Oktatásügyi petíció – Végéhez közeledik az aláírásgyűjtés
POZSONY. Petíció indult egy hónappal ezelőtt a felvidéki magyar anyanyelvi írás- és olvasásoktatás érdekében. Bár a petíciós bizottság a petíciós ívek leadási határidejeként május huszadikát szabta meg, ám azok akár még a csütörtöki postára adásuk előtt is kiegészíthetők további aláírásokkal. Minderről Fibi Sándor, az aláírásgyűjtés egyik kezdeményezője nyilatkozott portálunknak.
Ahogy arról már korábban is beszámoltunk: az oktatási tárca szeptembertől a magyar alapiskolák első osztályaiban csupán heti öt anyanyelvi írás-olvasás órát irányoz elő, miközben a szlovák elsősöknek kilencet. Hasonló a helyzet a további alsó tagozatos évfolyamokban is: míg a magyar tanulók heti öt-hat, addig a szlovák kisdiákok heti hét-nyolc órán alapozhatják meg anyanyelvi ismereteiket.
Mivel a petíciós bizottság három tagja: Vojtek Katalin, Filip Zacher és Fibi Sándor méltánytalannak tartja ezt a szabályozást, s nem akar félanalfabéta felvidéki magyar gyerekeket, ezért úgy döntött, hogy petícióval fordul az oktatási minisztériumhoz. Egyúttal a közös ügy érdekében széles körű összefogásra, illetve a petícióhoz történő mielőbbi csatlakozásra szólította fel az iskolavezetőket, szülőket, pedagógusokat, szakmai és civil szervezeteket, polgári társulásokat.
Mivel már a végéhez közeledik az aláírásgyűjtés, a Hírek.sk portál Fibi Sándor nyugalmazott pedagógust kérdezte az akcióval kapcsolatos eddigi tapasztalatairól és a további lépéseikről.
„Ma, május 20-án, de akár még a holnapi postázásuk előtt is aláírhatók a petíciós ívek. Arra számítunk, hogy a legtöbb petíciós ívet a Csemadok Központi Bizottságának a pozsonyi címére küldik majd el a helyi segítőtársaink. Ugyanez azonban még mindig megtehető a közös ügyünk érdekében munkálkodó iskolákban is. Ezúton kérek mindenkit, aki a szükséges 20 ezer aláírás összegyűjtésébe bekapcsolódik, hogy az aláírásokkal teli íveket legkésőbb május 21-én postázza a Csemadok KB-re! A petíciós bizottság tagjai jövő héten a Csemadok pozsonyi székházában összesítik majd az eredményeket“ – mondta Fibi Sándor.
Az akció során a kezdeményezők pozitív és negatív tapasztalatokat is szereztek. „Az eltelt egy hónapban nagyon vegyes érzelmek párosultak az akciónkhoz. Sajnos, az aláírások gyűjtése során csodálatos és lesújtó pillanatokban is volt részünk. Egyes iskolaigazgatók és polgármesterek úgy viszonyultak a petícióhoz, mintha nem értenék annak a lényegét, pedig elsősorban tőlük vártuk a hatékony közreműködést. Olykor-olykor furcsa módon egy-egy magyar tannyelvű iskola igazgatójával arról kellett vitáznunk, hogy ennek az országos méretűvé váló akciónak van-e értelme, rendben van-e minden a magyar nyelv és a történelem oktatásával iskoláinkban stb.“ – nyilatkozta.
Másrészt örömmel nyugtázta: nagyon sok anyuka és nagymama önként vállalta, hogy egyenként szólítja meg az ügyben érintetteket, és saját településén megpróbálta összegyűjteni a lehető legtöbb aláírást. Példaértékűnek bizonyult több magyar tannyelvű kisiskola hozzállása is. „Ugyancsak kiemelendő a több mint 600 gyermek által látogatott, dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola szorgoskodása, ahol közel ezer aláírás gyűlt össze. A vegyes tapasztalatok miatt úgy érzem, hogy ez a végletek petíciója“ – szögezte le Fibi Sándor.
Csöppet sem mellékes az a tény, hogy a poprádi (Poprad) Filip Zacher révén az akcióba a szlovákságot is sikerült bevonni. „Szlovák szülők is csatlakoztak a petíciónkhoz. Lépésüket azzal indokolták: a helyünkben ők sem szeretnék, hogy a gyermekeiknek heti öt-hat órában kelljen megalapozniuk az anyanyelvi ismereteiket“ – fejtette ki a továbbiakban. A pozitív példák közül kiemelte: több parlamenti képviselő és más ismert szlovák személyiség is aláírta az íveket.
