Parlament előtt az előrehozott választásokra tett javaslat
A javaslatot rendkívüli parlamenti ülés keretében tárgyalnák, viszont a házszabály szerint a plénum elé terjesztett, vitára bocsátott törvényjavaslatot legkevesebb 15 nappal korábban be kell terjeszteni. A rendkívüli parlamenti ülés összehívásához szükséges aláírások tehát egy héttel később lehetnek előterjesztve, miközben Andrej Danko házelnöknek a parlament összehívásához hét nap áll rendelkezésére.
A javaslat indoklásában az áll, a 2016. március 5-én megtartott parlamenti választások óta a politikai erők megoszlása terén jelentős változás állt be. „A választások idején nyolc párt került a parlamentbe és nyolc frakció alakult. A parlamenti frakciók között már az első napokban jelentős eltolódás történt, később az egyik kormánypárti frakció meg is szűnt. Pillanatnyilag a törvényhozásban 15 független képviselő tevékenykedik, ami a teljes létszám 10 százaléka” – érvel az ellenzék.
A kormány jelenleg számbelileg lényegesen kevésbé egyértelmű és igencsak törékeny többségi képviselettel rendelkezik, „s néhány független képviselő kiszámíthatatlan szavazatai nélkül még az sem lenne” – vélekednek. „A felsorolt tények is arról tanúskodnak, miszerint a jelenlegi törvényhozás nem a Szlovák Köztársaság polgárainak akaratából jött létre, de még csak nem is a 2016-os év választóinak akaratából” – állítják az indítványozók.
Egyúttal hozzátették, 2018 márciusában olyan kormányellenes tüntetések hulláma kezdődött Szlovákiában, melyre 1989 óta nem volt példa. „Kiváltó oka az oknyomozó újságíró meggyilkolása volt. Az esettel kapcsolatban viszont napvilágra került a gyanú, miszerint a Smer-SD kormánypárt képviselői kapcsolatban vannak a szervezett bűnözéssel. A tiltakozások közös jellemzője nemcsak az újságíró meggyilkolása miatti felháborodás, de a kormánnyal szembeni elégedetlenség is, illetőleg az előrehozott választások egyre erőteljesebb követelése” – olvasható az indoklásban.
A helyzet komolyságát bizonyítja, hogy a kormány a múlt héten lemondott, új kormány alakul. „ A kulturális és igazságügyi miniszter lemondása, akik nem kívántak tovább a kormány része lenni, vagy František Šebej bejelentése, miszerint lemondott tagságáról a Most-Hídban, lerántják a leplet a kormánypártokon belüli nézetkülönbségekről is. Ráadásul el kell mondani, az új kormány, csakúgy, mint az előző, szintén a néhány, pártjukat elhagyó független képviselőre fog támaszkodni” – olvasható az SaS, az O¼aNO és a Család vagyunk képviselőinek indoklásában, akik a helyzet megoldását egyedül a választási időszak lerövidítésében és a választások időpontjának kiírásában látják.
