Nyomon követhetjük ma este a Föld mellett elsuhanó aszteroidát
BUDAPEST. A budapesti Polaris Csillagvizsgálóban, Szegeden, Pécsett és Miskolcon is várják a csillagászat iránt érdeklődőket péntek este, amikor a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida rekordközelségben elsuhan a Föld mellett.
Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának közkapcsolati titkára az MTI-nek elmondta, a kisbolygó mintegy 34 ezer kilométerre halad el a Föld mellett. (A Föld középpontjától számítva.) A szabad szemmel nem, de kisebb távcsövekkel már látható, gyorsan mozgó fénypont Magyarországról is észlelhető lesz derült idő esetén.
Az SZTE munkatársai és a Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportjának tagjai péntek este hat órától várják az érdeklődőket a szegedi csillagvizsgálóban a kisbolygókról szóló előadással, majd - jó idő esetén - 21-23 óra között a Föld mellett elsuhanó szikladarab távcsöves nyomon követésével.
Szarvason a Városi Könyvtárban tartanak előadást a témában délután fél ötkor, majd egy később kiválasztott helyszínről követik figyelemmel az égi jelenséget. Sülysápon a Csillagvizsgálóban este hét órakor kezdődik az előadás, amelyet bemutató követ.
Pécsett a várostól délre az 58-as harkányi út 6-os kilométerénél lévő AniVet Állattartó Szaküzletnél lesz a "csillaglesők" gyülekezése távcsövekkel este 8 órától, Gyöngyösön pedig a TESCO parkolójában este hét órától - írja a csilagaszat.hu internetes oldal.
"Rekordnak számít ez a közelség. Az 1990-es évek óta végzett megfigyelések során még sohasem fedeztünk fel semmilyen égitestet ilyen közel a Földhöz" - hangsúlyozta korábban Don Yeomans, a NASA földközeli objektumok után kutató programjának a vezetője, aki szerint azonban a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida nem jelent veszélyt a Földre nézve.
Bolygónk szomszédságában rengeteg különböző méretű, formájú és összetételű aszteroida "nyüzsög": a legkisebbek alig nagyobbak, mint egy strandlabda, de akadnak sok kilométer átmérőjű kőóriások is. A legtöbb az aszteroidaövezetből származik, de előfordulnak közöttük régóta halott, kiégett üstökösök maradványai - volt olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A 2012 DA 14 objektum tipikus Föld közeli aszteroida - átmérője körülbelül 50 méter, azaz se nem túl nagy, se nem túl kicsi és valószínűleg egy kőszikláról van szó. Don Yeomans számításai szerint negyvenévente repül el bolygónk mellett a 2012 DA 14-hez hasonló aszteroida és 1200 évente csapódik egy ilyen a Földbe. Az objektumot a La Sagra égboltfelmérés során fedezték fel spanyol amatőr csillagászok 2012. február 23-án. Az űrvándor akkor mintegy 4,3 millió kilométerre járt.
Az aszteroida péntek este, magyar idő szerint este 20:24-körül éri el földközelpontját, ekkor mindössze 27 ezer 700 kilométeres távolságban lesz a felszíntől - olvasható a NASA honlapján. A távolság jóval a földi atmoszférán kívül van, de a geostacionárius pályán lévő szatellitövön - 35 ezer 800 kilométer - belül. Ekkor elhalad az Indiai-óceán keleti része felett, így legjobban Kelet-Európából, Ázsiából és Ausztráliából lehet majd nyomon követni útját - írja a BBC.
Egy 50 méteres aszteroida becsapódása nem okoz világméretű katasztrófát. Don Yeomans rámutatott, hasonló méretű objektum vájta ki a 1,5 kilométer átmérőjű Meteor-krátert Arizona államban ötvenezer éve. Ilyen égitest robbanhatott fel Szibéria fölött 1908-ban, több száz négyzetkilométeres területen letarolva az erdőséget. A kutatók mai napig vizsgálódnak, hogy kiderítsék milyen objektum okozta a tunguszkai eseményként ismert jelenséget.