Fibi azt is elmondta: a petíciót kezdeményező Vojtek Katalin újságíróval úgy döntöttek, hogy az aláírások összegezése és a Juraj Draxler oktatási miniszterrel folytatandó tárgyalásuk után összefoglalják majd a kezdeményezés tanulságait. „Végre illő lenne nagyon őszintén beszélni a felvidéki magyarság azonosságtudatáról. Ezt vélhetően majd a világhálón, így például a www.magyariskola.sk honlapon és a hazai sajtóban is megtesszük“ – jegyezte meg.
A petíciós bizottság tagjai el akarják érni, hogy Draxler miniszter ne csak a petíciós íveket vegye át tőlük, hanem személyesen beszéljen velük a petíció indítékairól és kéréseikről.
„Szeretnénk elérni azt, hogy a vonatkozó törvénymódosítás még ne lépjen életbe idén szeptember elsejétől , hanem a hatályosságát legalább két évvel halasszák el az illetékesek. Ez idő alatt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szakembereivel közösen tartsanak szakmai konzultációkat, a tervezett törvénymódosítások átgondolására. Akár más égető oktatási problémák, így például a kisiskolák helyzete kapcsán is – az iskolák fenntartói, igazgatói és pedagógusai bevonásával. Szükség van ugyanis egy arról szóló világos vízióra, hogy milyen irányba tart a hazai oktatásügy, és hogyan sikerül biztosítani a kitűzött célok elérését“ – hangsúlyozta a tapasztalt oktatási szakember.
Véleménye szerint például áldatlan helyzetet eredményez az évek óta folyamatosan fennálló tankönyvhiány, ami miatt a pedagógusok diákjaiknak kénytelenek lediktálni az egész tananyagot, vagy a gyerekeknek a világhálón kell keresgélniük a szükséges ismeretek után. „Hogyan lehet ilyen feltételek között alapos tudást, megfelelő szintű teljesítményt várni a diákoktól? Rengeteg oktatásügyi problémával, s azon belül még többel kell szembesülnünk a nemzetiségi oktatásügy terén. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a szlovákiai nemzetiségi oktatásügy diszkriminálva legyen, ahogy az manapság történik. Fel kell emelni a hangunkat a hátrányos megkülönböztetés ellen!“ – összegezte véleményét Fibi Sándor.
Aki tehát még nem csatlakozott a közérdekű kezdeményezéshez, azt akár a 24. órában is megteheti. Nem lenne méltó a felvidéki magyarsághoz, ha ilyen közérdekű ügyben képtelen lenne összegyűjteni 20 ezer aláírást.
Mivel a petíciós bizottság három tagja: Vojtek Katalin, Filip Zacher és Fibi Sándor méltánytalannak tartja ezt a szabályozást, s nem akar félanalfabéta felvidéki magyar gyerekeket, ezért úgy döntött, hogy petícióval fordul az oktatási minisztériumhoz. Egyúttal a közös ügy érdekében széles körű összefogásra, illetve a petícióhoz történő mielőbbi csatlakozásra szólította fel az iskolavezetőket, szülőket, pedagógusokat, szakmai és civil szervezeteket, polgári társulásokat.
Mivel már a végéhez közeledik az aláírásgyűjtés, a Hírek.sk portál Fibi Sándor nyugalmazott pedagógust kérdezte az akcióval kapcsolatos eddigi tapasztalatairól és a további lépéseikről.
„Ma, május 20-án, de akár még a holnapi postázásuk előtt is aláírhatók a petíciós ívek. Arra számítunk, hogy a legtöbb petíciós ívet a Csemadok Központi Bizottságának a pozsonyi címére küldik majd el a helyi segítőtársaink. Ugyanez azonban még mindig megtehető a közös ügyünk érdekében munkálkodó iskolákban is. Ezúton kérek mindenkit, aki a szükséges 20 ezer aláírás összegyűjtésébe bekapcsolódik, hogy az aláírásokkal teli íveket legkésőbb május 21-én postázza a Csemadok KB-re! A petíciós bizottság tagjai jövő héten a Csemadok pozsonyi székházában összesítik majd az eredményeket“ – mondta Fibi Sándor.
