig most a koordinált jelöltállítás kevesebb szlovák jelöltet eredményezett. A kiélezett harc a polgármesteri tisztségért emelte a részvételi arányt, ami a magyarság számarányából kifolyólag nem kedvezett nekünk. Gyakorlatilag öt helyen pattant kifelé a labda a kapufáról, ahol 21 vagy annál kevesebb szavazaton múlott, hogy nem a mi jelöltünk jutott be, úgyhogy nem volt szerencsénk. Ettől függetlenül próbáljuk kihozni a maximumot az aktuális helyzetből.
Milyen a munka az új városi testületben? Milyennek látod az erőviszonyokat?
Még a tapogatódzás ideje tart. Vannak a Radovan Ceglédy által bejutott képviselők, akik szemben állnak Jozef Šimko polgármesterrel, és vannak képviselők, akik egyik irányban sincsenek elkötelezve, többek között az MKP is valahol itt helyezkedik el.
Egyik tábor sem tud a másik nélkül eredményt elérni, mert a 3/5-ös többsége nincs meg senkinek. Így lesz fontos közvetítő szerepe az MKP-nak. Továbbra is ügyek mentén fogunk politizálni. Ha mi leszünk a mérleg nyelve, akkor lehet akkora érdekérvényesítő szerepünk, mint az előző testületben.
Évek óta itt a legmagasabb a munkanélküliség. Milyen jövőképet kellene Rimaszombatnak követni, mik lehetnének a kitörési pontok?
Ez összetett kérdés, elsősorban az államnak lenne feladata segíteni a régión. Bízom benne, hogy az új testülettel el tudjuk érni az ipari park létrehozását.
A hátrányosan érintett járásokat adókedvezmények formájában kellene támogatni. Túl sok a járulék és az egyéb teher, amit az itt élő vállalkozók nem tudnak fizetni, és ennek a munkások isszák meg a levét. Másrészt bizonyos szakterületeken munkaerőhiány van, amit az oktatás és a munkaerőpiac összehangolásával lehetne megoldani. Igyekszünk támogatni a kis- és középvállalkozásokat. Örömmel tölt el, hogy a Baross-pályázatokban rendkívül jól teljesített a járás, arányaiban itt volt a legtöbb nyertes projekt.
A vállalkozók megsegítésén tovább dolgozunk a háttérben, 2019 első negyedévében szeretnénk megalapítani a Gömör–Nógrádi Vállalkozók Szövetségét.
Közben a megyei testületben is folyik a munka. Ott milyen eredményeket sikerült elérni?
Kusza körülmények között indult a munka, a függetlenek által is támogatott Lunter-klub és a smeres klub egymásnak esett. Itt is a mérleg nyelve vagyunk, mi voltunk azok, akik tárgyalóasztal mellé ültettük a két nagy klubot.
Ez olyan jól sikerült, hogy mostanra a megyei képviselő-testületi ülések szinte unalomba fulladnak, mert a legtöbb kérdés előre megtárgyalásra kerül. Egy-egy ülés előtt háromszor-négyszer is leül a csapat, hogy megbeszélje a dolgokat. Olyan széles körű koalíciót sikerült létrehozni és egybetartani, ami 49-ből 42 képviselőt tud magáénak.
Az ellenzéket a korábbi megyefőnök, Kotleba alkotja, akinek nincs támogatottsága. Az én javaslatomra sikerült létrehozni a Megyei Tanácsot, ahol lényeges döntések születnek. Gondolok az átfogó aszfaltozásra, az utak lefestésére, a gyermektáboralap létrehozására. Több határátkelő megnyitását készítjük elő a magyar–szlovák határon, illetve a vonat- és buszközlekedés határ menti összehangolását.
Szeptemberben nyílt a Tompa-központ, ahol most is beszélgetünk. Mik a tapasztalatok az iroda működésével kapcsolatban?
Az intézmény feladata a különböző rendezvények szervezésén túl a Gömörben tevékenykedő szervezetek együttműködésének koordinálása, valamint szükség esetén a vállalkozók, pályázatírók megsegítése. Rengeteg ember fordul hozzánk segítségkéréssel. Igyekszünk mindenkinek tanácsot adni. Ilyen szinten maximálisan ki van használva az iroda, sőt Mag Fodor Enikő kolléganőmnek már a munkaidején túl is kell dolgoznia, hogy ne kelljen senkit elutasítani.
Ahogy említetted, itt van a székhelye több szervezetnek is. Az egyik közülük a Magna Festum Polgári Társulás.
Két évvel ezelőtt jött létre. Több sikeres fesztivál volt Rimaszombatban – JúniusFeszt, SzeptemberFeszt –, melyek iránt országossá vált az érdeklődés. S ebből jött az ötlet, hogy egy különálló szervezet foglalkozzon ezzel. Az idén több mint 10 ezer látogató volt ezeken a rendezvényeken.
A napokban új ICS alakult Tornalján.
Ott pár év szünet után újraalakult az ICS. Lelkes fiatalok alkotják, 15 taggal, február elején már ifjúsági bált szerveznek. A gimi megszűnésével ifibált sem tartottak évekig, ezt a vákuumot szeretnénk most betölteni.
A legutóbbi Katalin-bálon díszoklevelet kaptál a Kárpát-medencei Kinizsi-szövetségtől a gömöri nyelvhatár magyarságáért folytatott munkásságodért.
Meglepetésként ért, jóleső érzés, hogy megkaptam ezt az elismerést. Azt jelenti, hogy figyelik és értékelik a munkámat.
Ezúton is köszönöm Fábry Szabolcsnak és a medvesaljai fiataloknak, akik erre jelöltek. Folytatni fogom a megkezdett munkát.
Megjelent a Magyar7 2019/01-es számában.
