Nicholsonová: tonnaszámra fogyott a papír, a romatelepeken mégsem történt semmi
„Ha a stratégia, koncepció vagy akcióterv szavakat hallom, eltpompít. Ez olyasvalami, ami számos hivatalnok munkáját jelzi, de ismét az asztalfiókban köt ki” – állítja Ïuriš Nicholsonová. Reális megoldást a törvények paragrafusaiban lát, amit a honatyáknak kellene javasolniuk. Véleménye szerint a Szabadság és Szolidaritás (SaS) már 2010 óta rendelkezik megoldással, mégpedig oly módon, hogy törvényt kellene hozni a szociálisan kirekesztett társadalmi rétegekről.
Az állam a Szlovák Földalap (SPF) segítségével felszámolhatja az illegális romatelepeket és úgynevezett mikro-kölcsönök formájában megoldást is találhat rá. „Azoknak az embereknek meg kell tanulniuk gazdálkodni, s az egyedül az E-pay kártyák segítségével lehetséges” – magyarázta a parlament alelnöke kiegészítve azzal, hogy az erre jogosultak az államtól nem készpénzben kapnák a támogatást, hanem hitelkártyán. „Az áruért és a szolgáltatásért csak kártyán keresztül fizethetnek, naponta csak egy bizonyos összeget költhetnének, hogy gyermekeik a hó végén ne éhezzenek” – magyarázta.
Milan Krajniak, a Család vagyunk (Sme rodina) – Boris Kollár parlamenti képviselője a nevezett stratégiát nem tartja célravezetőnek. A társadalomban az a téves nézet uralkodik, hogy a romák a társadalom áldozatai. „A romák saját maguk áldozatai. Akik valójában diszkriminálják őket, azok a saját soraikból való uzsorások, emberkereskedők, a saját alkoholizmusuk és a saját maguk okozta prostitúció. A nevezett népcsoport szokásait kell felszámolni, különben nincs az a pénz, ami segítene rajtuk” – szögezte le.
Ravasz Ábel, a Most-Híd képviseletében kinevezett romaügyi kormánybiztos nem ért egyet az állítással, miszerint az utóbbi 20 évben a roma kérdés terén semmi sem történt. Az ilyen kijelentések lebecsülése a romákkal dolgozók törekvéseinek. Azt viszont maga is elismerte, hogy többet is lehetne tenni.
„A stratégia egy többéves munka eredménye. A gyakorlatban is bevált dolgok találhatók benne. Elsősorban el kell érnünk, hogy a roma gyerekek járjanak óvodába és ezt követően az alapiskolában is tudjanak érvényesülni” – magyarázta. A belépő teszteket is módosítani kellene, hogy ne kössenek ki fölöslegesen a speciális iskolákban. Biztosítani kellene, hogy az iskolákban ne legyenek elkülönítve, de a középiskolai hálózattal is foglalkozni kellene. A kormánybiztosnak az a véleménye, hogy a romák jelenleg diszkriminálva vannak.
Anton Marcièin, a legkevésbé fejlett járások támogatásával megbízott kormánybiztos sem hiszi, hogy a problémával ne foglalkoznának. „Az utóbbi három évben több mint 30 alapiskola építését támogattuk. A ragályos betegségek terjedésének megelőzése érdekében megalkottuk az egészséges közösség programot, az óvodai programot is elindítottuk” – mondta a kormánymegbízott.
