Nem szigorítják a vagyon eredetének bizonyításáról szóló törvényt
"A jelenlegi jogszabályozás azért sem működőképes, mert az könnyen megkerülhető" – indokolta a változás szükségszerűségét Daniel Lipšic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – Új Többség (O¼aNO-NOVA) képviselője, aki a most hatályos jogszabályt már annak elfogadásakor, az első Fico-kormány idején, 2010-ben is bírálta.
Lipšic a törvényt már akkor is fogatlannak és nagyon mérsékeltnek nevezte, amelynek nem lehet valós súlya a szervezett bűnözőkhöz kötődő korrupció elleni harcban. "Valamennyi értelmesebb, talpraesettebb, ám korrupt politikus különféle ajándékokkal, hitelekkel, fiktív hihetetlen árú részvények vásárlásával nagyon könnyen megkerüli majd a törvényt" – figyelmeztetett. A honatya már tavaly is sikertelenül próbálta megszigoríttatni a törvényt.
A jelenlegi kormány programnyilatkozata is említi azt a szándékot, hogy el kell fogadni a vagyon eredetének bizonyításáról szóló valóban működőképes alkotmánytörvényt. Ezzel a témával az utóbbi időben a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is foglalkozott. Annak elnöke, Andrej Danko házelnök azt mondta, hogy a hatékony törvény meggátolhatná a korrupciós botrányok kirobbanását. Ráadásul azt is gondolja, hogy valamennyiüknek iratokkal kellene bizonyítaniuk az átlagon felüli anyagi helyzetüket.
Jaromír Èižnár főügyész is szigorúb törvényt szeretne. Elképzelhetőnek tartja, hogy e téren a Cseh Köztársaságot kövessük. "Érdemes lenne fontolóra venni azt a jogszabályozást, amelyet a Cseh Köztársaságban javasoltak: ha a vitatott vagyon értéke meghaladja a 255.465 eurót, akkor a pénzügyőrségnek fel kellene szólítani a vagyon eredetének igazolására. Ha erre képtelen az illető, akkor a vagyont 90 százalékos vagy még nagyobb adóval sújtják" – magyarázta Èižnár. Szerinte a jelenlegi jogszabályt úgy kellene módosítani, hogy ne vegyék figyelembe a vagyon értékének csökkentését célzó műveleteket. Éppen azok ugyanis Èižnár szerint a vonatkozó eljárások leállítását eredményezik.
A jelenleg hatályos vonatkozó törvényt a parlament 2010-ben, azaz 2011-től hatályosan hagyta jóvá. Azt az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), az SNS, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS), a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) is megszavazta. Robert Fico akkor a törvény elfogadásának szükségszerűségét azzal indokolta, hogy sürget az arra vonatkozó közérdek, hogy az illetékes állami szervek képesek legyenek hatékonyan eljárni a gyanúsan jól élő személyekkel szemben, akik vagyonuk javarészét valószínűleg tisztességtelen úton szerezték.
2011 óta ezen személyek és cégek arra is számíthatnak, hogy a gyanúsan szerzett vagyonuk az államé lesz. A pénzügyi rendőrség ugyanis az ügyésznek javasolhatja azon gyanús vagyonnal kapcsolatos eljárás beindítását, amely értéke meghaladja a több mint fél millió eurót. Azután az ügyész a gyanúsítottat felszólíthatja arra, hogy 30 napon belül magyarázza meg és bizonyítsa be, hogy a vagyonát miként szerezte. Végül a bíróság határozhat annak esetleges elkobzásáról.
