Nem hozott eredményt a földönkívüli-kutatás
Az ausztrál kutatók által alkalmazott technika neve "nagyon hosszú bázisvonalú interferometria" (VLBI), amellyel a Gliese 581 nevű csillagot vizsgálták. Az alkalmazott technológia egymástól távol elhelyezett távcsövek jeleit kombinálja, ezáltal azok egyetlen hatalmas távcsőként működnek. A VLBI a jelenleg elérhető legnagyobb felbontású rádiócsillagászati eszköz, amellyel 8 órán keresztül vizsgálták a Gliese 581-et. A keresés nem hozott eredményt, de igazolást nyert, hogy a rendszer működőképes. „Olyan ez, mintha egy 2 méter hosszú szívószálon keresztül figyelnénk az eget – az ég egy kicsiny darabját, így csak az adott csillagrendszer bizonyos részéről érkező jeleket érzéklejük,” idézi Seth Shostak, a SETI Intézet vezető csillagászának szavait az sg.hu.
A VLBI további előnye, hogy az egymástól távol elhelyezett távcsövek használatával könnyen megkülönböztethető, hogy bizonyos jel földönkívüli eredetű vagy egy műholdtól származik-e. „Az utóbbi években a Naprendszeren kívüli bolygók egymás utáni felfedezésével egyre erősödött az ilyen célzott keresések utáni érdeklődés. A csillagászok becslése szerint az éjszakai égbolt minden egyes csillaga átlagosan 1,6 bolygóval rendelkezik, ami több milliárd még felfedezésre váró bolygót jelent. Mindazonáltal már ma is számos olyan csillagot azonosítottak, ami a folyékony víz - az élet egyik alapfeltételének jelenlétéhez megfelelő távolságban elhelyezkedő sziklás bolygónak adhat otthont. Ilyen a Gliese 581, egy vörös törpecsillag, ami körülbelül 20 fényévre fekszik bolygónktól és különösen érdekes a földönkívüli intelligencia utáni kutatás, vagyis a SETI számára.” írja az sg.hu
Az intelligens földön kívüli civilizációk keresése a nagy számok játéka, ezért kezdeti sikertelenségük nem vette el a tudósok kedvét a további kutatástól. "A tény, hogy megnéztünk egy csillagrendszert és nem találtunk egyetlen jelet, nem azt jelenti, hogy ott nincs intelligens élet" mondta Shostak.