Oktatási reformok az EU-ban
Az Eurostat 2010-ben frissített adatai szerint a 27 uniós ország hallgatóinak 7,5 százaléka külföldi. Magas a külföldiek aránya (tíz százalék feletti) Belgiumban, Németországban, Ausztriában, az unión kívül Svájcban és Andorrában.
Legmagasabb szintet Nagy-Britanniában érte el a külföldi diákok aránya 2006-ban, amikor ez az érték 18,3 százalék volt.
Azt, hogy a diákság legalább tíz százaléka külföldön, lehetőleg uniós országban tanuljon, a hazai nyelvi sokszínűség is előmozdítja, de fontosabb feltétel az anyagi vonatkozás. A magas tandíjak lényegesen korlátozzák a mobilitást, ennek ellenére Brüsszel legalább tíz százalékra szeretné növelni a külföldön tanulók arányát az EU-n belül. Ezt a célkitűzést új diákhitelrendszer kiépítésével kívánja elérni az unió.
Az Európai Bizottság - az Európai Beruházási Bankkal közösen - már vizsgálja az európai diákhitelrendszer lehetőségét, amellyel a hallgatók külföldi tanulmányút idején élhetnének. Jelenleg készül egy független megvalósíthatósági tanulmány. Ha Brüsszel rábólint a tervre, a Bizottság megvitatja azt a tagállamokkal, és a program megvalósításához anyagi hozzájárulást kér majd tőlük.
Az EU tagállamainak oktatási miniszterei még 2009-ben öt lényeges célkitűzésben állapodtak meg, amelyeket 2020-ig próbálnak meg teljesíteni.
Az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányát 14,4%-ról 10% alá szeretnék csökkenteni, a jelenlegi 32,3%-ról 40%-ra növelnék a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányát, (ez 2,6 millióval több diplomást jelentene), továbbá kisgyermekkori nevelésben részesítenék a 4 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95%-át. Negyedik pontként 250 ezer fővel csökkentenék a nem megfelelő olvasási, matematikai és természettudományos készségekkel rendelkező 15 évesek arányát, végül, de nem utolsó sorban legalább 15%-ra kell növelnék azoknak a a 25–65 éves felnötteknek az arányát, akik részt vesznek az egész életen át tartó tanulási programokban.
Androulla Vassiliou az oktatási miniszterek gödöllői informális ülésén elmondta: az oktatás nagyon fontos a versenyképesség fellendítésében. Éppen ezért cél a felsőoktatásból kikerülők számát 2020-ig 40 százalékra emelni. Néhány ország már elérte ezt az arányt, nekik további lépéseket kell megvalósítaniuk - közölte Vassiliou. Azt is elmondta, hogy egy, a jelenleginél befogadóbb felsőoktatásra van szükség, amely a külföldi tanulmányok felélénkítése mellett a hátrányos helyzetű csoportokból kikerülő fiatalok bevonását is magában foglalja.
