Növelheti a szélsőséges időjárási folyamatok gyakoriságát a klímaváltozás
BUDAPEST. Az elmúlt napokban több hír érkezett az ilyenkor megszokotthoz képest eltérő időjárási eseményekről. Erős vihar Németországban, árvíz a chilei Atacama sivatagban, 17 °C az Északi-sarkon. Mika János éghajlatkutató az m1 Ma Este műsorában a szélsőséges időjárási folyamatok hátteréről beszélt.
Mika János arra hívta fel a figyelmet, hogy a legpesszimistább forgatókönyv szerint 3 °C-kal nőhet a Föld átlaghőmérséklete, ez körülbelül 1 százalékkal növeli meg a a teljes rendszer hőtartalmát.
„Ha több energia csoportosul össze ebben a rendszerben, akkor könnyebben alakulhat ki szélsőséges időjárás. Noha az általános felmelegedés megkérdőjelezhetetlen, az antarktiszi jégtakaró hízik” – példálózott az éghajlatkutató.
A műsorvezető kérdésére a szakember úgy fogalmazott, az egyetlen megoldás az lehet, ha lassítjuk azoknak az anyagoknak a kibocsátását, amelyek felelősek az éghajlatváltozás folyamatáért. Sajnos az elmúlt évtized adatai nem biztatóak, a minél gyorsabb fejlődést elérni kívánó ipari országok (India, Kína) miatt egyre több szén-dioxidot bocsátunk ki globális szinten. „Egy kínai állampolgár átlagosan 40 százalékát bocsátja ki annak a mennyiségnek, amit például egy magyar állampolgár, ezért nem szabad elítélni a fejlődő országokat erkölcsileg. A probléma inkább az, hogy egyre gyorsabban zárkóznak fel a Nyugathoz ezek az országok” – hangsúlyozta a szakember.
Nem áll még rendelkezésre egyértelmű megoldás az éghajlatváltozás megfordítására. Mika János véleménye szerint a tudománynak el kell kezdenie komolyan foglalkoznia a megvalósítható, úgynevezett geomérnöki megoldásokkal.
Ezen kutatások egyik része arra irányul, hogy eleve megakadályozza a káros anyagok légkörbe jutását – például elméletileg óceánokban vagy szárazföldben raktározhatnánk szén-dioxidot, vagy olyan növénytakarót alakíthatunk ki, amelynek erőteljesebb a szén-dioxid felhasználása. A másik megoldási kör az úgynevezett felszíni fehérítés. Ez olyan építészeti megoldásokat jelent, amelyekkel több fényt verünk vissza, azaz kevesebb energiát nyelünk el – válaszolt a műsorvezető kérdésére a szakember.
„Ha több energia csoportosul össze ebben a rendszerben, akkor könnyebben alakulhat ki szélsőséges időjárás. Noha az általános felmelegedés megkérdőjelezhetetlen, az antarktiszi jégtakaró hízik” – példálózott az éghajlatkutató.
A műsorvezető kérdésére a szakember úgy fogalmazott, az egyetlen megoldás az lehet, ha lassítjuk azoknak az anyagoknak a kibocsátását, amelyek felelősek az éghajlatváltozás folyamatáért. Sajnos az elmúlt évtized adatai nem biztatóak, a minél gyorsabb fejlődést elérni kívánó ipari országok (India, Kína) miatt egyre több szén-dioxidot bocsátunk ki globális szinten. „Egy kínai állampolgár átlagosan 40 százalékát bocsátja ki annak a mennyiségnek, amit például egy magyar állampolgár, ezért nem szabad elítélni a fejlődő országokat erkölcsileg. A probléma inkább az, hogy egyre gyorsabban zárkóznak fel a Nyugathoz ezek az országok” – hangsúlyozta a szakember.
Nem áll még rendelkezésre egyértelmű megoldás az éghajlatváltozás megfordítására. Mika János véleménye szerint a tudománynak el kell kezdenie komolyan foglalkoznia a megvalósítható, úgynevezett geomérnöki megoldásokkal.
Ezen kutatások egyik része arra irányul, hogy eleve megakadályozza a káros anyagok légkörbe jutását – például elméletileg óceánokban vagy szárazföldben raktározhatnánk szén-dioxidot, vagy olyan növénytakarót alakíthatunk ki, amelynek erőteljesebb a szén-dioxid felhasználása. A másik megoldási kör az úgynevezett felszíni fehérítés. Ez olyan építészeti megoldásokat jelent, amelyekkel több fényt verünk vissza, azaz kevesebb energiát nyelünk el – válaszolt a műsorvezető kérdésére a szakember.
Forrás
hirado.hu, M1
