Nem jutott közös nevezőre az MKP és a Most-Híd
POZSONY. A tervezett szakértői tanácskozás helyett elnöki szintű megbeszélést folytatott Pozsonyban az MKP és a Most-Híd. A találkozó konkrét eredmények nélkül zárult. Kérdéses, lesz-e folytatása.
A Most-Híd és az MKP mai találkozóján Bugár Béla is megjelent, ezért váratlanul módosult a felállás, tárgyalóasztalhoz ült Berényi József, az MKP elnöke is. A felek áttekintették azokat a kérdéseket, amelyeket elsődleges fontosságúnak tartanak: az MKP részletezte a szlovákiai magyarság megmaradását szolgáló célkitűzéseit, és terítéken volt a megyei választásokon való esetleges együttműködés témája is, amit viszont a Most-Híd óhajtott megvitatni. Bugár azt javasolta a tanácskozáson, hogy az MKP kapcsolódjon be pártja és a Smer-SD kisebbségügyi kormánybiztos személyével kapcsolatos tárgyalásaiba, amire az MKP nem hajlandó. Bugárék viszont azokról az autonómiamodellekről nem akarnak vitát folytatni, amelyekkel a magyar civil szervezetek és az MKP a szlovákiai magyarok felgyorsult asszimilációja miatt foglalkoznak. A tanácskozás közös nyilatkozat nélkül ért véget.
Berényi József a találkozó után nemtetszését fejezte ki, amiért Bugár a megállapodással ellentétben mégis megjelent a találkozón, így az nem szakmai síkon folyt le. Az MKP elnöke leszögezte: a megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a Most-Híd az MKP-val folytatott tárgyalásokkal azt szeretné elérni, hogy szélesebb mandátumot tudjon felmutatni a Fico-kormánnyal folytatott tárgyalásain. "Elutasítjuk, hogy a Most-Híd belerángasson minket a kormánnyal folytatott alkudozásaiba" - jelentette ki az az MTI-nek. "Amennyiben ők tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal és erre szélesebb mandátumot akarnak szerezni, akkor ezt szélesebb terepre kell vinni, vagyis meg kell hívni a civil szervezeteket is" - hangsúlyozta hozzáfűzve: ebben a kérdésben, - vagyis hogy a Most-Híd miről akar tárgyalni a kormánnyal - nem kívánnak kétoldalú egyeztetést folytatni. Ha azonban a Most-Híd hajlandó széles körben, a civil szervezetek bevonásával egyeztetést folytatni arról, hogy mi legyen a stratégia a Fico kormányzat alatt, ilyen egyeztetésen szívesen részt vesz az MKP is.
Bugár elutasította Berényi kritikáját. „Az ő döntésük, hogy ki jön a pártjukból. Az pedig a mi ügyünk, hogy ki jön a mi pártunkból. Az ő problémája, ha erre negatívumként tekint“ – nyilatkozta. Bugár nem ért egyet az MKP felvetésével, hogy a civil szervezeteket is be kell vonni a kormányzati intézkedésekkel összefüggő tárgyalásokba. Szerinte az ilyen egyeztetésnek nem lenne értelme. „Az MKP azt javasolja, hogy a tárgyaláson a politikai pártokon kívül a harmadik szektor is képviselve legyen. Mi ezt ellenezzük, mert a harmadik szektor politizálása ellen vagyunk. Javasoljuk, hogy csak a két politikai párt tárgyaljon. Vannak erős érzelmi hatást kiváltó témák, és nem volna jó visszaélni a harmadik szektorral“ - fejtette ki közleményében a Most-Híd elnöke.
Berényi József a találkozó kapcsán elmondta: a szlovákiai magyarság asszimilációja súlyos kérdés. Ennek megoldási modelljét kellene szerinte kidolgozni. Úgy véli, az erős szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának érdekében kulcsfontosságú az autonómia valamely formájának meghonosítása Szlovákiában. „Ahol működik az autonómia, ott a kisebbség továbbra is létezik, nem csökken a száma”- fogalmazott Berényi a sikeres európai autonómia-modellekre utalva.
Az MKP elnöke újságírók előtt kifejtette: a nemzeti kisebbségek autonómiája nem fenyegeti Szlovákia integritását és a dezintegráció helyett inkább a kisebbségek beolvadásához járul hozzá. Hozzátette: Európában az autonóm területek képviselői sehol nem kényszerítik az anyaországtól való elszakadást. „Ahol van autonómia, ott nem követnek el szabotázst. Ellenkezőleg, az autonómia-modellek segítségével integrálják a kisebbségeket”- mondta Berényi. Megjegyezte: a szlovákiai magyar kisebbség száma rohamosan csökken és a mostani „trend” nem állítja meg ezt a folyamatot.
