Orbán: ismét '48-as szelek fújnak Európában

Minden nemzet úgy ünnepel, ahogyan jelleme adja – kezdte ünnepi beszédét a kormányfő. A mi “családi szelfink” egy győztes nemzetet mutat. Mi, magyarok ugyanis nem egy csatában gondolkodunk – folytatta.

“Mi itt, a Kárpát-medencében, kultúrák, birodalmak, civilizációk ütközőzónájában a lehető legnagyobb diadallal büszkélkedhetünk. A háborút, a haza megmaradásáért és a nemzet fennmaradásáért vívott háborút végül mindig megnyertük” – fogalmazott.

Az erkölcsi iránytűnk

Március 15-e a cáfolhatatlan bizonyítéka, hogy voltunk, vagyunk, leszünk. 1848 belső mércénkké és erkölcsi iránytűnkké vált. “A ’48-as mérce és iránytű megmondja ma is, ki mennyit ér a haza mérlegén. Ki a hű, a hazafi, az odaadó, ki a bátor”. Megmutatja azt is, mi a kisszerűség, az álnokság és az álomgyilkosság, mi az országépítés, és mi az országrombolás – mondta.

Orbán Viktor szerint 1848 mércéje meghatározza mindannyiunk személyes helyét a nemzet soraiban. És 1848 meghatározza nemzetünk helyét is a nemzetek soraiban. 1848 nem áll magányos szigetként a magyar történelem folyamában. 1848 kapocsként fogja össze Rákóczi szabadságharcát és 1956 októberét – állapította meg.

Az a feladatunk, hogy úgy adjuk át az országot gyermekeinknek, hogy ők se rettennek meg az elkövetkező forradalmaktól – mondta.

Ismét a lázadás állapotában vagyunk

Úgy vélte, most is a lázadás állapotában vannak Európa népei, ismét ’48-as szelek fújnak a kontinensen. 2061 évvel ezelőtt ezen a napon egy merénylet rázta meg az ókori Rómát, 1848 tavaszán forradalmak törtek ki, és most is a lázadás állapotában vannak Európa népei.

Tavaly a nemzetek újra fellázadtak “a brüsszeli bürokraták, a liberális világmédia és a feneketlen bendőjű nemzetközi tőke álszent szövetsége” ellen. Először az angolok, aztán az amerikaiak, hozzátéve: ebben az évben jön a folytatás. A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, Brüsszelben le kell dobni az álszentség maskaráit, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség.

Nem a pártocskák lökdösődésében kell helyt állni

“Igen (…), lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, mely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés” – hangoztatta.

“Igen ám, de mit kezdjünk azokkal, akik nem békét, hanem békétlenséget, nem egyetértést, hanem megosztottságot akarnak? (…) Akiknek egyetlen örömük, mint ma is, ha mások örömét elronthatják. Könnyű lenne tréfát űzni belőlük, mondhatnánk, bolond lukból bolond szél fúj. De ne tegyük, mert az erő, a sokaság kötelez” – mondta.

Szavai szerint “nekünk nem a pártocskák lökdösődésében, hanem a nemzetépítés horizontján kell helyt állnunk”.  A magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet. Az idő igaz, és eldönti, ami nem az – fogalmazott.

Brüsszelt meg kell állítani

Függetlenségünk és nemzeti önállóságunk védelmében az előttünk álló csatákat bátran meg kell vívnunk – folytatta.

“Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint ez a mostani európai lázadás tétje. Brüsszelt ezért meg kell állítanunk. Határainkat meg kell védenünk. A betelepítést meg kell akadályoznunk. A külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tennünk. Az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát itthon kell tartanunk. Ebben csak magunkra számíthatunk. Ezért a kormányzati felelősséget továbbra is a nemzeti erők kezében kell tartanunk – tette egyértelművé.

Első a szabadság 

Szerinte a magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el, ha a szabadság és a függetlenség útját követik. “Nekünk szabadság és függetlenség nélkül nem igazi otthon a haza. És a mi fajtánk nem lehet boldog olyan hazában, ami nem az otthonunk” – vélte.

