Nemzetpolitikai kérdésekről beszélt Kövér és Berényi Martoson
MARTOS. Nemzetpolitikai kérdésekről és a felvidéki magyarság lehetséges kitörési pontjairól folytatott eszmecserét Kövér László házelnök és Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke az I. Martosi Szabadegyetemen csütörtökön.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a beszélgetés kezdetén elmondta: a nemzetpolitika megvalósítása terén ma nehezebb a helyzet, mint 20 éve volt. Rámutatott: korábban abban reménykedtek, hogy az anyaország és a többi olyan ország között, ahol magyar kisebbség él, intenzívebb lesz a kapcsolat a korábbinál, ugyanakkor az azóta történtek lerombolták ezeket a reményeket. "Zordabb lett a nemzetközi környezet" - szögezte le Kövér László, aki szerint ez összefügg a Magyarország által folytatott gazdasági szabadságharccal.
Magyarország új alkotmánya kapcsán a házelnök emlékeztetett: a jelenlegi alaptörvény alapján Magyarország ellen számos támadás indult, ennek ellenére annak elfogadása több szempontból is jelentős előrelépésnek értékelhető. Rámutatott: az új alaptörvénynek nemzetpolitikai szempontból is jelentős hozadékai vannak, hiszen az a korábbi alkotmányoktól eltérően nem tesz minőségi különbséget magyar állampolgárok között, mivel mindegyiküknek megadja a szavazati jogot.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt: az elmúlt néhány év során megmutatkozott, hogy Közép-Európán belül Szlovákiában a legkevésbé toleráns a magyarok iránt a hatalom. "Óriási a bizalmatlanság a magyarsággal és Magyarországgal szemben" - hangsúlyozta. Hozzátette: a jelenségen nem változtat az sem, hogy "papíron jól működik a szlovák-magyarság partnerség". Berényi szerint ugyanakkor a Kárpát-medence régiójában akad kedvező példa is, ilyennek jelölte azt is, hogy Csehország nemrégiben egy törvénymódosítás elfogadásával lehetővé tette polgárai számára a kettős állampolgárság megszerzését.
A felvidéki magyar párt elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt években egy sajnálatos jelenség ütötte fel a fejét a Felvidéken, szerinte ez az úgynevezett "szlovmagy identitás" (szlovák-magyar vegyes identitás) amelynek esetleges terjedése egyértelműen az önfeladás útjának veszélyét hordozza magában. "A szlovmagy identitás vírusa már néhány éve jelen van, ezt a vírust jó lenne kiirtani" - fogalmazott. Hozzátette: "Akik azt hiszik, létezhet a szlovmagy identitás, azoknak azt üzenem, nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!"
Az MKP elnöke szerint a szlovák és magyar államközi viszonylatban kitörési pont lehetne, ha a bilaterális egyeztetések során több szó esne a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokról. "Érzékeltetni kell az olyan pozitív precedenseket is, mint amilyenekre a Vajdaságban sor került" - fűzte hozzá, utalva arra, hogy a szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása kapcsán Berényi József úgy vélte: az kihozhatná a felvidéki magyarságot abból a csapdahelyzetből, amely abból adódik, hogy a szlovák pártok a magyar kormányzati szerep feltételeként a magyar nemzeti kívánalmak feladását kérik.
Magyarország új alkotmánya kapcsán a házelnök emlékeztetett: a jelenlegi alaptörvény alapján Magyarország ellen számos támadás indult, ennek ellenére annak elfogadása több szempontból is jelentős előrelépésnek értékelhető. Rámutatott: az új alaptörvénynek nemzetpolitikai szempontból is jelentős hozadékai vannak, hiszen az a korábbi alkotmányoktól eltérően nem tesz minőségi különbséget magyar állampolgárok között, mivel mindegyiküknek megadja a szavazati jogot.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt: az elmúlt néhány év során megmutatkozott, hogy Közép-Európán belül Szlovákiában a legkevésbé toleráns a magyarok iránt a hatalom. "Óriási a bizalmatlanság a magyarsággal és Magyarországgal szemben" - hangsúlyozta. Hozzátette: a jelenségen nem változtat az sem, hogy "papíron jól működik a szlovák-magyarság partnerség". Berényi szerint ugyanakkor a Kárpát-medence régiójában akad kedvező példa is, ilyennek jelölte azt is, hogy Csehország nemrégiben egy törvénymódosítás elfogadásával lehetővé tette polgárai számára a kettős állampolgárság megszerzését.
A felvidéki magyar párt elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt években egy sajnálatos jelenség ütötte fel a fejét a Felvidéken, szerinte ez az úgynevezett "szlovmagy identitás" (szlovák-magyar vegyes identitás) amelynek esetleges terjedése egyértelműen az önfeladás útjának veszélyét hordozza magában. "A szlovmagy identitás vírusa már néhány éve jelen van, ezt a vírust jó lenne kiirtani" - fogalmazott. Hozzátette: "Akik azt hiszik, létezhet a szlovmagy identitás, azoknak azt üzenem, nem vagyunk szlovmagyarok, hanem magyarok vagyunk!"
Az MKP elnöke szerint a szlovák és magyar államközi viszonylatban kitörési pont lehetne, ha a bilaterális egyeztetések során több szó esne a Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatokról. "Érzékeltetni kell az olyan pozitív precedenseket is, mint amilyenekre a Vajdaságban sor került" - fűzte hozzá, utalva arra, hogy a szerb parlament elfogadta a délvidéki vérengzéseket elítélő nyilatkozatot. A kisebbségi önkormányzatok létrehozása kapcsán Berényi József úgy vélte: az kihozhatná a felvidéki magyarságot abból a csapdahelyzetből, amely abból adódik, hogy a szlovák pártok a magyar kormányzati szerep feltételeként a magyar nemzeti kívánalmak feladását kérik.
Forrás
MTI
