Orosz Örs: nem kívánjuk legitimálni a kisebbségi kormánystratégiát
A javaslatban álló egyik valótlanság az, hogy a kisebbségek már 15 százalékos lakossági arány fölött használhatják anyanyelvüket a hivatalokban, ám valójában ezt csak 20 százalékos aránynál tehetik meg. Ami pedig a célok hiányát illeti: Peter Šimuniè, a kulturális tárca illetékese korábban kijelentette, hogy a stratégia elemző jellegű, ezért korai lenne célokat belefoglalni.
„ Az előző kormány indítványozta az emberi jogi kormánystratégia elkészítését, amit megörökölt a jelenlegi Fico-kormány. Ötödmagammal együtt három éve ténykedünk a kisebbségi bizottság magyar tagjaiként. Időközben a többi kisebbség képviselőivel együtt rendszeresen részt vettünk különféle kormányanyagok, például a kisebbségi éves jelentések kidolgozásában. Az illetékesek a javaslatainkból azonban semmit sem vettek figyelembe. Azután a többi kisebbség szavazatával oly módon fogadták el ezeket a jelentéseket, hogy azokba egyetlen kritikus pontot sem emeltek be az általunk előkészített anyagokból. Példaként említhetném a tavalyi biztosi jelentést, melyet A. Nagy László hivatala dolgozott ki, ám lemondását követően a külügy a felismerhetetlenségig kozmetikázta azt. A magyar helységnevek, tehát a kék táblák feliratainak ügyét is ide sorolhatjuk. Ekkor az önkormányzatok kérésével szembe menve a magyaroktól még azt is megtagadták, hogy a saját nyelvükön azt a névváltozatot használják, amelyiket szeretnék. (Ekkor 27 település nevét írta felül az előző kormány kultuszminisztere, Daniel Krajcer. A „Nemes” előtagokat revizionistának titulálta - a szerk. megj.) A jelenlegi kormány esetében még a korábbinál is kevesebb hajlandóság mutatkozik az érdemi civil konzultációra, és a sokszor kizárólag szimbolikus esetekben is politikai döntések születnek. Ebből kifolyólag semmi értelmét nem látjuk annak, hogy ennek a kormánynak bármiféle stratégiájához, illetve kisebbségekre vonatkozó felvetéséhez hozzájáruljunk, s ezáltal is legitimáljuk a törekvéseiket. Elég csak felidézni a kisebbségi támogatások esetét, amely során 600 ezer euróval csökkentették a hazai magyaroknak jutó pénzkeretet, vagy a kisebbségi bizottság statútumának módosítását, amely kapcsán ötről egyre csökkentették a magyarok szavazatait. Úgy döntöttünk tehát, hogy a továbbiakban nem kívánunk részt venni ebben a „műsorban“. Ekképp szeretnénk rámutatni arra, hogy ez a kormány figyelmen kívül hagyja az ország lakosságának csaknem egytizedét képező magyar kisebbség, illetve a szlovákiai kisebbségek 70 százalékát alkotó magyarok véleményét“ – fejtette ki portálunknak Orosz Örs, a kisebbségi bizottság egyik magyar tagja.
Oroszékat több oldalról is bírálatok érték a munkacsoportból történő távolmaradásuk miatt. Mária Jedlièková megbízott kisebbségi kormánybiztos ezt a lépésüket ütőkártyaként felhasználva, szívesen hangoztatja: „a kisebbségi bizottság magyar tagjai többszöri megkeresésre sem jelentkeztek a munkacsoportba”.
„Jedlièková asszony eddigi kezdeményezéseiben, így például a kisebbségi kultúrára szánt pénzkeret elosztásával kapcsolatos séma kidolgozásában részt vettünk. Végül az általunk kidolgozott sémát ellenünk fordítva úgy transzformálták, hogy azt a saját képviselőnk sem szavazta meg. Jelenlétünkkel az efféle politizálást nem kívánjuk tovább legitimálni.“ – fűzte az elmondottakhoz Orosz Örs.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője elárulta, jelenleg is egyeztetések folynak a kisebbségi bizottság magyar tagjai között, és készül a kisebbségi bizottság statútumának megreformálására vonatkozó javaslatuk.
"Az egészen biztos, hogy a jelenlegi keretek között ezt a stratégiát, ismerve a szereplőket, az indítékaikat és az ambícióikat, nagyon problémás lenne alkalmazni. A Kerekasztal már a múltban is bebizonyította, hogy hajlandó a párbeszédre. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi körülmények között, amikor látjuk azt, hogy mi történik a kormányhivatalban, illetve a hatóságok miként kezelik a kisebbségekkel kapcsolatos témákat, nagyon veszélyes lenne fenntartani a minden áron való párbeszédet. Ezzel gyakorlatilag legitimitást biztosítunk a kormány olyan döntéseinek, amelyek nem a kisebbségek érdekében történő intézkedéseket tartalmazzák, hanem gyakran kimondottan a problémáinkat elfedő hatással bírnak. A Kerekasztalnak e pillanatban elég nagy a felelőssége, hiszen az az öt jelölt (Géresi Róbert, Hrubík Béla, Orosz Örs, Öllös László és Pék László), aki a kisebbségi bizottság korábbi munkájában részt vett, 2011-ben a Kerekasztal koordinálása nyomán került be a bizottságba. Mindenképpen további Kerekasztal-beli egyeztetésre szorul az a kérdés, hogy e bizottsági tagok milyen módon vesznek vagy nem vesznek részt a kisebbségi bizottság munkájában“ – szögezte le Tokár.
A kormányhivatal a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával is véleményeztethette volna a javaslatot, de ezt nem tette meg. Ezért portálunk arra is kíváncsi volt, hogy a kormánystratégiával kapcsolatban milyen javaslatokat tenne, ha tehetne.
„A kormánystratégiával kapcsolatban eléggé egyértelmű, hogy minél konkrétabban meg kell nevezni azokat a pontokat, amelyekkel kapcsolatban előre kell lépni. Én nagyon szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ha elkészül ez a kormánystratégia, akkor bármiféle konkrét intézkedést tartalmaz majd a kisebbségek jogainak védelmével, illetve esetleges kiterjesztésével kapcsolatban, pedig ez lenne a célja. Gondolok például arra: feltétlenül át kellene definiálni, hogy a nyelvtörvény valójában miként lehet betartható. Továbbá azt, hogy a kisebbségeknek hol (pl.: az önkormányzatiság egyes formáit tekintve) milyen szerephez kellene jutniuk stb. Rengeteg témát fel lehetne vetni, de nagyon-nagyon reménytelennek érzem azt, hogy ezeket érdemben sikerülhet bármikor is megoldani“ – magyarázta a Kerekasztal szóvivője.