A kormányfő úgy fogalmazott: a saját lábunkon állunk, a saját kenyerünket esszük, nem vagyunk szolgái se magyar, se idegen hatalmasságoknak. Munkát adtunk emberek százezreinek, a családokat megerősítettük és valódi nemzeti egységet teremtettünk.

Hangsúlyozta azonban, hogy nincs olyan egység, amelynek fenntartásáért ne kellene nap mint nap megdolgozni. Nincs olyan eredmény, amely megvédené önmagát, ezért “nekünk kell azokat megvédenünk”.

Szerinte soha sincs kész ország. Soha semmit nem adnak ingyen, és a versenytársak nem adnak át jószántukból semmit. Sem helyet, sem lehetőséget, sem munkát, sem hasznot, sem jólétet – sorolta. “Nekünk a végre valahára megteremtett egységet kell működtetni és minden nap tovább és újraépíteni. A magyar nemzet erősödik és emelkedik, és ki fogja vívni az őt megillető helyét” – húzta alá.

Orbán Viktor, aki köszöntötte az ünnepre Lengyelországból érkezetteket is, úgy fogalmazott: "fontos nekünk, hogy mint '48-ban, ma is itt vannak velünk".  

Végül arról beszélt, hogy a magyar nemzet erősödik, emelkedik, és ki fogja érdemelni a tehetsége és szorgalma alapján őt megillető elismerést az európai nemzetek közösségében.   

A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! - zárta ünnepi beszédét a kormányfő.

Tarlós: a magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért

A magyarságnak ma is keményen meg kell küzdenie céljaiért, álmaiért, érdekei képviseletéért - mondta Tarlós István főpolgármester az 1848-49-es forradalom és szabadságharc üzenetéről beszélve szerdán Budapesten.

Tarlós István a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartott díszünnepségen úgy fogalmazott: "a márciusi forradalom üzenete, hogy mi, magyarok továbbra sem engedünk a '48-ból, nem hagyjuk, hogy nemzetünk érdekeit mások fogalmazzák meg helyettünk". Jó volna, ha egymásra figyelnénk, és nem a különböző megfelelési kényszerek nyomása alatt telnének napjaink - tette hozzá.

A főpolgármester hangsúlyozta azt is, hogy "a mai, bízvást történelminek mondható időkben meg kell találnunk a Magyarországot megillető helyet a második világháború utáni talán legnagyobb átalakulását élő világrendben, a modern kori népvándorlás viharos viszontagságai közepette, az európai és keresztény értékek elkötelezett védelmezőjeként".

Mint mondta, ma is nagy szükség van pozitív, össznemzeti élményekre. "Össze kell fogniuk azoknak, akik hisznek a közösség erejében, őrzik a magyar identitást, nemcsak a mának élnek, hanem az utánuk jövőkre is gondolnak" - fogalmazott.

Tarlós István emlékeztetett arra, Magyarországon 1848 indította meg a polgári átalakulást, a magyarság sokszoros túlerővel szemben folytatott önvédelmi harca pedig nemzeti mitológiánk egyik legfontosabb részévé vált. Az 1840-es évek végén forradalmi hullám söpört végig Európában, de csak a magyarok jutottak el a sikeres katonai ellenállásig.

A főpolgármester kitért arra is, hogy a magyar nemzet egységes fővárosa, Budapest létrehozásának gondolata is a forradalomhoz vezető reformkorban született; Pest és Buda, a két testvérváros már az 1840-es években az ország fővárosává fejlődött politikailag, gazdaságilag és nem utolsósorban kulturális szempontból is. Azzal, hogy 1848 júniusában megnyílt az első pesti országgyűlés, Pest-Buda minden szempontból az ország fővárosává vált, ezzel megkezdődött az a folyamat, amely a főváros 1873-as egyesítéséhez vezetett.

Tarlós István beszéde elején az ünnepségen megjelent lengyel embereket köszöntve arról beszélt: "mi, magyarok nem felejtjük el, hány lengyel hős harcolt a magyar szabadságért. A lengyel légió tagjait, akik a magyarokkal meglévő régi barátságra hivatkozva jöttek Magyarországra 1848-ban, hogy mellénk álljanak a szabadságért folytatott harcokban. 1849-ben pedig a lengyel Bem tábornok briliáns megmozdulásai tartották hónapokig életben Kossuth épp csak megszületett köztársaságát."