Pozsony csak az egyéni jogokat ismeri el
A honatyák előtt két javaslat volt: az egyik tervezetet a szlovák külügyminisztérium, a másikat az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) terjesztette a törvényhozás elé. Végük módosításokkal a külügyminisztérium tervezetét hagyta jóvá a Ház.
A nyilatkozat szerint Szlovákia a modern európaiság, az Európai Unió és a kétoldalú politikai alapszerződés értékei szellemében jószomszédi kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, ám nem fogadja el az alaptörvény területen kívüli elemeit. "A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa biztosítja a Szlovák Köztársaság minden állampolgárát, hogy területén kizárólag csak a Szlovák Köztársaság alkotmánya, jogrendje és a Szlovák Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásai érvényesek, és lesznek érvényesek a jövőben is" - áll a dokumentumban.
A nyilatkozat továbbá megerősíti, hogy Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el. Ez a megállapítás reagálás a magyar alkotmány azon cikkére, amelyben az áll, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja igyekezetüket a kollektív jogok megszerzésére. A dokumentumban eredetileg szerepelt az a megállapítás is, hogy a szlovák parlament "tudomásul veszi az új magyar alkotmányt". Erős ellenzéki s részben koalíciós bírálatok után ezt a mondatot törölték a nyilatkozatból.
A 150 tagú testületben a szavazáskor jelen lévő képviselők közül a nyilatkozatot csak 75 koalíciós honatya támogatta. Az ellenzék egységesen ellene szavazott, mert a dokumentumot túlságosan mérsékeltnek és Budapest irányában nem elég kritikusnak tartotta.
Az SNS tervezete sokkal élesebben fogalmazott. Feszültség szításával, Szlovákia elleni támadásokkal vádolta Budapestet, és felszólította volna, hogy módosítsa a nemrégiben elfogadott alkotmány, illetve más törvények azon cikkeit, amelyek a tervezet szerint sértik a környező országok szuverenitását. Felszólította volna Budapestet arra is, hogy tartsa be a nemzetközi normákat.
A nyilatkozat elfogadását kétnapos, rendkívül éles vita előzte meg. A szlovák ellenzéki képviselők felszólalásai hagyományosan magyarellenesek voltak, Orbán Viktor és kormánya politikáját revizionistának, a közép-európai régió számára veszélyesnek, míg a Híd magyar-szlovák kormánypártot a Fidesz ötödik hadoszlopának minősítették. Mikulás Dzurinda külügyminiszter és a koalíciós képviselők felszólalásait mértéktartónak lehet nevezni.