Az MKP-t a pártelnökön kívül Szigeti László alelnök valamint Csúsz Péter, Auxt Ferenc és Hájos Zoltán elnökségi tagok, a Most-Hidat Bugár Béla, Solymos László és Simon Zsolt képviselte a találkozón. Megfigyelők szerint kérdéses, lesz -e folytatása. A Most-Híd sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában az szerepel, hogy Bugár pártja a szlovákiai magyar kisebbség jövőjével kapcsolatos víziók kialakításában együttműködésre törekszik. „A következő találkozót a Híd fogja kezdeményezni” közölte sajtónyilatkozatában Bugár Béla.
Berényi József a találkozó után nemtetszését fejezte ki, amiért Bugár a megállapodással ellentétben mégis megjelent a találkozón, így az nem szakmai síkon folyt le. Az MKP elnöke leszögezte: a megbeszélésen nyilvánvalóvá vált, hogy a Most-Híd az MKP-val folytatott tárgyalásokkal azt szeretné elérni, hogy szélesebb mandátumot tudjon felmutatni a Fico-kormánnyal folytatott tárgyalásain. "Elutasítjuk, hogy a Most-Híd belerángasson minket a kormánnyal folytatott alkudozásaiba" - jelentette ki az az MTI-nek. "Amennyiben ők tárgyalásokat folytatnak a kormánnyal és erre szélesebb mandátumot akarnak szerezni, akkor ezt szélesebb terepre kell vinni, vagyis meg kell hívni a civil szervezeteket is" - hangsúlyozta hozzáfűzve: ebben a kérdésben, - vagyis hogy a Most-Híd miről akar tárgyalni a kormánnyal - nem kívánnak kétoldalú egyeztetést folytatni. Ha azonban a Most-Híd hajlandó széles körben, a civil szervezetek bevonásával egyeztetést folytatni arról, hogy mi legyen a stratégia a Fico kormányzat alatt, ilyen egyeztetésen szívesen részt vesz az MKP is.
Bugár elutasította Berényi kritikáját. „Az ő döntésük, hogy ki jön a pártjukból. Az pedig a mi ügyünk, hogy ki jön a mi pártunkból. Az ő problémája, ha erre negatívumként tekint“ – nyilatkozta. Bugár nem ért egyet az MKP felvetésével, hogy a civil szervezeteket is be kell vonni a kormányzati intézkedésekkel összefüggő tárgyalásokba. Szerinte az ilyen egyeztetésnek nem lenne értelme. „Az MKP azt javasolja, hogy a tárgyaláson a politikai pártokon kívül a harmadik szektor is képviselve legyen. Mi ezt ellenezzük, mert a harmadik szektor politizálása ellen vagyunk. Javasoljuk, hogy csak a két politikai párt tárgyaljon. Vannak erős érzelmi hatást kiváltó témák, és nem volna jó visszaélni a harmadik szektorral“ - fejtette ki közleményében a Most-Híd elnöke.
Berényi József a találkozó kapcsán elmondta: a szlovákiai magyarság asszimilációja súlyos kérdés. Ennek megoldási modelljét kellene szerinte kidolgozni. Úgy véli, az erős szlovákiai magyar kisebbség megmaradásának érdekében kulcsfontosságú az autonómia valamely formájának meghonosítása Szlovákiában. „Ahol működik az autonómia, ott a kisebbség továbbra is létezik, nem csökken a száma”- fogalmazott Berényi a sikeres európai autonómia-modellekre utalva.
Az MKP elnöke újságírók előtt kifejtette: a nemzeti kisebbségek autonómiája nem fenyegeti Szlovákia integritását és a dezintegráció helyett inkább a kisebbségek beolvadásához járul hozzá. Hozzátette: Európában az autonóm területek képviselői sehol nem kényszerítik az anyaországtól való elszakadást. „Ahol van autonómia, ott nem követnek el szabotázst. Ellenkezőleg, az autonómia-modellek segítségével integrálják a kisebbségeket”- mondta Berényi. Megjegyezte: a szlovákiai magyar kisebbség száma rohamosan csökken és a mostani „trend” nem állítja meg ezt a folyamatot.
Az MKP-t a pártelnökön kívül Szigeti László alelnök valamint Csúsz Péter, Auxt Ferenc és Hájos Zoltán elnökségi tagok, a Most-Hidat Bugár Béla, Solymos László és Simon Zsolt képviselte a találkozón. Megfigyelők szerint kérdéses, lesz -e folytatása. A Most-Híd sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában az szerepel, hogy Bugár pártja a szlovákiai magyar kisebbség jövőjével kapcsolatos víziók kialakításában együttműködésre törekszik. „A következő találkozót a Híd fogja kezdeményezni” közölte sajtónyilatkozatában Bugár Béla.
Forrás
TASR,MTI, Hírek.sk
