Népszavazás: Ez volt a harmadik legalacsonyabb részvételi arány
A legalacsonyabb részvételi arány az 1994. október 22-i népszavazáshoz fűződik. Az önálló Szlovákia történetének első népakarati voksolásáról volt szó, amely arról volt hivatott dönteni, hogy fogadjon-e el a törvényhozás egy olyan törvényt, amely arra kötelezne, hogy felülvizsgálja, honnan származnak a privatizációs folyamatban felhasználásra került összegek. A referendum fiaskóval zárult, hiszen csupán a választásra jogosultak 19.94 százaléka tartotta fontosnak, hogy elmenjen szavazni.
Hasonlóan kudarcos eredménnyel végződött a 2000. november 11-i népszavazás is, amelyen a választópolgárok 20,02 százaléka vett részt. A polgárok akkor a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) kezdeményezte előrehozott parlamenti választások kiírásáról dönthettek.
2004. április 4-én, a 30 százalékos részvételi arányt meghaladó eredménnyel zárult a népszavazás (35,86). Az ország népw ismét az előrehozott választások kiírásáról dönthetett volna.
Az önálló Szlovákia történetében a második legmagasabb részvételi arány mellett megtartott referendumra 1998. szeptember 25-26-án került sor. Ekkor a stratégiai energetikai vállalatok privatizációjának tilalmáról dönthetett az ország. Az akkori petícióval a HZDS rekordokat döntögetett.A részvétel 44,06 százalékos volt, ám természetesen így sem lehetett eredményes.
Az 50 százalékos részvételi arány jelentette határt 2003. május 17-én lépte át Szlovákia lakossága, amikor is az ország európai uniós (EU) csatlakozásáról dönthetett és döntött is a népakarat. Az EU-ba való belépés mellett a referendumban résztvevők 92,46 százaléka voksolt. A belépést csupán a választásba bekapcsolódók 6,2 ellenezte. Ezzel ez az önálló Szlovákia történelmének eddigi egyedüli érvényes és eredményes népszavazása.
A 2010-es, a tv és rádió használatért fizetendő illetékről, avagy közismertebb nevén a koncessziós díjról, továbbá a képviselői mentelmi jog korlátozásáról, a parlamenti honatyák számarányának csökkentéséről, a vásárlandó kormányzati limuzinok árának felső határszabásáról, az internetes szavazás lehetőségének megteremtéséről és a sajtótörvény módosításának kérdéséről dönteni hivatott népszavazáson csupán 22,84 százalékos volt a részvétel. A referendumot a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kezdeményezte.
Népszavazásra 1997 májusában is volt példa az országban. Michal Kováè államfő három kérdésben írta ki a referendumot. A lakosság a NATO-hoz való csatlakozásról, a nukleáris fegyverek szlovákiai elhelyezéséről, és katonai bázisok szlovákiai létesítéséről dönthettek. Ezzel egyidejűleg az akkori ellenzék aláírásgyűjtésbe fogott a közvetlen államfőválasztás kérdéséről, így a köztársasági elnök végül ezt a kérdést is a meglévő három kérdéshez csatolta.
Gustáv Krajèi belügyminiszter azonban nem tartotta tiszteletben a Központi Népszavazási Bizottság (ÚKR) döntését, hanem beavatkozott a referendum lebonyolításába és a népszavazási szavazócédulák végül csak három kérdéssel – a közvetlen államfőválasztásról szóló kérdés hiányában – kerültek forgalomba. A KNB ezért arra a megállapításra jutott, hogy a népszavazást meghiúsították.
