2015. október 22., 08:22

Parlamenti választások: melyek lesznek a kampánytémák?

POZSONY. A szlovákiai parlamenti választások előtti kampányok során eddig hagyományosan a hazai témák domináltak. A 2016-os szavazás előtt azonban megváltozhat a helyzet. Most a menekültválság globális témaköre szőheti át a kampányt, illetve jelentős mértékben befolyásolhatja a tavasszal esedékes voksolást.

Ján Baránek politikai elemző úgy véli, hogy a tél beköszöntével majd a bevándorlással kapcsolatos kérdéskör bizonyára visszahúzódik a viták központjából. „Ezt nagy mértékben befolyásolja, hogy télen valószínűleg kevesebb migráns érkezik. Mivel nálunk a választások február-március táján lesznek, ezért a menekülttéma erejét vesztheti. Az Irány-Szociáldemokrácia egyedül nem hozhatja vissza a köztudatba, mert összeurópai témáról van szó, s ez valami olyasmi, ami nem függ a szlovák politikusoktól“ - mondta.

Tény, hogy a menekültek már tavasztól megváltoztatják Európa politikai térképét. Lengyelországban e héten a konzervatív Jog és Igazság párt győzelme várható, amely nem titkolja a menekültkvótákkal kapcsolatos elutasító álláspontját. A menekülttéma az ausztriai tartományi választások végeredményét is befolyásolta. Sőt, a migránsok miatt Angela Merkel német kancellár is pontokat veszt, ugyanis a közvélemény és a CDU-beli kollégái bizonyos hányada is bírálóan szól a menekültpolitikájáról.  

Bár a pártok még nem mutatták be választási programjaikat, az valószínűnek tűnik, hogy a menekülteken kívül érdeklődésük középpontjában majd az életkörnyezetet, a munkanélküliséget, a korrupcióellenes harcot érintő témák, valamint az egészségügyet érintő változások és a jelenleginél nagyobb jogérvényesítéssel kapcsolatos kérdések állnak. Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elő akar rukkolni a 3. intézkedés-csomagjával, amelyet majd decemberben mutat be.

A Háló (Sie) már kijelentette: fő  témájuk az életszínvonal és a régióknak nyújtandó gazdasági támogatás lesz. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) saját prioritásai közé a családot, a munkát és az igazságosságot sorolta be. A Most-Híd vegyespárt növelni akarja Szlovákia magánjellegű beruházásokkal kapcsolatos attraktivitását és támogatja a 19 százalékos egyenadóhoz történő visszatérést.

Baránek elemző elmondta: a kampány további részében majd előbukkan a szokványos témakör. „Forradalmian új témákra nem számítok, vagyis olyanokra amelyről manapság ne hallanánk“ – jegyezte meg.

Pavel Haulík szociológus feltételezi, hogy a politikai színtéren még felpezsdül az élet, mert sokan vannak a döntésképtelen választók. Elmagyarázta: nemcsak azokról van szó, akiket döntésképtelenként mutatnak ki, hanem sok olyan választópolgár is van, akikről annak ellenére, hogy ma valakit meg is jelölnek a felmérések során, nem állítható, hogy stabil a döntésük.

„Szétosztódásukra a kampány végén, közvetlenül a választások előtt kerül sor. Ott nagy mozgolódások várhatók. A folyamatos felmérésekben ugyanis ma ennek nem kell megmutatkoznia. A választási urnánál a választópolgár már megfontolja azt, hogy kire szavazzon úgy, hogy annak értelme is legyen“ – fejtette ki a szociológus.

A felmérések azt jelzik, hogy 6-7 párt juthat be a parlamentbe. A választók inkább koalíciós kormányt szeretnének. Az MVK közvélemény-kutató ügynökség szerint a Smer-SD valamelyik jobbközép párttal létesülő koalícióját a válaszadók 36,7 százaléka fogadná el. Ellenben a Smer nélküli, szélesebb koalíciót csak a közreműködők 14,9 százaléka kívánja. Michal Horský politológus azt gondolja, hogy az eredményekből kiolvasható a pártok választások utáni koalíciós potenciálja.

Horský úgy látja: az emberek nem akarnak egy összetákolt kormányt, és a Smerben koalíciós lehetőség rejlik. A politológus ennek kapcsán rámutatott Richard Sulíknak, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnökének meg nem hallgatott felszólítására, miszerint a pártok kötelezzék magukat arra, hogy a választások után nem lépnek koalícióra Robert Fico pártjával. „Ez az SaS elszigetelődéséről tanúskodik, illetve arról is, hogy nullányi kolaíciós lehetősége van. Ellenben, a Most-Hídnak jobbra és balra is van koalíciós lehetősége, míg a KDH csak az olyan ellenzéki pártokkal, mint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) vagy az SaS szövetkezhetne“ – jegyezte meg a politológus

Szlovákiának eddig majdnem mindig koalíciós kormánya volt. Kivételt csak a jelenlegi egyszínű kormány képez, amely 2012-ben, az idő előtti választások, illetve a jobboldali pártokból álló kormány elsöprő veresége után került hatalomra. A Smer-SD első kormányában, azaz 2006 és 2010 között a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) együtt volt hatalmon. Napjainkban Vladimír Meèiar már politikai nyugdíjasnak számít, az általa irányított HZDS pedig feledésbe merült. Hasonlóképpen Ján  Slota, az SNS egykori vezére is eltűnt a politikai színtérről, a mélynemzeti párt pedig a parlamenten kívül rekedt.

A 2016-os parlamenti választások pontos időpontja még nem ismert, azt november 16-ig kell kihirdetnie Peter Pellegrini házelnöknek. Két szombati időpont lehet esedékes: február 27. vagy március 5. A jelenlegi képviselők választási időszaka március 10-én ér véget.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.