Népszavazás: a politológusok meglepően alacsonynak találják a részvételt

„Valóban olyanok voltak az előzetes várakozások, hogy egy ilyen masszív kampány és egy érzelmileg ennyire felfokozódott hangulat a szavazók harmadát a szavazóurnákhoz csábítja. Nos, nem így történt“ - értékelt Michal Horský, politikai elemző.

A referendum szervezői véleménye szerint jó néhány durva marketingkommunikációs hibát vétettek. „Először is rendkívül szemet szúró volt az egyház szerepvállalásának átláthatatlansága, illetve az a próbálkozás is, amint a Szövetség a Családért (AZR) és Chromík úr, nem éppen tekintélyt parancsoló autoritással egy egyébként terebélyes védőszárny mögött igyekezett megbújni“ – véli a politológus.

A szervezők azon megnyilatkozásait, amelyekben a sikertelen népszavazást sikerként könyvelik el, Horský inkább olyasfajta igyekezetként értékeli, amely egy a szó szoros értelmében vett kudarcot képzelt győzelemnek igyekszik beállítani.

„A teljes társadalomnak át kell gondolnia, milyen úton-módon lehet átláthatóbbá tenni az egyház és az egyházi méltóságok szerepvállalását az ország társadalmi életében, egyúttal azt is mérlegelni kell, hogy milyen jogi eszközökkel lehet változtatni a szexuális irányultságuk folytán kisebbséget alkotók életkörülményeit.“ - mondta el a jövő esetleges kihívásait, feladatait illetően a politológus.

Horský úgy véli, hogy a népszavazás eredményei rendkívüli hatással lehetnek a jövő évi, 2016-os parlamenti választások előtt formálódó politikai erőkre.

Rastislav Tóth politikai elemző ugyancsak magasabb részvételi aránnyal számolt. „Tény, hogy az elmúlt napokban igazi kisemberek jelentek meg a felszínen. Olyan kis pártok politikusai, akik erőszakos módon el akarták bitorolni a referendumot, mint olyat, ami taszítólag hat az emberekre, mert abban a pillanatban már tulajdonképpen nem annak lényegéről volt szó, hanem arról, hogy támogatják-e ezeket a kis pártokat. Olyasvalami volt ez, mint egy mini választás, és ez nem jó“ – jelölte meg az emberek közömbösségének egyik indokaként a politológus.

Tóthnak azonban meggyőződése, hogy ebben az esetben nem a referendum tartalmi része - tehát a megfogalmazott kérdések - okozták a kezdeményezés sikertelenségét, hanem sokkal inkább a politikusok tartós érdektelensége a népszavazás intézményének megerősítése iránt, valamint az, hogy választópolgárok is meglehetős közömbösséggel tekintenek a népakarat egyik legalapvetőbb kifejezőeszközére.

„A politikusok hosszas évek óta abban a hitükben igyekeznek megerősíteni a polgárokat, hogy a népszavazás egy felesleges dolog, hiszen úgy sem kötelesek annak eredménye alapján cselekedni, ami tulajdonképpen igaz is, de ettől ez még egy demokráciaellenes gondolat. Ennek ellenére azonban láthatóan megbízhatóan működik“ zárta gondolatait Rastislav Tóth.

Ján Baránek politikai elemző szerint a népszavazás a szervezők előzetes szándékával ellentétes eredményt szült, mondhatni fordítva sült el a fegyver. Figyelmeztetett, hogy a Polgári Koalíció (SKOK) és a Szabadság és Szolidaritás (SaS) az egyház az államtól való különválásának kérdését kívánják vitára bocsátani.

„Megmutatkozott annak hatása, hogy a véleményformáló sajtóorgánumok elutasították a Szövetség a Családért (AZR) kampányát, de még ennek ellenére is az előzetes várakozásokkal szemben alacsony volt a részvételi arány” – mondta Baránek. Másrészt viszont szerinte azok döntő többsége, akik részt vettek a népszavazáson, támogatták az AZR elképzeléseit.

Grigorij Mesežnikov úgy véli, a népszavazást kezdeményező Szövetség a Családért ernyőszervezetnek csalódást jelenthet  a végeredmény, annak ellenére, hogy Chromíkék nagyon elégedetten nyilatkoztak. Az elemző szerint az emberek nem fogadták el azt, ahogy a szervezet megszólította őket. Az alacsony részvételi arány szerinte azzal is magyarázható, hogy a pártok teljesen a kampányon kívül maradtak, szavazóikat nem mozgósították. A Közéleti Kérdések Intézetének vezetője tehát úgy véli, azok lehetnek elégedettek, akik ellenezték a referendumot, az ugyanis nem akadályozta meg a melegek jogainak bővítését.  

Zuzana Szatmáry szocilógus, a Charta 77 Alapítvány (Nadácia Charta 77) igazgatója úgy véli, a referendum arra mindenképpen jó volt, hogy szó essék a családról. "Miáltal a szlovákiai családok valós szükségleteiről és problémáiról is megkezdődött a diskurzus" – mutatott rá Szatmáry.