Politológusok: nem lesz unalmas a 2015-ös év
POZSONY. Politológusok szerint viharos lesz a 2015-ös év a szlovákiai politikai színtéren, amelyre rányomja majd bélyegét a február elején megvalósuló népszavazás. Az elemzők nem tartják kizártnak a politikai pártok további szétforgácsolódását sem.
Ján Baránek úgy véli, hogy 2015-ben nem kerül sor előre hozott parlamenti választásokra. „Azt gondolom, hogy ez egy tipikus választások előtti év lesz, amelyet már a legnagyobb erőbedobásokkal, botrányokkal és a jelenlegi kormány adományaival párosuló kampány jellemez majd” – fejtette ki.
Ellenben Rastislav Tóth nem tartja kizártnak az előre hozott parlamenti választások megtartását. „Ez abban az esetben fordulhatna elő, ha az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőinek egy része leszakadna az anyapárttól, esetleg ha a kormányfő lemondana” – magyarázta.
A politológusok egyetértenek abban, hogy a jobboldal 2015-ben sem lesz képes egységes ellenzéki erőt létrehozni a kormánypárttal szemben. Mindketten úgy vélik, hogy a probléma forrása az egyes jobboldali pártelnökök egymás közti ellenségeskedésében és féltékenykedésében rejlik. „Szükséges lenne a pártvezérek cseréje, hogy az ilyen tisztségekben valódi vezérek, ne pedig politikai masztodonok legyenek, akiknek már régóta a múltat kellene jelenteniük” – jegyezte meg Tóth.
Baránek arra számít, hogy a politikai színtér tovább forgácsolódik, új pártok megalakulását sem tartja kizártnak. Rámutatott: a jobboldal feldarabolódása hatására egyre több és több párt küzd ugyanannyi választópolgár bizalmáért. „Ebből már elég lehetne. Ki tudja, előfordulhat, hogy majd valaki meglep bennünket” – fűzte hozzá a politológus.
Ellenben Rastislav Tóth nem tartja kizártnak az előre hozott parlamenti választások megtartását. „Ez abban az esetben fordulhatna elő, ha az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőinek egy része leszakadna az anyapárttól, esetleg ha a kormányfő lemondana” – magyarázta.
A politológusok egyetértenek abban, hogy a jobboldal 2015-ben sem lesz képes egységes ellenzéki erőt létrehozni a kormánypárttal szemben. Mindketten úgy vélik, hogy a probléma forrása az egyes jobboldali pártelnökök egymás közti ellenségeskedésében és féltékenykedésében rejlik. „Szükséges lenne a pártvezérek cseréje, hogy az ilyen tisztségekben valódi vezérek, ne pedig politikai masztodonok legyenek, akiknek már régóta a múltat kellene jelenteniük” – jegyezte meg Tóth.
Baránek arra számít, hogy a politikai színtér tovább forgácsolódik, új pártok megalakulását sem tartja kizártnak. Rámutatott: a jobboldal feldarabolódása hatására egyre több és több párt küzd ugyanannyi választópolgár bizalmáért. „Ebből már elég lehetne. Ki tudja, előfordulhat, hogy majd valaki meglep bennünket” – fűzte hozzá a politológus.
Forrás
TASR