Az akció során a kezdeményezők pozitív és negatív tapasztalatokat is szereztek. „Az eltelt egy hónapban nagyon vegyes érzelmek párosultak az akciónkhoz. Sajnos, az aláírások gyűjtése során csodálatos és lesújtó pillanatokban is volt részünk. Egyes iskolaigazgatók és polgármesterek úgy viszonyultak a petícióhoz, mintha nem értenék annak a lényegét, pedig elsősorban tőlük vártuk a hatékony közreműködést. Olykor-olykor furcsa módon egy-egy magyar tannyelvű iskola igazgatójával arról kellett vitáznunk, hogy ennek az országos méretűvé váló akciónak van-e értelme, rendben van-e minden a magyar nyelv és a történelem oktatásával iskoláinkban stb.“ – nyilatkozta.
Másrészt örömmel nyugtázta: nagyon sok anyuka és nagymama önként vállalta, hogy egyenként szólítja meg az ügyben érintetteket, és saját településén megpróbálta összegyűjteni a lehető legtöbb aláírást. Példaértékűnek bizonyult több magyar tannyelvű kisiskola hozzállása is. „Ugyancsak kiemelendő a több mint 600 gyermek által látogatott, dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Alapiskola szorgoskodása, ahol közel ezer aláírás gyűlt össze. A vegyes tapasztalatok miatt úgy érzem, hogy ez a végletek petíciója“ – szögezte le Fibi Sándor.
Csöppet sem mellékes az a tény, hogy a poprádi (Poprad) Filip Zacher révén az akcióba a szlovákságot is sikerült bevonni. „Szlovák szülők is csatlakoztak a petíciónkhoz. Lépésüket azzal indokolták: a helyünkben ők sem szeretnék, hogy a gyermekeiknek heti öt-hat órában kelljen megalapozniuk az anyanyelvi ismereteiket“ – fejtette ki a továbbiakban. A pozitív példák közül kiemelte: több parlamenti képviselő és más ismert szlovák személyiség is aláírta az íveket.
Fibi azt is elmondta: a petíciót kezdeményező Vojtek Katalin újságíróval úgy döntöttek, hogy az aláírások összegezése és a Juraj Draxler oktatási miniszterrel folytatandó tárgyalásuk után összefoglalják majd a kezdeményezés tanulságait. „Végre illő lenne nagyon őszintén beszélni a felvidéki magyarság azonosságtudatáról. Ezt vélhetően majd a világhálón, így például a www.magyariskola.sk honlapon és a hazai sajtóban is megtesszük“ – jegyezte meg.
A petíciós bizottság tagjai el akarják érni, hogy Draxler miniszter ne csak a petíciós íveket vegye át tőlük, hanem személyesen beszéljen velük a petíció indítékairól és kéréseikről.
„Szeretnénk elérni azt, hogy a vonatkozó törvénymódosítás még ne lépjen életbe idén szeptember elsejétől , hanem a hatályosságát legalább két évvel halasszák el az illetékesek. Ez idő alatt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szakembereivel közösen tartsanak szakmai konzultációkat, a tervezett törvénymódosítások átgondolására. Akár más égető oktatási problémák, így például a kisiskolák helyzete kapcsán is – az iskolák fenntartói, igazgatói és pedagógusai bevonásával. Szükség van ugyanis egy arról szóló világos vízióra, hogy milyen irányba tart a hazai oktatásügy, és hogyan sikerül biztosítani a kitűzött célok elérését“ – hangsúlyozta a tapasztalt oktatási szakember.
Véleménye szerint például áldatlan helyzetet eredményez az évek óta folyamatosan fennálló tankönyvhiány, ami miatt a pedagógusok diákjaiknak kénytelenek lediktálni az egész tananyagot, vagy a gyerekeknek a világhálón kell keresgélniük a szükséges ismeretek után. „Hogyan lehet ilyen feltételek között alapos tudást, megfelelő szintű teljesítményt várni a diákoktól? Rengeteg oktatásügyi problémával, s azon belül még többel kell szembesülnünk a nemzetiségi oktatásügy terén. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a szlovákiai nemzetiségi oktatásügy diszkriminálva legyen, ahogy az manapság történik. Fel kell emelni a hangunkat a hátrányos megkülönböztetés ellen!“ – összegezte véleményét Fibi Sándor.
Aki tehát még nem csatlakozott a közérdekű kezdeményezéshez, azt akár a 24. órában is megteheti. Nem lenne méltó a felvidéki magyarsághoz, ha ilyen közérdekű ügyben képtelen lenne összegyűjteni 20 ezer aláírást.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
