Parlament: terítéken a választási törvény módosítása
A választási törvény módosításáról immár háromnegyed éve folyik a vita kormánypárt és ellenzék között. Az indítvány a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselőinek támogatásával a héten kapott zöld utat a parlament alkotmányjogi bizottságában. A május 27-re tervezett parlamenti szavazást megelőzően azonban terjedelmes vita várható, hiszen az ellenzéknek több kifogása is van a törvénymódosítást illetően.
A választási törvény célja egységesíteni a különféle választások szabályrendszerét. A módosítás bevezetné a választási kampányt érintő költségvetési plafont, valamint az egyes választásokra vonatkozó általános kampánycsendet, mivel az jelenleg csupán néhány voksolás esetében érvényes. Emellett a választásokat megelőző két hétben tilos lenne a szavazás végeredményét firtató közvélemény-kutatások eredményeinek közzététele. A harmadik szektor, például a civil szervezetek vagy egyének – a belügyminiszter és az ellenzék egyezségének megfelelően – folytathatnának ugyan kampányt, de ennek előfeltételeként szabnák meg, hogy az érintettek átlátható folyószámlával rendelkezzenek.
Az alkotmányjogi bizottság múlt kedden nemcsak a választási törvények módosítására, hanem a speciális ügyészi tisztségért ismét harcba szálló Dušan Kováèik jelöltségére is rábólintott. Jelenleg Kováèik tölti be a posztot, hivatali ideje augusztus 31-én ér véget, s egyedüli jelöltként indul a tisztségért. A jelöltségére vonatkozó javaslatot Jaromír Èižnár főügyész nyújtotta be a parlamentbe.
A hatodik, s egyben utolsó alkotmánybírói székért hárman versengenek. A parlamenti képviselők Ján Drgonec főiskolai tanár, Pavol Malich ügyvéd és a Kassai Kerületi Bíróság szenátusának elnöki tisztségét betöltő Juraj Sopoliga közül választhatnak. Az első 5 jelölt kilétéről még április 3-án döntött a törvényhozás. A hat jelölt közül a köztársasági elnök választja majd ki azt a hármat, akik Ján Lubyt, Juraj Horváthot és Ján Auxtot váltva 12 hivatali évet tölthetnek el az Alkotmánybíróságon. Az említett három alkotmánybíró hivatali ideje július 4-én jár le.
A parlament kedden kezdődő, 35. ülésén 93 programpontot, köztük számos képviselői javaslatot is megtárgyalnak a honatyák. Igor Matoviè és Martin Fecko, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) képviselői például mindazon cégek büntetését javasolják, akik nem fizetik ki az egyéni vállalkozóknak az elvégzett munkáért benyújtott számlákat. Ezt a büntető törvénykönyv módosításával kívánják elérni.
A Daniel Lipšic vezette Új Többség (NOVA) képviselői a parlamenti választásokat érintő, jelenleg érvényben lévő arányos választási rendszeren változtatnának, valamint az alkotmánymódosító javaslatukban a népszavazás érvényességéről döntő minimális kvórum eltörlését indítványozzák. A jelenleg hatályos törvény szerint egy referendum abban az esetben érvényes, ha azon a választásra jogosult polgárok legalább 50 százaléka részt vesz, míg az indítvány szerint az érvényességhez az egyszerű többség is elegendő lenne.
