Németh Gabriella: Ismételten velünk fizettetik meg a kórházak tartozását

Először 660 millió eurós nagyságban, még Dzurinda kormányzása alatt, majd az első Fico-kormány idején 130 millió euró értékben, és legutóbb a Radièová-kormány alatt több mint 300 millió eurós összegben fizettették meg velünk a rossz gazdálkodásért járó „büntetést“. Tudni kell ugyanis, hogy az állam mi, adófizető polgárok vagyunk, tehát végső soron a több mint 1 milliárd eurót mi fizettük ki. Ráadásul jövő év végéig a prognózisok 500 milliós adósságot jósolnak – mutatott rá portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában Németh Gabriella. 

A Magyar Közösség Pártja (MKP) szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke szerint az egészségügy eladósodásának okait Szlovákiában az alacsony hatékonyságban, a rossz gazdálkodásban és a rendelkezésre álló források rossz kihasználásában kell keresni. A rendszeres adósságmentesítés után pedig tovább folytatódik az adósság halmozása, mivel még kísérletet sem tettek arra, hogy a problémára megoldást keressen. Ezért aztán mindenki adós – az egyetemi kórházak, a megyei kórházak és a nonprofit szervezetek által működtetett egészségügyi intézmények is, de adósságmentesítésre csak a minisztérium alá tartozó kórházak számíthatnak – fűzte hozzá.

Mi lenne a megoldás?

A DRG-rendszer bevezetésének 2013-ról 2017-re való kitolása, azaz a diagnózis alapú térítési rendszer bevezetése, amely azonos beavatkozásokért azonos térítést biztosítana, részben segített volna az adósságnövelés mérséklésében. A rendszer bevezetése már csak azért is sürgős lenne, mivel Európában csak Szlovákia nem rendelkezik semmilyen felépítéssel, amely a pénzek felhasználásába valamilyen rendszert vinne – mutatott rá.

Az e-Health, az elektronikus nyilvántartási és adatrögzítő rendszer, amelynek segítségével meg lehetne spórolni az ismételt és nagyon költséges kivizsgálások elvégzését, szintén nem működik – szögezte le Németh Gabriella. Véleménye szerint ennek a két rendszernek a bevezetése ugyan önmagában még nem oldaná meg az egészségügyben uralkodó pénzhiányt, de minimum igazságosabban kerülnének elosztásra a rendelkezésre álló források és hatékonyabbá, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válna a gazdálkodás. „Erre azonban a Smer háza táján nincs politikai akarat. A hatékonyság fokozásával és a gazdálkodás átláthatóságával ugyanis törvényszerűen nagyobb felelősségvállalásra kényszerítenék a kórházak vezetőit, de ez a gazdasági érdekcsoportoknak, amelyek szorosan kötődnek az egészségügyben vállalkozó cégekhez és a kormánypárthoz, nem áll érdekében” – fogalmazott. 

Csak részleges intézkedések

Németh Gabriella szerint nem segített az egészségügy nehéz helyzetén az sem, hogy az állam 4,16 %-ra csökkentette saját biztosítottjai után járulékbefizetést, ezzel még kevesebb pénzt juttatva a rendszerbe. „Csekély vigasz, hogy novemberben és december 5,85 %-ra emeli azt, de januártól ismételten visszaáll az alacsonyabb járulék. És akkor még nem szóltunk az indokolatlanul drága közbeszerzésekről, gyógyszer-, illetve műszervásárlásokról, a nagymértékű kliensrendszerről, de lehetne folytatni a sort a különböző botrányokkal, amelyekről szinte heti rendszerességgel hoz hírt a sajtó. Ezek után tehát nem marad más hátra, mint az ismételt adósságmentesítés, amelyre a pénzt a mi zsebünkből veszik ki” – hangsúlyozta.

Általában a számlák kiegyenlítésére 7-14 nap áll rendelkezésre, az egészségügyi intézményeknek, kórházaknak a számla kiegyenlítésének határideje maximum 60 nap. A gyakorlat mégis azt mutatja, hogy gyakran 6 hónapig, de van rá példa, hogy még tovább, akár évekig is tart, míg fizetni tudnak. Az indoklás leggyakrabban az, hogy a biztosító nem fedezi teljes mértékben a kiadásokat, de az okokat az elavult felszerelésben és a lerobbant infrastruktúrában is keresni kell, hiszen a felújításra az elmúlt évtizedekben siralmasan kevés pénzt fordítottak – magyarázta. 

A legfőbb ok a pénzhiány

Az egészségügy folyamatosan pénzhiánnyal küzd, ezért leggyakrabban nem fizetik ki a villanyszámlát, a fűtést, de nem ritkaság, hogy a gyógyszerekért és az egészségügyi anyagokért sem fizetnek hónapokig. Ezt azonban csak azért tehetik meg, mert valószínűleg megegyeznek a szolgáltatóval, illetve a beszállítókkal egy hosszabb fizetési határidőben. Ezzel a praktikával ugyan kedvezőbb gazdálkodási mutatókat tudnak produkálni, de a valós tartozás magasabb, amit előbb vagy utóbb rendezni kell – fűzte hozzá. 

A szolgáltatóknál és a beszállítóknál a kórházak más megítélés alá kerülnek, ugyanis a hitelezők szinte biztosra veszik, hogy az állam ismételten kifizeti az adósságukat, ezért elnézőbbek az adósokkal szemben. A csaknem 400 millió eurós tartozás azonban aggasztó, ezért egyre nő az elégedetlenség a hitelezők között, nem ritkaság, hogy végrehajtónak, illetve adósságbehajtóknak adják át a tartozást – jegyezte meg.

„A Magyar Közösség Pártja a kórházak adósságának rendezését csak akkor látja indokoltnak, ha a hitelezők számára egyértelművé teszik, hogy ez utoljára történik meg. Az adósság rendezése előtt mindenképpen olyan rendszerszerű intézkedések bevezetésére van szükség, amelyek megakadályozzák a tartozások ismételt felhalmozását. Megengedhetetlen, hogy szakmailag rossz, politikai döntések alapján, ad hoc alapon működjön az egészségügy finanszírozása” – szögezte le Németh Gabriella, az MKP szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke.