Öllös: a sikeresen mozgósító pártok a voksolás igazi győztesei
POZSONY. A Szlovákiában rekord alacsony, mindössze 13 százalékos választói részvétel mellett tartott európai parlamenti választás igazi győztesei a stabil választói bázissal rendelkező, illetve a választóikat sikeresen mozgósító pártok voltak - mondta Öllös László politológus.
Öllös László szerint a szombaton tartott szlovákiai voksolás eredményein megmutatkozott, hogy mely pártok rendelkeznek stabil választói bázissal és az is, hogy melyiküknek van erősebb mozgósítási kapacitása, ami meghatározó befolyásoló tényezőnek bizonyult a mostani választás során.
"Azok a pártok, amelyeknél a választók jelentős részének szimpátiája egy karizmatikus vezetőhöz kapcsolódik és ez a vezető nem indult a választásokon, rosszabbul jártak" - mutatott rá a politológus. Szerinte ennek jellegzetes esete volt Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) is, amely bár a voksok 24 százalékát megszerezve győzött a választásokon, de a korábbi öt EP-mandátumából egyet elveszített a mostani voksoláson. Kifejtette: Fico pártjának a választókkal szembeni kommunikációja egyszerre volt euroszkeptikus és választáspárti, ami a választói egy részét demotiválta.
Ellenben azok a pártok, amelyeknek ugyan nincs karizmatikus vezetője, de stabil választói bázissal rendelkeznek, jobban jártak, mint amilyen eredményre tőlük a felmérések alapján számítani lehetett volna - vélekedett a politológus. "Ilyen például a második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom is" - mutatott rá.
A hétvégi EP-választás szlovákiai részvételi aránya a legalacsonyabbnak bizonyult az unióban és minden eddigi szlovákiai voksolás részvételi arányánál is alacsonyabb volt. Az alacsony választói részvétel következtében az a helyzet alakult ki, hogy akár már harmincegynéhány ezer vokssal meg lehetett szerezni egy EP-képviselői mandátumot, amelynek "ára" így töredéke volt az uniós átlagnak.
A politológus szerint a részvételi eredményből adódó felelősség nagy része az uniós témákkal hétköznapi szinten csak elvétve foglalkozó politikai pártok, a brüsszeli történéseket csupán szenzáció és botránytéma kapcsán feldolgozó média, valamint az értelmiség vállán nyugszik.
"Az EU mint téma a szlovákiai politikai közbeszédben alig jelent meg, az unió normális működéséről, a pozitív eredményekről szóló információk nem jutnak el a választóhoz, ez egyértelműen demotiválja a választókat és ezt nem lehet néhány hónapos kampánnyal ellensúlyozni" - szögezte le Öllös. Hozzátette: nagyon fontos tényező az is, hogy a huszadik század folyamán folyamatosan fejlődő "európai eszme" Szlovákiában még az értelmiség nagy része számára is szinte teljesen ismeretlen. "Az uniót a lakosság és a vezető réteg nagy része is csupán egy érdekcsoportosulásnak látja, ami kevés ahhoz, hogy sajátjuknak érezzék" - fűzte hozzá.
A választói részvétel regionális lebontásban inkább a nagyobb városokban haladta meg az országos átlagot, Pozsony néhány körzetében például csaknem elérte a kétszeresét, míg a keleti járásokban és néhány északi régióban elmaradt az országos átlagtól. A magyarok által is lakott járásokban a részvételi arány túlnyomó többségében tükrözte az országos átlagot, néhány délnyugati járásban azonban meghaladta azt.
A magyar választók voksaira számító pártok, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla alapította Most-Híd párt közül a szombati voksoláson az MKP szerepelt jobban. "A közvélemény-kutatások által sugallt eredményekhez képest a Most-Híd gyengébben szerepelt, az MKP pedig jobban, a két párt között megfordult a sorrend" - mutatott rá Öllös. A politológus arra utalt, hogy az MKP támogatottsága most először haladta meg a Most-Hídét, amelyhez a felmérések szerint az elmúlt egy évben folyamatosan közeledett.
"Azok a pártok, amelyeknél a választók jelentős részének szimpátiája egy karizmatikus vezetőhöz kapcsolódik és ez a vezető nem indult a választásokon, rosszabbul jártak" - mutatott rá a politológus. Szerinte ennek jellegzetes esete volt Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) is, amely bár a voksok 24 százalékát megszerezve győzött a választásokon, de a korábbi öt EP-mandátumából egyet elveszített a mostani voksoláson. Kifejtette: Fico pártjának a választókkal szembeni kommunikációja egyszerre volt euroszkeptikus és választáspárti, ami a választói egy részét demotiválta.
Ellenben azok a pártok, amelyeknek ugyan nincs karizmatikus vezetője, de stabil választói bázissal rendelkeznek, jobban jártak, mint amilyen eredményre tőlük a felmérések alapján számítani lehetett volna - vélekedett a politológus. "Ilyen például a második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom is" - mutatott rá.
A hétvégi EP-választás szlovákiai részvételi aránya a legalacsonyabbnak bizonyult az unióban és minden eddigi szlovákiai voksolás részvételi arányánál is alacsonyabb volt. Az alacsony választói részvétel következtében az a helyzet alakult ki, hogy akár már harmincegynéhány ezer vokssal meg lehetett szerezni egy EP-képviselői mandátumot, amelynek "ára" így töredéke volt az uniós átlagnak.
A politológus szerint a részvételi eredményből adódó felelősség nagy része az uniós témákkal hétköznapi szinten csak elvétve foglalkozó politikai pártok, a brüsszeli történéseket csupán szenzáció és botránytéma kapcsán feldolgozó média, valamint az értelmiség vállán nyugszik.
"Az EU mint téma a szlovákiai politikai közbeszédben alig jelent meg, az unió normális működéséről, a pozitív eredményekről szóló információk nem jutnak el a választóhoz, ez egyértelműen demotiválja a választókat és ezt nem lehet néhány hónapos kampánnyal ellensúlyozni" - szögezte le Öllös. Hozzátette: nagyon fontos tényező az is, hogy a huszadik század folyamán folyamatosan fejlődő "európai eszme" Szlovákiában még az értelmiség nagy része számára is szinte teljesen ismeretlen. "Az uniót a lakosság és a vezető réteg nagy része is csupán egy érdekcsoportosulásnak látja, ami kevés ahhoz, hogy sajátjuknak érezzék" - fűzte hozzá.
A választói részvétel regionális lebontásban inkább a nagyobb városokban haladta meg az országos átlagot, Pozsony néhány körzetében például csaknem elérte a kétszeresét, míg a keleti járásokban és néhány északi régióban elmaradt az országos átlagtól. A magyarok által is lakott járásokban a részvételi arány túlnyomó többségében tükrözte az országos átlagot, néhány délnyugati járásban azonban meghaladta azt.
A magyar választók voksaira számító pártok, a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Bugár Béla alapította Most-Híd párt közül a szombati voksoláson az MKP szerepelt jobban. "A közvélemény-kutatások által sugallt eredményekhez képest a Most-Híd gyengébben szerepelt, az MKP pedig jobban, a két párt között megfordult a sorrend" - mutatott rá Öllös. A politológus arra utalt, hogy az MKP támogatottsága most először haladta meg a Most-Hídét, amelyhez a felmérések szerint az elmúlt egy évben folyamatosan közeledett.
Forrás
MTI
