Õshonos kisebbségek védelme: nyilvános meghallgatás lesz az EP szakbizottságában
BRÜSSZEL. Az őshonos kisebbségek Európai Unión belüli helyzetéről és a változtatási lehetőségekről tartanak félnapos nyilvános meghallgatást szerdán az Európai Parlamentben. A meghallgatás az Európai Néppárt állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottságában lesz. Az egyik résztémája „Az EU és az őshonos kisebbségek: Mi a tét?" címet viseli, annak bevezető beszédét Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője tartja.
Csáky Pál, a meghallgatás egyik főszervezője elöljáróban a témával kapcsolatos korábbi lépésekről számolt be portálunknak.
„Az elmúlt ötéves időszakban az Intergoup viszonylag jól működött, s az őshonos kisebbségekről szóló meghallgatást is megpróbálta napirendre tűzni. Sajnos, e téren nem volt sikeres. Csak két dolgot tudott elintézni: két évvel ezelőtt megszületett az ún. Strasbourgi Kiáltvány, amely rögzíti az Intergroup arról szóló véleményét, hogy kisebbségi ügyben mit kellene lépni, és hogyan kellene az őshonos kisebbségek ügyét európai üggyé tenni. Ugyanakkor a meghallgatást is kezdeményezték, de mire áttörték az értetlenség falait, addigra már véget ért a ciklus. Számunkra mindez azért volt fontos, mert mi mindjárt a ciklusunk elején erre építhettünk – erre való hivatkozással kezdhettük a lobbizást az ügyben. Viszonylag gyorsan sikeresek lettünk. A volt EP-képviselőknek pedig hálás vagyok mindazért, amit tettek. Emiatt Bauer Editet és Mészáros Alajost, az MKP két korábbi EP-képviselőjét meg is hívtam a szerdai találkozóra, ahol mindketten szót kapnak, elmondhatják a véleményüket“ – foglalta össze az eddigi fejleményeket az MKP jelenlegi EP-képviselője.
Csáky Pál azt is elmondta, hogy mivel Sógor Csabával, az RMDSZ és Nagy Józseffel, a Most-Híd EP-képviselőjével együtt ők hárman az április 22-i meghallgatás főszervezői, a témakört három részre osztották.
„Én a harmadik részt kértem, amelyben majd a kibontakozás lehetőségéről, a jövőről beszélünk. Mindnyájan két-két előadó meghívására kaptunk lehetőséget. Én az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) az elnökét, Hans Heinrich Hansent és Helsinkiből egy a közép-európai régiót is jól ismerő nyelvész-egyetemi tanárt, Petteri Laihonent hívtam meg. Õ ennek a témának és a finn kormánynak is a szakértője, és kérésemre majd elmondja a skandináv kisebbségpolitikával kapcsolatos pozitív tapasztalatokat“ – tudatta a képviselő a Hírek.sk-val. Majd hozzáfűzte: minden blokk végén vita lesz, amely során a jelenlevők felszólalhatnak. A meghívott vendégek között jeles felvidéki személyiségek és újságírók is lesznek, akik szintén elmondhatják az észrevételeiket, saját véleményüket.
A tanácskozás a tervek szerint egy írásos dokumentummal zárul. Majd következő lépésként a szervezők lobbizni akarnak az Európai Néppártnál és a nagy pártoknál annak érdekében, hogy az Európai Parlament egészének a szintjére kerüljön ez a téma.
Kérdéses, hogy a meghallgatás a problémák felvázolásán és elemzésén túl esetleg hozhat-e átfogó megoldást. Csáky Pál azonban úgy véli, néha már egy-egy probléma felvázolása is eredményként könyvelhető el. "Úgy gondolom, hogy ez a mi esetünkben kevés lenne. Azon túl, hogy ráirányítjuk a figyelmet a témára és annak a megoldatlan voltára, az igazi előrelépés az lenne, hogy ha meg tudnánk fogalmazni a jövő kontúrjait is“.
Az MKP EP-képviselője épp ezért már elkészített egy szövegtervezetet, amiről még jelenleg is egyeztet a kollégáival.
„Abban legalább három olyan gondolat van, amit vélhetően mindenki el tud majd fogadni, és előrelépést eredményezhet. Az első gondolatmenet az, hogy az őshonos kisebbségek léte érték Európa számára, és sajnálattal állapítjuk meg, hogy az Európai Unió a saját területén belül, a súlyának megfelelően nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. A másik gondolatmenet, hogy védeni kell ezeket a közösségeket. Egy olyan jogrendszert kellene megalkotni, amely valóban védi az őshonos kisebbségek nyelvét, kultúráját, létét, illetve tiltja az asszimilációjukat, és azon terület bármilyen területi átrendezés során történő felszabdalását, ahol ők élnek. A harmadik gondolatmenet pedig az, hogy kell-e ehhez egy európai intézmény-intézményrendszer, ahová problémák esetén fordulni tudunk. Jelenleg azt látjuk, hogy az európai kormány tagjai számára ez valamiféle „forró krumpli“ , amit egymás asztalára tologatnak. Emiatt a témának még a Juncker-bizottságban sincs igazán gazdája. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság megalakulása előtt megígérték: erre a témára is odafigyelnek“ – fejtette ki a képviselő.
