Pered ügyéről is szó esett az Európai Parlamentben
POZSONY, BRÜSSZEL. A petíciós jog gyakorlása a demokrácia szintjének egyik fokmérője európai szinten és a tagállamokban is – hangsúlyozta Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője, az EP petíciós bizottságának alelnöke kedden Brüsszelben, a parlamenti szakbizottság által szervezett nyilvános meghallgatáson.
A petíciós jog gyakorlásáról tartott meghallgatást ma az EP Petíciós Szakbizottsága. A meghallgatás, amelyen számos elismert nemzetközi szakember vett részt, a Petíciós Bizottság által végrehajtandó reformok megvalósítását volt hivatott előkészíteni.
Az EP a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt helyez a polgárokkal történő közvetlen kapcsolattartásra, így alakult meg először 1987-ben a petíciós bizottság, a petíciós jogot 1992-ben a Maastrichti Szerződés emelte az uniós jogba. A petíció célja felhívni a figyelmet olyan európai szempontból is fontos kérdésekre, problémákra, amelyek a polgárokat közvetlenül érintik és foglalkoztatják – emlékeztetett portálunkhoz eljuttatott közleményében Csáky Pál, az EP Petíciós Szakbizottság alelnöke.
A tavalyi EP-választás után megalakult parlament petíciókkal foglalkozó bizottsága számos reformot kíván végrehajtani saját működésének hatékonyabbá tétele, ezen keresztül az uniós polgárok megkereséseinek gyorsabb és eredményesebb megválaszolása érdekében. A parlamenti szakbizottság belső reformjának részeként is tekinthető a mai meghallgatás, amely a témával tudományosan és a gyakorlatban foglalkozó szakembereknek adott lehetőséget az eszmecserére.
„Bár kézzel fogható statisztika nem létezik, a petíciós bizottsági alelnökként eltöltött első év alapján elmondhatom, hogy a petíciók benyújtásának gyakorisága a nemzeti „vérmérséklettől” is függ. Míg egy spanyol vagy német állampolgár azonnal tollat ragad, vagy számítógéphez ül, amikor úgy gondolja, hogy ügye uniós figyelmet érdemel, addig egy közép-európai vagy akár szlovákiai polgár többször megfontolja azt, vagy lemond az ötletről” – fejtette ki Csáky Pál.
„Európában e tekintetben az északi országok vezetnek” – tette hozzá az EP-képviselő. Elmondta, hogy tapasztalata szerint sok állampolgár bizalommal fordul mind az EP petíciós bizottságához, mind pedig a nemzeti ombudsmanokhoz. Az Európai Parlament petíciós bizottságában és az ombudsmanokban meg is van a kellő jóakarat, viszont nem minden politikai vagy társadalmi partner fogadja kellő súllyal a petíciókat - állapította meg.
A néppárti EP-képviselő szerint arra kellene törekedni, hogy nemzeti szinten komolyabban vegyék az ombudsmanok tevékenységét, illetve hogy az EP petíciós bizottságával az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – hatékonyabban működjön együtt.
A meghívott előadók között szerepelt Jana Dubovcová szlovák ombudsman is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a regnáló nemzeti kormányok több esetben ignorálják a petíciókat. Példaként Pered községben sikeresen megvalósított petíciót hozta fel, amely a község történelmi nevének visszaállítását célozta, a jelenlegi Tešedíkovóról a történelmi Peredre, s amelyet a kormány nem vett figyelembe.
A meghallgatást kezdeményező Csáky Pál szintén kifogásolta, hogy a szlovák oktatásügyi minisztérium napjainkban sem kezeli kellő súllyal ama több mint 26 ezer állampolgár által aláírt petíciót, amely által a polgárok a kisebbségi oktatásügyben tervezett jogkorlátozások ellen tiltakoznak.
A meghallgatás résztvevői egyetértettek abban, hogy szükséges komolyabb lépéseket tenni a petíciók státuszának növelésére.
Forrás
Hírek.sk, MTI
