Összekapcsolnák a szlovák-magyar határ menti kerékpáros- és tömegközlekedést

E célból mindkét ország területén feltérképezték a létező kerékpárutakat. Roman Krajèoviè projektmenedzser szerint a fenntartható közlekedési módok és lehetőségek közül elsősorban az intermodális közlekedési lehetőségeket kellett felmérni, és meghatározni a jövőbeni fejlesztés lehetőségeit.

„A projekt a környezetbarát közlekedéssel kapcsolatos információkhoz való hozzájutás lehetőségét is vizsgálta“ – magyarázta Krajèoviè. A további cél egy weboldal kialakítása volt, mely tájékoztat a két ország közt csaknem 600 kilométer hosszan húzódó határ menti területen való kerékpározási lehetőségekről. A projektnek egy átszállási lehetőségeket, kerékpárok bérlését és szállítását, térképek beszerzését, turisztikai célokat és az ezzel kapcsolatos információkat tartalmazó menetrend is részét képezi. A projekt keretében kialakított új internetes portál kerékpáros túrák megtervezésére is alkalmas.

Két tanulmányt is magában foglal, amelyek közül az egyik a közúti közlekedést érintő határ menti információs rendszerekkel foglalkozik, a másik pedig a kerékpár- és közúti forgalom egymáshoz való intermodális kapcsolódására irányul. „Egy a magyarországi és szlovákiai közúti közlekedést érintő konkrét beruházási javaslatot  is tartalmaz. Alapvető célunk, hogy segítsük a közúti és kerékpár-közlekedés közeledését, például azzal, hogy feltüntetjük az állomásokhoz vezető kerékpárutakat, kerékpárkölcsönzőket stb.“ – magyarázta Krajèoviè.

A budapesti KTI Nonprofit Kft. és a Területrendezési Intézet Polgári Egyesület TransHUSK projekt megvalósítására még 2011-ben, a Magyarország és Szlovákia közötti határokon átnyúló támogatási program keretében szerzett támogatást, melynek megvalósítása 2014. júniusában kezdődött és az idén fejeződött be. „A nevezett időszakban a nemzeti kerékpár egyesület irányítóival együttműködve feltérképezték a kerékpárutakat, melyek a térképészeti információs rendszerbe is bekerültek, megtörtént a szlovákiai és magyarországi oldalon önállóan létező térképek összevonása, végül 1000 háztartás bevonásával egy közlekedés-szociológiai felmérés is készült, mely főképp a járatok mennyiségére és kihasználtságára irányult“ – egészítette ki mondanivalóját Krajèoviè.

Stratégiai partnerként a GYSEV Zrt. is részt vett a projektben. „A kerékpáros közlekedés fontos, ami a két szomszédos ország esetében főként a múzeumok, a gasztronómia, az emlékművek, a rendezvények, vagy például a „borutak” kölcsönös megismerésében nyilvánulhat meg“ – jegyezte meg Krajèoviè. Elmondása szerint a következő célok egyike,nyomást gyakorolni az illetékesekre, hogy az adott régióban a jövőben rendelkezésre álljanak olyan vonatjáratok, amelyek képesek lennének annak biztosítására, hogy a kerékpárosokat elszállítsák a kerékpárutakig.