Otthagyta az érdekegyeztetést a szakszervezet

Vladimír Mojš, a Szakszervezetek Konföderációjának alelnöke azzal indokolta távozásukat a gazdasági-szociális érdekegyeztető tanácskozásról, hogy a kormány – egészen pontosan a munka-, szociális és családügyi minisztérium – megszegte a június 17-én született megállapodást. A munkavédelmi és munka-egészségügyi törvényjavaslatba nem a kerekasztalnál rögzített közös javaslatot nyújtotta be, hanem a saját elképzelését.

A szakszervezeti képviselők bírálták a kormány által eddig jóváhagyott törvényi változásokat a nyugdíjrendszerben, a szociális segélyezés területén, az egészségügyi ellátásban és az oktatásügyben is. Mojš szerint ezek a törvények sok kockázatot hordoznak és új problémákat okoznak majd a társadalomban.

Miroslav Gazdík, a konföderáció elnöke legkésőbb csütörtökig garanciát akar kapni a kormánytól arra, hogy amiben az érdekegyeztető tanács mindhárom szereplője egyetértésre jut, azt a kormány később nem változtatja meg.  

A Szakszervezetek Konföderációja a héten az ágazati szervezetek elnökeinek ülésén dönt az érdekképviselt további lépéseiről. A legnagyobb ágazati szakszervezet, a Vasas már augusztus elején követelte, hogy szakítsák meg az érdekegyeztetéseket. Fő kifogásként a minimálbér kérdését, a tervezett nyugdíj-rendszeri, valamint adó- és járulékreformot hozták fel.

A munkaügyi tárca államtitkára, Lucia Nicholsonová (SaS) felelőtlennek nevezte a szakszervezeti képviselőket, amiért megszakították a tárgyalásokat. A tárca szóvivője, Slavomíra Sélešová a lépéssel kapcsolatosan azt mondta: „amikor a kormány keresi annak a lehetőségét, hogyan jöhetne létre több munkahely Szlovákiában, hogyan lehetne a közkiadásokat stabilizálni, felelőtlenség, ha a szakszervezetek nem hajlandók tárgyalni”. Azt is hozzátette: az érdekegyeztető tanács csak tanácsadó szerv, az ország működéséért a kormány felel, tehát döntései során nem köteles a tanácsadó szerv javaslatait figyelembe venni. Ezért fogadta el a munka-egészségügyi kérdések esetében a gazdasági minisztérium javaslatát, nem pedig azt, amiben a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleteivel megállapodott.

Vladimír Mojš erre a magyarázatra azt felelte: éppen az ilyen magatartás miatt szakították meg az egyeztetéseken való részvételüket, mert ha a kormány így viszonyul a gazdasági-szociális egyeztető tanácsban született megállapodásokhoz, semmi értelme nincs a tanács létezésének.