"A 2012 DA14 semmiképp sem csapódik a Földnek. Az aszteroida pályája eléggé ismert, hogy kizárhassuk ennek a valószínűségét" - hangsúlyozta Don Yeomans.
Az eseményt többek között a NASA is élőben közvetíti a Sugárhajtású Laboratóriumból.
Az SZTE munkatársai és a Magyar Csillagászati Egyesület szegedi csoportjának tagjai péntek este hat órától várják az érdeklődőket a szegedi csillagvizsgálóban a kisbolygókról szóló előadással, majd - jó idő esetén - 21-23 óra között a Föld mellett elsuhanó szikladarab távcsöves nyomon követésével.
Szarvason a Városi Könyvtárban tartanak előadást a témában délután fél ötkor, majd egy később kiválasztott helyszínről követik figyelemmel az égi jelenséget. Sülysápon a Csillagvizsgálóban este hét órakor kezdődik az előadás, amelyet bemutató követ.
Pécsett a várostól délre az 58-as harkányi út 6-os kilométerénél lévő AniVet Állattartó Szaküzletnél lesz a "csillaglesők" gyülekezése távcsövekkel este 8 órától, Gyöngyösön pedig a TESCO parkolójában este hét órától - írja a csilagaszat.hu internetes oldal.
"Rekordnak számít ez a közelség. Az 1990-es évek óta végzett megfigyelések során még sohasem fedeztünk fel semmilyen égitestet ilyen közel a Földhöz" - hangsúlyozta korábban Don Yeomans, a NASA földközeli objektumok után kutató programjának a vezetője, aki szerint azonban a 2012 DA 14 katalógusjelű aszteroida nem jelent veszélyt a Földre nézve.
Bolygónk szomszédságában rengeteg különböző méretű, formájú és összetételű aszteroida "nyüzsög": a legkisebbek alig nagyobbak, mint egy strandlabda, de akadnak sok kilométer átmérőjű kőóriások is. A legtöbb az aszteroidaövezetből származik, de előfordulnak közöttük régóta halott, kiégett üstökösök maradványai - volt olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A 2012 DA 14 objektum tipikus Föld közeli aszteroida - átmérője körülbelül 50 méter, azaz se nem túl nagy, se nem túl kicsi és valószínűleg egy kőszikláról van szó. Don Yeomans számításai szerint negyvenévente repül el bolygónk mellett a 2012 DA 14-hez hasonló aszteroida és 1200 évente csapódik egy ilyen a Földbe. Az objektumot a La Sagra égboltfelmérés során fedezték fel spanyol amatőr csillagászok 2012. február 23-án. Az űrvándor akkor mintegy 4,3 millió kilométerre járt.
Az aszteroida péntek este, magyar idő szerint este 20:24-körül éri el földközelpontját, ekkor mindössze 27 ezer 700 kilométeres távolságban lesz a felszíntől - olvasható a NASA honlapján. A távolság jóval a földi atmoszférán kívül van, de a geostacionárius pályán lévő szatellitövön - 35 ezer 800 kilométer - belül. Ekkor elhalad az Indiai-óceán keleti része felett, így legjobban Kelet-Európából, Ázsiából és Ausztráliából lehet majd nyomon követni útját - írja a BBC.
Egy 50 méteres aszteroida becsapódása nem okoz világméretű katasztrófát. Don Yeomans rámutatott, hasonló méretű objektum vájta ki a 1,5 kilométer átmérőjű Meteor-krátert Arizona államban ötvenezer éve. Ilyen égitest robbanhatott fel Szibéria fölött 1908-ban, több száz négyzetkilométeres területen letarolva az erdőséget. A kutatók mai napig vizsgálódnak, hogy kiderítsék milyen objektum okozta a tunguszkai eseményként ismert jelenséget.
"A 2012 DA14 semmiképp sem csapódik a Földnek. Az aszteroida pályája eléggé ismert, hogy kizárhassuk ennek a valószínűségét" - hangsúlyozta Don Yeomans.
Az eseményt többek között a NASA is élőben közvetíti a Sugárhajtású Laboratóriumból.
Forrás
MTI, NASA, Hirado.hu