Az elmúlt időszak is azt bizonyítja, hogy az EP-ben vannak ezen kezdeményezésnek gátlói. Csáky szerint ezt a kérdést két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik a politikai oldal. "Elsősorban a liberálisok és a zöldek azok, akik leginkább ódzkodnak ettől a témakörtől. Ha pedig mégis beszélnek a kisebbségről, akkor automatikusan a szexuális kisebbségekről és a bevándorlókról akarnak csak szólni. Ez nem igazán jó, hiszen nagy különbség van azok között, akik több évszázada élnek a saját szülőföldjükön, illetve csak bevándoroltak egy-egy országba. Az Európai Tanács dokumentumai különbséget is tesznek köztük. Másrészt elmondható: azon tagállamok is a gátlók közé tartoznak, amelyek számára ez kényes kérdésnek számít, így például a franciák, bizonyos fokig a spanyolok is, akik a katalánok és a baszkok vonatkozásában félnek e kérdéstől. Nemzetközi szinten érdekes módon viszonyulnak a kisebbségek kérdéséhez az osztrákok is, valamint a három balti állam az ott jelenlevő orosz kisebbségek miatt, illetve hagyományosan Románia és Szlovákia is, mivel nem folytatnak jó nemzetpolitikát, és félnek a területükön élő magyar közösségektől“.
Kérdés tehát, hogy e téren kik számítanak a legnagyobb szövetségeseiknek. A képviselő szerint a kereszténydemokraták, tehát az Európai Néppárt az eddiginél jobban fogékony e kérdéskör iránt. "A tagállamok közül Németország részéről tapasztalható pozitív elmozdulás. Magyarország hagyományosan erőteljesen támogatja ezt a témát, pozitív még a szlovének hozzáállása, viszonylag elfogadható módon viselkednek az olaszok, a Benelux-államok, valamint a svédek és a finnek többsége is“ – magyarázta.
Csáky Pálnak egyébként nincsenek illúziói, hogy egy meghallgatás nagy áttörést jelenthetne, de jó kiindulóalap lehet ahhoz, hogy tovább folytathassák a lobbizást és a többi állam meggyőzését.
„Stratégiánk jelenleg általánosan az európai őshonos kisebbségekől szól, tehát az erdélyi és a felvidéki magyarokról, és természetesen a nyugat-európai őshonos kisebbségekről is. Októberre azonban az Intergoup előtt tervezek egy meghallgatást, ahol kimondottan csak a felvidéki magyar autonómia-csomagot, a közösségünk problémáinak megoldását célzó MKP-s csomagot szeretném bemutatni“ - mondta végül Csáky Pál, az MKP EP-képviselője.
„Az elmúlt ötéves időszakban az Intergoup viszonylag jól működött, s az őshonos kisebbségekről szóló meghallgatást is megpróbálta napirendre tűzni. Sajnos, e téren nem volt sikeres. Csak két dolgot tudott elintézni: két évvel ezelőtt megszületett az ún. Strasbourgi Kiáltvány, amely rögzíti az Intergroup arról szóló véleményét, hogy kisebbségi ügyben mit kellene lépni, és hogyan kellene az őshonos kisebbségek ügyét európai üggyé tenni. Ugyanakkor a meghallgatást is kezdeményezték, de mire áttörték az értetlenség falait, addigra már véget ért a ciklus. Számunkra mindez azért volt fontos, mert mi mindjárt a ciklusunk elején erre építhettünk – erre való hivatkozással kezdhettük a lobbizást az ügyben. Viszonylag gyorsan sikeresek lettünk. A volt EP-képviselőknek pedig hálás vagyok mindazért, amit tettek. Emiatt Bauer Editet és Mészáros Alajost, az MKP két korábbi EP-képviselőjét meg is hívtam a szerdai találkozóra, ahol mindketten szót kapnak, elmondhatják a véleményüket“ – foglalta össze az eddigi fejleményeket az MKP jelenlegi EP-képviselője.
Csáky Pál azt is elmondta, hogy mivel Sógor Csabával, az RMDSZ és Nagy Józseffel, a Most-Híd EP-képviselőjével együtt ők hárman az április 22-i meghallgatás főszervezői, a témakört három részre osztották.
„Én a harmadik részt kértem, amelyben majd a kibontakozás lehetőségéről, a jövőről beszélünk. Mindnyájan két-két előadó meghívására kaptunk lehetőséget. Én az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) az elnökét, Hans Heinrich Hansent és Helsinkiből egy a közép-európai régiót is jól ismerő nyelvész-egyetemi tanárt, Petteri Laihonent hívtam meg. Õ ennek a témának és a finn kormánynak is a szakértője, és kérésemre majd elmondja a skandináv kisebbségpolitikával kapcsolatos pozitív tapasztalatokat“ – tudatta a képviselő a Hírek.sk-val. Majd hozzáfűzte: minden blokk végén vita lesz, amely során a jelenlevők felszólalhatnak. A meghívott vendégek között jeles felvidéki személyiségek és újságírók is lesznek, akik szintén elmondhatják az észrevételeiket, saját véleményüket.
