Orbán: egyetlen kérdést sem szabad tabuként kezelnünk

A kormányfő szavai szerint az "ideológiai rögeszmék" helyett a valóság problémáival kell foglalkozni és "saját válaszokat kell adnunk a bennünket foglalkoztató problémákra". Magyar találmányokat példaként hozva utalt arra, hogy a különös magyar észjárás nem áll meg a tudomány és a kultúra határainál, hanem beköltözik a politika és a közélet világába is. Orbán Viktor szerint túl kell látni Magyarország és Európa határain, nyitottan, fogékony lelkülettel kell tekinteni mindarra, ami a világban történik. Aki nem figyel, nem fogja megérteni mi történik, vesztese lesz a változásoknak - összegezte a miniszterelnök, aki több példát említett a rend megdőlésére és kiemelte azt is, hogy a világgazdaság központja egyre inkább keletre tevődik át.

Európa tétovázik - jelentette ki, s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. "A párizsi terrormerénylet sokkolta a kontinenst, de senki sem lehet biztos abban, hogy az ezt követő vajúdásból alkalmas válaszok fognak megszületni" - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve, hogy míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és "hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit" például a bevándorlásra vonatkozóan, addig Ausztrália képes megvédeni a határait.

"Egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban nekünk, európaiaknak komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől" - hangoztatta. Álláspontja szerint ugyanis Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Azt is mondta, néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a kelet dolgozik.

A kormányfő kitért arra is, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor Magyarország visszaszerezte az önrendelkezését, nem gondolta, hogy ez a pillanat egy 20 éves huzavona kezdetét jelenti, s nem lesz elég akarat és erő véghezvinni azokat a szükséges, hatalmas és mélyreható változásokat, amelyekkel Magyarország a kommunizmus után ismét erős, büszke, keresztény, nyugati és polgári berendezkedésű országgá válhat.

"Lesajnált és reménytelen helyzetből, külföldi támadások és kritikák közepette fogtunk munkához öt évvel ezelőtt" - vélekedett a miniszterelnök, aki szerint a 2014-es választás visszaigazolta, hogy jó irányba indult az ország. Kifejtette: 1800 nap alatt leküzdötték a gazdasági válságot, megteremtették a pénzügyi stabilitás feltételeit, csökkentették az államadósságot, új alaptörvényt hoztak, megerősítették a magyarok összetartozását, több 100 ezer embert mentettek ki az adósrabszolgaságból. További feladatként jelölte meg az oktatási rendszer átalakítását és brit példára hivatkozva méltatta, hogy ma már fel lehet vetni a teljes foglalkoztatást és azt, hogy a keményen dolgozó emberek ne csak a hírekben találkozzanak gazdasági sikerekkel, hanem az életükben is érezzék.

Értékelése szerint Magyarország abban a helyzetben van ma, amit 25 éve kívánt, s a választásig hátralévő három évben elsöprő parlamenti többség, nagy támogatottság és akcióképes kormányzat áll rendelkezésre.

Orbán Viktor megköszönte a résztvevőknek, hogy pártfogói Magyarországnak a világban és azt kérte tőlük, hogy mondják el mindenhol: a kormány sikerre viszi a polgári berendezkedés programját.

A résztvevők ezt követően egyebek mellett országimázsról, turizmusról és innovációról kérdezték a kormányfőt. A Magyarország megítélését firtató kérdésre azt felelte, hogy egy nagyon erős, magát progresszívnek tartó szellemi irányzat van jelen mindenütt, ami a korlátok lerúgásában látja a szabadság kiteljesedését, s ezzel Magyarország nem ért egyet és nem is fogja azt hazudni, hogy egyetért.



Trócsányi: az alkotmány memoár és projekt

Az alkotmány memoár és projekt egyszerre, megmondja kik voltunk, kik vagyunk és kik akarunk lenni - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján Budapesten szombaton. Az alaptörvény nemzetközi összehasonlítása című előadásában a miniszter rámutatott: a történelem széttépte Magyarországot, ezért kiemelkedően fontos érték az összetartozás.

Az alaptörvény meghatározza a nemzet fogalmát, kimondja, hogy az állam felelősséget visel az idegenbe szakadt nemzetrészekért és megadja az állampolgárságot, választójogot. Mindez a világban nagy vitákat váltott ki, ami az értékekről szól és talán Európa rossz lelkiismeretének is a következménye - fejtette ki Trócsányi László, korábbi alkotmánybíró, illetve brüsszeli és párizsi nagykövet.

Míg az 1949-es magyar alkotmány megtagadta a történelmi értékeket, köztük az alkotmányos örökséget, az 1989-es régi és új elit közti alkuban született alkotmány pedig csupán intézményeket, alapjogokat szabályozott, de értéksemleges maradt, addig a 2011-ben elfogadott alaptörvény értékeket rögzít, anélkül, hogy diszkriminatív lenne - mondta a szakember.

Ez az alkotmány a társadalmi kohézió alapvető értékei közé sorolja a család hagyományos intézményét és a közösségi értékeket. Ezért kapcsolja a tulajdonhoz a társadalmi felelősséget és a közjó szolgálatát - fűzte hozzá a miniszter.

A jövőért érzett felelősség jegyében került be az alkotmányba a természeti örökség védelme és megőrzése az utánunk következő nemzedékek számára, illetve az eladósodást megakadályozó közpénzügyi szabályok - mutatott rá Trócsányi László.



A Milyen legyen Magyarország? című kerekasztal beszélgetésen Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet azt emelte ki: a világban identitásválság van, ezért kiemelkedően fontos az emberek és országok szilárd identitásának kiépítése, melyhez elsősorban tudatos nevelésre, oktatásra van szükség.

Bogyay Katalin szerint nem akkor lehet sikeres az ország, ha hasonlítani akar másokra, hanem akkor ha valami különlegeset, eredetit tud felmutatni világszínvonalon.

Magyarország ENSZ nagykövete elmondta: a világszervezet "recseg-ropog, de 70 éve nem találtak ki jobbat", ő pedig mediátor szerepben dolgozik azért, hogy markáns képet adjon a magyarok értékeiről és kapcsolatokat teremtsen.

Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója Németh László gondolatait idézve úgy vélekedett: Magyarországnak annyi helye lesz Európában, amennyit a minőséggel ki tud szorítani magának. A minőség forradalmára van szükség és a különféle kisebb-nagyobb rendszereknek is ehhez a követelményhez kell igazodniuk.

Baán László Bogyay Katalinhoz hasonlóan a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, az ország akkor talál szövetségeseket, ha el tudja magyarázni partnereinek, hogy nekik miért előnyös a magyarokkal való együttműködés, ehhez pedig ismerni, érteni kell mások gondolkodását.

A miniszteri biztos a Liget Projekt négy pilléreként a tradíciót, a zöld terület növelését, a megtérülést és a minőséget emelte ki és megjegyezte: fontos a vita, de közben jussunk előre.

A Magyarország Barátai Alapítvány 2011-ben jött létre azzal a céllal, hogy értékközpontúan és pártatlanul informáljon a magyarok eredményeiről, világszerte figyelemmel kísérje a magyarok sikeres társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági tevékenységét, erősítse az ország és a diaszpóra közti kapcsolatokat.

Az idén megrendezett második világtalálkozó első napján, pénteken Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában a rendezvény résztvevőit.