Orbán: október 23. a büszkeség napja

A miniszterelnök október 23-át a büszkeség napjának nevezte. "1956 októberének fényes emléke mindannyiunké", közös örökség, amely 60 év után is felemel, megtisztít - mondta, hangsúlyozva: 1956 hőseinek köszönhetően még a magyar történelem legsötétebb éveiben, a szovjet megszállás alatt is volt mire büszkének lenni.

Orbán Viktor beszédében külön köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Andrzej Duda lengyel államfőt, a magyar és a lengyel nép barátságát pedig két szabadságszerető, bátor nemzet ezeréves barátságaként jellemezte. "Isten óvja Lengyelországot!" - mondta.

Hangsúlyozta: a magyarok sohasem mondanak le a szabadságról. Kiemelte: 1956 októberében Budapesten "a történelem menete fordulatot vett", a "megjövendölt kommunista világforradalom helyett kitört a kommunista világ elleni forradalom", és "megüzentük a Nyugatnak", hogy a Szovjetunió sebezhető, valamint, hogy ezen a világon csak a templomok tornyán lévő csillagok maradandók.

Kifejtette: a magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túlélték, "ma felemelt fővel, erőnk teljében, egy erős Magyarország magabiztos fiaiként" állhatunk itt. A kommunista pártállamot megdöntöttük, a szovjeteket hazaküldtük, és kigyógyítottuk hazánkat "a diktatúra szövődményeiből" - fogalmazott.

A kormányfő szerint 1956-ban a rendíthetetlennek hitt szovjet kommunizmus olyan sebet kapott, amelyből már nem tudott felépülni, 1956 után vezetőivel együtt "elvitte az ördög".

Úgy látja, senki sem tudhatja, honnan van erő és készség a magyarokban, akik a semmiből támadva "parittyás Dávidként minden száz évben egyszer a legnagyobb csodákra képesek". Talán ugyanaz az ősi tudás van bennünk, mint két és fél ezer éve a görögökben, akik hitték, hogy a boldog élet titka a szabadság, a szabadság titka pedig a bátorság - vélekedett.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nekünk, magyaroknak van tehetségünk a szabadsághoz; ám a szabadság nem egy állapot, ahova eljuthatunk, hanem egy létforma, "olyan mint az úszás: aki abbahagyja, elsüllyed".

Úgy vélte, 1956 őszén mindenki láthatta a szabadságot a maga szépségében. "A szabadság, ha magyar, még halálában is csodálatos", "bár jeltelen sírba, arccal a föld felé, kátránypapírba csavarva, lábát szögesdróttal összekötözve temették el", mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is - mondta.

Beszédét azzal folytatta, ha egy nemzet feladja függetlenségét, bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé; "a birodalmak bekebelező és megemésztő étvágyával szemben csak a saját nemzeti függetlenségünk védhet meg bennünket". Mint fogalmazott, "a szovjet birodalomnak is azért akadtunk meg a torkán", mert "ragaszkodtunk nemzeti eszménkhez".

Szerinte ma ezért sem fogadható el, hogy az EU-t modern kori birodalommá alakítsák, hogy a szabad európai nemzetek szövetségének helyére egy európai egyesült államok lépjen.

Európa szabadságszerető népeinek ma az a feladatuk, hogy megmentsék Brüsszelt az "elszovjetesedéstől", attól, hogy "el akarják dönteni helyettünk, kivel és hogyan éljünk együtt a saját hazánkban" - jelentette ki.

"Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában" - húzta alá.

Azzal folytatta: 1956 örököseiként "nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azokat a gyökereit, amelyek valaha naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében". Nincs szabad, erős, tekintélyes és tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül - tette hozzá.

Arról is beszélt: a történelem 30 évente a kontinens jövőjéről szóló viták fősodrába löki Magyarországot: így volt ez 1956-ban, amikor "keleti határainkon túlra akartuk tolni a vasfüggönyt"; 1989-ben, amikor "nekünk kellett megnyitnunk a határt, hogy német a némethez utat találhasson"; 2015-2016-ban pedig "nekünk kell lezárnunk a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást".

A miniszterelnök kijelentette: akkor is helytállunk, ha azok támadnak ránk hátulról, akiket valójában védelmezünk. Van bátorságunk szembenézni az igazságtalansággal, hiszen az nem ad felmentést a kötelesség teljesítése alól, ezért "ránk Európa mindig számíthat" - hangoztatta.

"Drámai helyzetek, erős ellenfelek, súlyos tétek mindig lesznek, de ez nem ok arra, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem" - fogalmazott. Közölte: nem engedhetünk teret a terroristáknak, akik hadat üzentek a nyugati világnak, a haszonlesőknek, akik a jobb sorsra vágyakozók százezreit indítják Európa felé, és a naiv lelkeknek, akiknek fogalmuk sincs, milyen végveszélybe sodorják Európát és önmagukat.