A tanácskozás a tervek szerint egy írásos dokumentummal zárul. Majd következő lépésként a szervezők lobbizni akarnak az Európai Néppártnál és a nagy pártoknál annak érdekében, hogy az Európai Parlament egészének a szintjére kerüljön ez a téma.
Kérdéses, hogy a meghallgatás a problémák felvázolásán és elemzésén túl esetleg hozhat-e átfogó megoldást. Csáky Pál azonban úgy véli, néha már egy-egy probléma felvázolása is eredményként könyvelhető el. "Úgy gondolom, hogy ez a mi esetünkben kevés lenne. Azon túl, hogy ráirányítjuk a figyelmet a témára és annak a megoldatlan voltára, az igazi előrelépés az lenne, hogy ha meg tudnánk fogalmazni a jövő kontúrjait is“.
Az MKP EP-képviselője épp ezért már elkészített egy szövegtervezetet, amiről még jelenleg is egyeztet a kollégáival.
„Abban legalább három olyan gondolat van, amit vélhetően mindenki el tud majd fogadni, és előrelépést eredményezhet. Az első gondolatmenet az, hogy az őshonos kisebbségek léte érték Európa számára, és sajnálattal állapítjuk meg, hogy az Európai Unió a saját területén belül, a súlyának megfelelően nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. A másik gondolatmenet, hogy védeni kell ezeket a közösségeket. Egy olyan jogrendszert kellene megalkotni, amely valóban védi az őshonos kisebbségek nyelvét, kultúráját, létét, illetve tiltja az asszimilációjukat, és azon terület bármilyen területi átrendezés során történő felszabdalását, ahol ők élnek. A harmadik gondolatmenet pedig az, hogy kell-e ehhez egy európai intézmény-intézményrendszer, ahová problémák esetén fordulni tudunk. Jelenleg azt látjuk, hogy az európai kormány tagjai számára ez valamiféle „forró krumpli“ , amit egymás asztalára tologatnak. Emiatt a témának még a Juncker-bizottságban sincs igazán gazdája. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság megalakulása előtt megígérték: erre a témára is odafigyelnek“ – fejtette ki a képviselő.
Az elmúlt időszak is azt bizonyítja, hogy az EP-ben vannak ezen kezdeményezésnek gátlói. Csáky szerint ezt a kérdést két oldalról lehet megközelíteni. Az egyik a politikai oldal. "Elsősorban a liberálisok és a zöldek azok, akik leginkább ódzkodnak ettől a témakörtől. Ha pedig mégis beszélnek a kisebbségről, akkor automatikusan a szexuális kisebbségekről és a bevándorlókról akarnak csak szólni. Ez nem igazán jó, hiszen nagy különbség van azok között, akik több évszázada élnek a saját szülőföldjükön, illetve csak bevándoroltak egy-egy országba. Az Európai Tanács dokumentumai különbséget is tesznek köztük. Másrészt elmondható: azon tagállamok is a gátlók közé tartoznak, amelyek számára ez kényes kérdésnek számít, így például a franciák, bizonyos fokig a spanyolok is, akik a katalánok és a baszkok vonatkozásában félnek e kérdéstől. Nemzetközi szinten érdekes módon viszonyulnak a kisebbségek kérdéséhez az osztrákok is, valamint a három balti állam az ott jelenlevő orosz kisebbségek miatt, illetve hagyományosan Románia és Szlovákia is, mivel nem folytatnak jó nemzetpolitikát, és félnek a területükön élő magyar közösségektől“.
Kérdés tehát, hogy e téren kik számítanak a legnagyobb szövetségeseiknek. A képviselő szerint a kereszténydemokraták, tehát az Európai Néppárt az eddiginél jobban fogékony e kérdéskör iránt. "A tagállamok közül Németország részéről tapasztalható pozitív elmozdulás. Magyarország hagyományosan erőteljesen támogatja ezt a témát, pozitív még a szlovének hozzáállása, viszonylag elfogadható módon viselkednek az olaszok, a Benelux-államok, valamint a svédek és a finnek többsége is“ – magyarázta.
Csáky Pálnak egyébként nincsenek illúziói, hogy egy meghallgatás nagy áttörést jelenthetne, de jó kiindulóalap lehet ahhoz, hogy tovább folytathassák a lobbizást és a többi állam meggyőzését.
„Stratégiánk jelenleg általánosan az európai őshonos kisebbségekől szól, tehát az erdélyi és a felvidéki magyarokról, és természetesen a nyugat-európai őshonos kisebbségekről is. Októberre azonban az Intergoup előtt tervezek egy meghallgatást, ahol kimondottan csak a felvidéki magyar autonómia-csomagot, a közösségünk problémáinak megoldását célzó MKP-s csomagot szeretném bemutatni“ - mondta végül Csáky Pál, az MKP EP-képviselője.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
