2016. január 11., 11:37

Nem távoznak üres kézzel a parlamentből a képviselők

POZSONY. Mindazok a parlamenti képviselők, akik a márciusi választások után már nem kerülnek vissza a törvényhozásba, mandátumuk lejárta után is kapnak még fizetést. Ennek az „utóbérnek“ a nagysága attól függ, hogy mennyi ideig voltak a posztjukon – derül ki az egyes köztisztviselők bérezéséről szóló törvényből.

A havi képviselői bér egész eurókra felkerekítve 1961 euró – olvasható a parlament honlapján. Kéthavi bért kap a mandátuma lejárta után az a törvényhozó, aki legalább 5 hónapig és legfeljebb 5 évig ült a parlamenti bársonyszéken. Három havi bérre jogosult az a képviselő, akik több mint 5 évig töltötte be tisztségét.

A még mandátummal rendelkező képviselők az említett alapbéren kívül havi átalányösszegben is részesülnek. A Pozsony megyében állandó lakhellyel rendelkező törvényhozók további havi 1385, a távolabb élők pedig havi 1615 eurót vihetnek haza. Emellett a különféle tisztségek betöltése is megemeli az alapbért. Az efféle bérkiegészítés a parlament, illetve parlamenti bizottságok elnökének és alelnökeinek jár. A házelnök havonta közel 500, négy alelnöke pedig mintegy 332 euróban részesül. A bizottsági elnökök bérkiegészítése havi 166, helyetteseié pedig 83 euró.

A képviselői munka fontos része a törvénybeterjesztésen túl a választók érdekeinek a képviselete, illetve a kormány tagjai munkájának az ellenőrzése. Ennek egyik fóruma a Kérdések órája, ahol a képviselők kérdéseket tehetnek fel a kormányfőnek és a minisztereknek. A választási időszak végéhez közeledve érdemes tehát górcső alá venni, hogy eddig melyik törvényhozók voltak a legaktívabbak, illetve közülük kik tettek fel kérdéseket leggyakrabban.

A parlamenti képviselők eddigi megnyilvánulásai alapján a legkíváncsibb honatyának a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) alelnöke, Pavol Zajac bizonyult. A parlament honlapján feltüntetett adatokból ugyanis kiderült, hogy Zajac a parlamenti Kérdések órája során négy év alatt összesen 157 kérdést tett fel a kormánytagoknak és a főügyésznek.  

A ranglista 2. helyére szintén KDH-s politikus, az eddig 116 kérdést feltevő Jozef Mikloško került, valamint az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviseletében 114 kérdéssel Eva Hufková is dobogós helyre került.

Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, illetve Új Többség (O¼aNO-NOVA) berkeiben a kérdések feltevése terén legaktívabbnak a 71 alkalommal megnyilvánuló Erika Jurinová házelnök-helyettes bizonyult. A Most-Híd vegyespárt frakciójának leggyakrabban kérdezgető tagja a 40-szer kérdést feltevő Simon Zsolt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) frakciójáé pedig a 35 kérdésre választ váró Eugen Jurzyca volt. A parlament egyetlen Szlovák Demokratikus Keresztény Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS) színeiben politizáló tagjának, Pavol Frešo pártelnöknek négy év alatt 13-szor akadt kérdeznivalója. A független képviselők közül pedig legaktívabbnak a 89-szer kérdező Miroslav Kadúc bizonyult.

A parlamentben olyan képviselők is akadnak, akik négy év alatt a Kérdések órája során semmit sem kérdeztek. Közülük legtöbben, 13-an a legnépesebbnek számító Smer-SD frakció tagjai. Mindegyikük azonban nem töltött teljes négy évet a törvényhozásban.

Az ellenzék soraiban a kérdezés lehetőségével egyáltalán nem élt Daniel Lipšic (O¼aNO-NOVA), Pavol Hrušovský (KDH), František Šebej, Ivan Švejna (mindketten a Most-Híd képviselői), valamint Mikuláš Dzurinda és Ivan Mikloš (mindketten függetlenek).

Megosztás