Országonként jelentősen különbözik a menekültek anyagi támogatása

Tény, hogy e menekültek azokba az országokba igyekeznek, ahol az állam a legbőkezűbbnek bizonyul majd velük szemben. Ezt több politikus is tudatosította, akik arra figyelmeztetnek: az efféle hozzáállás problémákhoz vezethet a kötelező érvényű kvóták szerinti elosztásuk során.

Egy menekült számára nem számít főnyereménynek Szlovákiába kerülni, ahol a táborban történő elhelyezésük után a felnőttek napi 40, a 18 évnél fiatalabbak pedig 27 centet kaphatnak, ez összesen a felnőttek esetében havi 12 eurót jelent.

„A zsebpénz nagysága személyenként akár napi 1,20 euróra is emelhet, ha a menedékjogért folyamodó személy közérdekű munkát végez a tábor számára“ – nyilatkozta Marta Fabianová, a belügyi tárca sajtóosztályának munkatársa. Ez esetben havi 37 euróra nőhet meg a menekült bevétele. Emellett azonban a menekülttáborban ingyen étkezhet, lakhat és hozzájuthat az alapvető higiéniai eszközökhöz, illetve az egészségügyi ellátáshoz, alkalmanként pedig némi kulturális és sportolási lehetősége is adódik.

Aki megkapja a menedékjogot, annak az állam egyszerre kifizeti a szlovákiai létminimum másfélszeresét, 297 eurót. További fél éven át pedig anyagi támogatást kaphat a lakhatással, étkezéssel és másféle szükségleteivel kapcsolatos költségei fedezésére. A társadalomba való beilleszkedése esetén az átképzési tanfolyama árát is kifizetheti az állam, valamint a személyi iratai, igazolásai és dokumentumai megszerzésével kapcsolatos kiadásait is az állam fedezi. Ha pedig fél éven keresztül sem sikerül elhelyezkednie a munkapiacon, akkor kérvényezheti a szükséghelyzetben levőknek járó segélyt és a lakhatási támogatást.

Hana Malá, a cseh belügyi tárca szóvivője elmondta: náluk sem járnak sokkal jobban a menekültek, akiknek az anyagi támogatása attól függ, hogy milyen típusú létesítménybe kerülnek. Ha cseh területen illegálisan mozogtak, akkor az ottani hatóságok őrizetbe vehetik őket. Az ilyen külföldieknek ugyan étkezést, lakhatást és másféle szolgáltatásokat biztosítanak, de mindez nincsen teljesen ingyen. Az őrizetbe vett migránsok mobiltelefonját és pénzét elveszik, amiből az adott tábor vezetősége jogosult kifizetni az ottlétükkel és a kitoloncolásukkal járó költségeket: napi 112 cseh koronát (4,10 eurót) az étkezésért és 130 koronát (4,80 eurót) a szállásért. A menekültnél saját pénzéből legalább 400 koronát (14,70 eurót) meghagynak, amit a távozásukkor visszaadnak nekik“ -- magyarázta Malá.

Hozzáfűzte: a mobiltelefonok elkobzása miatt az érintettek 180 koronás (6,60 eurós) telefonkártyát kapnak, hogy azzal telefonálhassanak az automatákból. Ha több pénzük van, akkor heti egy alkalommal legfeljebb 300 korona (11 euró) értékben rendelhetnek bizonyos áruféléket.

Jobb helyzetben vannak a menedékjogért folyamodók, akik az ingyenes koszton, szálláshelyen, orvosi és higiéniai ellátáson kívül napi 30 korona (1,10 euró) zsebpénzt is kapnak az államtól. Ha pedig olyan szálláshelyre kerülnek, ahol nem kapnak kosztot, akkor e célra 3 410 korona (hozzávetőleg 125 euró) készpénzt kapnak, de további zsebpénzben már nem részesülnek. A menedékházakon kívül egyedül élők legfeljebb 3 hónapig hozzávetőleg 200 eurót kaphatnak.

Mindez csak alamizsnának minősül a bőkezű német támogatással szemben. Az ottani Handelsblatt napilap arról számolt be, hogy a német menekülttáborokba kerülők legfeljebb három hónapon át havi 143 eurós támogatásban részesülnek, miközben ingyen kapnak szállást, kosztot és egészségügyi ellátást stb. Azután amellett, hogy továbbra is ingyenesen lakhatnak, havi 359 euró zsebpénzt is kaphatnak.

Franciaországban a felnőtt migráns napi 11,35, azaz havi 340-350 euró zsebpénzt kaphat, miközben a szállásért, kosztért és további alapvető ellátásért egyáltalán nem kell fizetnie. Ha talál saját lakást, akkor havonta a helyzetétől függően akár 718 euró támogatásban is részesülhet.

Ausztria, ahol a menedékjogért folyamodók nem dolgozhatnak, már csöppet sem bizonyul ennyire bőkezűnek. Ha a menekültek a számukra kijelölt speciális létesítményekben laknak, akkor havonta legfeljebb 40 euró zsebpénzt kaphatnak, hiszen a kosztért és a szállásért nem kell fizetniük. Ezenkívül évente 150 eurót ruházatra, 200 eurót pedig iskolai eszközökre igényelhetnek. Az önálló, azaz táboron kívüli életet választók legfeljebb 320 eurót kaphatnak az albérletükre,  energia- és étkezési költségeikre.

A brit menedékjogért folyamodók sem dolgozhatnak, ám a Daily Mail napilap tájékoztatása szerint egyesek mégis luxuskörülmények között, szállodákban élnek. Õk az ingyenes szálláson és koszton kívül heti 35 font (kb. 47 euró) zsebpénzt is kapnak. Rosszabb helyzetben vannak a többgyermekes családok, mert a brit kormány nemrég 16 fonttal (kb. 22 euró) csökkentette a gyerekek támogatását. Például a két gyermekkel rendelkező négyfős családnak immár a heti 178 font helyett csak 148 (kb. 201 euró) jár, amiből nehezen tudnak megélni.

Svédország hagyományosan sok bevándorlót fogad be: tavaly 81 ezren érkeztek a közel 10 milliós lakosú országba, amely a Handelsblatt napilap értesülései szerint igyekszik eltanácsolni a menekülteket attól, hogy Svédországtól kérjenek menedékjogot. Akik ennek ellenére odajutnak, és egyedül élnek, napi 24 svéd korona (2,50 euró) zsebpénzt és ingyenes szállást, kosztot kapnak. Ha több felnőtt él együtt, akkor napi 19 koronában (2 euróban), a 17 évnél fiatalabb gyerekek pedig 12 koronában (1,3 euróban) részesülhetnek. Havonta ekképp 75 eurónál többet nem kaphatnak.

A bőkezűbb országok azt fontolgatják, hogy a jövőben nem adnak majd zsebpénzt a menekülteknek, ekképp megfékezve a feléjük irányuló áradatot. Hasonló véleményen van a kötelező menekültkvótákat nemrég megszavazó Európai Bizottság is.