Orbán Viktor szerint Magyarország a nehezebb úton indult el, amikor "bevándorlók helyett saját gyerekeket, spekuláció és segély helyett munkát, adósrabszolgaság helyett saját lábon állást, feltett kéz helyett a határvédelmet választottuk".

A miniszterelnök arról is beszélt: "nincs győzelem a szívek felemelése nélkül", 1956-ban sem lett volna nélküle. Hiába a politikai erőfölény, a parlamenti többség, az új alkotmány, most sem lehetséges a győzelem a szívek felemelése, Magyarország és a magyarok lelki ébredése nélkül - mutatott rá. Hozzátette: évezredes igazság, hogy "fő dolgokban egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet".

A kormányfő beszédét a "dicsőség a bátraknak, hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" szavakkal zárta.

A Kossuth teret betöltő ünneplő tömegben sokan magyar zászlót lengettek, de feltűntek lengyel zászlók is.

Andrzej Duda: a magyarok mindig számíthatnak Lengyelországra

A magyarok mindig a barátaink voltak, és a jövőben, a legnehezebb pillanatokban is mindig számíthatnak Lengyelországra - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap Budapesten, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a Kossuth Lajos téren rendezett ünnepi nagygyűlésen.

A lengyel elnök beszéde kezdetén egy 1956-os forradalmi röpcédula szövegét idézte magyarul és lengyelül: "Lengyel-magyar barátságot/Jólétet és szabadságot!"

Elmondta, hogy a magyar forradalom előképének tekintett 1956. júniusi poznani munkásfelkelés résztvevői ugyanezt akarták: méltó életet és szabadságot, mindazt, amit a kommunizmus elrabolt tőlük. Hozzátette: a magyarok ennél is továbbmentek, a szovjet csapatok kivonását, függetlenséget, önrendelkezést, többpártrendszert követeltek. A térséget uraló Szovjetunió ezt nem tűrhette: elküldte tankjait, hogy letörjék a nyughatatlan magyarokat.

"Ezrek haltak meg, óriási árat fizettetek, de végül is, évtizedek múltán, sok szenvedés és áldozat árán sikerült visszaszereznetek a szabadságot. Akik a szívükben hordják a szabadságot, azokat semmi sem törheti meg. Visszaszereztétek a szabadságot, és most építitek a jóléteteket" - mondta a lengyel elnök, meggyőződését fejezve ki, hogy tisztességes munkával lengyelek és magyarok a szabadság után azt a jólétet is meg fogják szerezni, amely a nyugati társadalmakban általános.

A röpcédulák másik üzenetére, a magyar-lengyel barátság követelésére utalva a lengyel elnök - a nagygyűlés résztvevőinek tapsától kísérve - szólt a két nép barátságának évszázados hagyományáról. A magyar-lengyel barátság követelése egyben a magyar-szovjet barátság hazugságának tagadása is volt - folytatta -, hiszen "egy megszállóval nem lehet barátkozni".

"Mi lengyelek is pontosan így gondoltuk, ezért a lengyelek a forradalom kitörése után azonnal, spontán módon elkezdtek vért gyűjteni a magyaroknak. 44 tonna gyógyszert, egészségügyi felszerelést és 800 liter vért küldtünk a magyaroknak, pedig mi is ugyanolyan nehéz helyzetben voltunk akkor, mint a magyarok" - emlékeztetett.

Lengyelország rendkívül hálás azért, hogy a magyarok a lengyel vért elfogadták, a lengyelek ma nagyon büszkék arra, hogy az '56-os hősök unokáinak ereiben szimbolikus módon lengyel vér is csörgedez. Ez megpecsételi a két nép barátságát - emelte ki Andrzej Duda.

A lengyel elnök felidézte a történelmi sorsközösséget, a Lengyelországban rendkívül tisztelt magyar királynék, Szent Kinga és Szent Hedvig alakját, az 1920-as magyar lőszerszállítmányt a bolsevik hadsereggel élethalálharcot vívó lengyeleknek, "aminek talán döntő szerepe lehetett a lengyel győzelemben". Utalt a német és szovjet támadás elől menekülő lengyel katonák magyarországi befogadására 1939 őszén, ami lehetővé tette a lengyel hadsereg megalakítását Nyugaton.

"Mindig is a barátaink voltatok. Számíthattok Lengyelországra a legnehezebb pillanatokban is" - hangsúlyozta Andrzej Duda.

A két ország együtt viszi Európába ezeréves keresztény hagyományát, és nem hagyja azt elvenni semmilyen áron, ahogyan a szabadságát sem veheti el tőle senki - jelentette ki a lengyel elnök.

"Isten áldja Lengyelországot, Magyarországot, dicsőség a magyar forradalom hőseinek. Isten áldd meg a magyart!" - fejezte be ünnepi beszédét a lengyel államfő.